hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Jövedelmek, amelyek után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni

  • Szikszainé dr. Bérces Anna

A magyar adózási rendszer egyik állatorvosi lova a százalékos egészségügyi hozzájárulás. Még azt is külön szabályozza a törvény, hogy mely jövedelmek után nem kell százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni. Cikkünkben az eho-fizetési mentességre vonatkozó rendelkezéseket foglaljuk össze és mutatjuk be példákon keresztül.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho) több paragrafusa is tartalmaz olyan szabályozást, amely felsorolja, hogy mely jövedelmek azok, amelyeket nem terhel százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.

Az első ilyen jövedelmi kört az Eho 3. §-ának (5) bekezdése határozza meg. Eszerint mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az olyan jövedelem vagy jövedelemnek nem minősülő összeg, amely

– az 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj) szerint járulék alapját képezi,
– szociális hozzájárulási adó alapját képezi, vagy
– a személyi jövedelemadó törvény (a továbbiakban: Szja) alapján adómentes vagy nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni.

Nézzünk néhány példát ezekre!

A Tbj. 4. és 5. §-ai alapján járulékalapot képező jövedelem a biztosítotti jogviszonyban kapott, az szja-törvény szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg alap számításnál figyelembe vett jövedelem. Ennek alapján például a munkaviszonyból származó biztosítotti jövedelem után – mivel e jövedelem járulékalapot képez – nem kell százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni.

A szociális hozzájárulási adó szabályait is tartalmazó 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Szocho) 455. § (2) bekezdése szerint szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget eredményező jogviszony – egyebek között – a megbízási jogviszony. Így a megbízási jogviszony után a kifizetőt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli. Ebből adódóan – figyelemmel az Eho hivatkozott szabályozására – a megbízási jogviszony után a kifizetőt nem terheli egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből ehomentes jövedelmek egész soráról tudhat meg részletes információkat.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Új lakás bérbeadása, értékesítése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Területfoglalási díj, fordított áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Tervezési szolgáltatás, fordított áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink