Kiadja a lakását? Erre nagyon figyelnie kell

Megosztás Tetszik

Nem teljesen világos, mely esetben kell a magánszemélyeknek egészségügyi hozzájárulást fizetniük? Szakértőnk konkrét példán keresztül mutatja be, hogyan kell értelmezni a vonatkozó rendelkezéseket.

Olvasói kérdések alapján úgy tűnik, sokak előtt nem világos az egyéni egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetési kötelezettség törvényi szabályozása. Ezért cikkünkben az ehotörvény szabályainak gyakorlati alkalmazásához kívánunk segítséget nyújtani, konkrét példán keresztül értelmezzük a vonatkozó rendelkezéseket. 

Jogszabályi háttér

Az 1998. évi LXVI. törvény 3. §-ának (3) bekezdése szerint a magánszemély az adóévben megszerzett
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg

után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell lerónia mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben konkrét példán keresztül mutatjuk be, hogy is kell kiszámolni az eho-fizetési kötelezettséget.