Home office országhatárok nélkül

Megosztás Tetszik

Az otthoni munkavégzés lehetősége miatt egyre többen külföldi székhelyű cégeknek dolgoznak, azonban nem mindegy, és sokan nem tudják, hogy melyik ország adózási szabályait kell ilyen esetben követni. Ha a home office tartósan velünk marad, akkor nem árt ismereteket szerezni a munkavállalóknak és a munkaadóknak is az országhatárokon átívelő jogszabályokról. A Grant Thornton Consulting Kft. segít tisztázni a legfontosabb tudnivalókat.

Bár a home office a belföldi jog szerinti is tartalmaz kihívásokat, tovább bonyolíthatja a helyzetet, ha a munkáltató székhelye és a munkavállaló munkavégzésének helye eltérő országokba kerül. Elsőként általában a telephely megléte és így a társasági adó és helyi adó kötelezettség változása merül fel kérdésként, azonban nem mehetünk el szó nélkül a munkaviszonyhoz kapcsolódó adó és járulékkötelezettségek mellett sem. Állandó dilemma, hogy meddig alkalmazható az otthoni munkavégzés úgy, hogy ne változzanak az adózási körülmények.

A munkaviszonyhoz kapcsolódó közterheket két csoportba kell sorolnunk, hogy nemzetközi szabályok alapján vizsgálhassuk őket.

1. Társadalombiztosítási járulékok

Az első csoportba a társadalombiztosítási járulékok, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás tartoznak. Ezen kötelezettségek kiindulási pontja a magánszemély munkavállaló biztosítási jogviszonya, azaz azt szükséges vizsgálni, hogy az alkalmazott, mely országban lesz biztosított.

A biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódó szabályok az Európai Gazdasági Térség szintjén szabályozva vannak. Egy nem EGT tagország esetén pedig a kétoldalú szociálpolitikai egyezményt kell figyelembe vennünk, amennyiben ilyen van, és az tartalmaz a járulékfizetésre vonatkozó kitételt. Tekintettel arra, hogy az egységes szabályozás csak az EGT államokra vonatkozik, így a továbbiakban ezzel foglalkozunk részletesen.

Az Európai Parlament és Tanács szociális rendszerek koordinálásáról szóló rendelete alapján egy magánszemély csak egy ország szociális biztonsági rendszerébe tartozhat. A tevékenységüket szokásosan egy tagországban végző munkavállalók a munkavégzés helyének országában lesznek biztosítottak. Több ország érintettsége esetén a felételrendszer bonyolódik.

Ha egy munkavállaló a tevékenységét szokásosan egynél több tagországban végzi, azonban jelentős részét a lakóhelyének országában, akkor a lakóhely országában lesz biztosított, függetlenül a más államokban végzett munkától.

Kérdés, hogy mit jelent a jelentős rész: 20, 50, netalántán 75 százalékot? A rendelet erre vonatkozóan nem tartalmaz előírást, viszont a kapcsolódó végrehajtási rendelet igen. Eszerint a munkavállaló munkaidejét és díjazását kell vizsgálni. Amennyiben a home office aránya az elkövetkező 12 hónapban eléri a 25 százalékot, akkor az már jelentősnek minősül és a munkavállaló lakóhelye szerinti szabályok lesznek az irányadók.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Tételezzük fel, hogy a munkáltató heti egy nap home office-t engedélyez a munkavállalóinak és a munkaidő a hét minden napján egyforma. Az egy napi munkavégzés a lakóhely országában 20%-os részarányt eredményez, ami a végrehajtási rendelet alapján még nem minősül jelentősnek. Így, ha a munkavállalónak csak egy munkáltatója van, akkor a biztosítási kötelezettség a munkáltató székhelye szerinti országban marad.

Mint történne, ha a munkáltató 2 nap otthoni munkavégzést biztosítana a munkavállalónak? Ebben az esetben a munkavállaló tevékenységének a 40 százalékát végezné a lakóhely szerinti országban, ami már jelentősnek számít. Ekkor a társadalombiztosítási jogviszonyt már nem a munkahely, hanem a lakóhely szerinti ország szabályai szerint kell megállapítani és a járulékokat ott kell megfizetni. Ez jelentős többletadminisztrációt jelenthet a munkáltatónak, hiszen szükség lesz a munkavállaló országában nyilvántartásba vételre, meg kell állapítania a közterheket és ezeket meg kell fizetni és be is kell vallani az illetékes adóhatóság felé. Számos országban, így Magyarországon sem érdemes félvállról venni a fentieket, mert ha a munkáltató elmulasztja a bejelentkezést, akkor az adókötelezettségek teljesítésére a munkavállaló válik kötelezetté.

1. Személyi jövedelemadózással kapcsolatos kérdések

A személyi jövedelemadó kérdéskörének megítéléséhez nem tudunk egy általános, több országra kiterjedő rendeletet alapul venni, itt minden esetben az érintett államok által megkötött hatályos, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kell figyelembe venni. Ha ilyen egyezmény a kérdéses országgal nincs, akkor a jövedelem mindkét országban (illetőség állama és a forrás állama) adóztathatóvá válik. Ebben az esetben a magyar magánszemély a külföldön befizetett adóját beszámíthatja a magyar adókötelezettségébe, azonban a magyar adófizetés alól így sem mentesülhet. Egyezményeink munkaviszony esetében nagy általánosságban a magánszemély illetőségének államába telepítik az Szja fizetési kötelezettséget, kivéve, ha a munkát ténylegesen a másik államban végzik. Mindez egy magyar illetőségű magánszemély esetében azt jelenti, hogy azokon a napokon, amikor a külföldi munkáltató irodájában dolgozik, akkor a bére után külföldön, míg amelyik napokon a magyar lakásából home office-ból dolgozik, akkor a bére után Magyarországon keletkezik Szja fizetési kötelezettség.

Bizonyos országokban ez is munkáltatói regisztrációhoz kötött, más országokban (például Magyarországon), azonban a munkavállaló kötelezettsége befizetni és bevallani a külföldi munkaviszonyára tekintettel keletkező Szja-t. Emiatt is, a munkáltatóknak különös figyelmet kell fordítaniuk a más országban munkát végzőkre, hogy ne kerüljön sor a magánszemélyek jövedelmének kettős adóztatására és teljesíteni tudja a különböző országok eltérő adóbevallási és adófizetési előírásait. Ennek elmulasztása jelentős problémákhoz vezethet valamennyi érintett államban. Ezek mellett persze nem szabad megfeledkezni a telephely kérdéskörről sem társasági adó, sem helyi iparűzési adó vonatkozásában.

A fentiekre tekintettel javasoljuk már a határon átnyúló home office lehetőségének bevezetésekor, illetve külföldi munkavállaló alkalmazásakor mind belföldi, mind külföldi adótanácsadó bevonását, hogy az esetleges adókockázatok időben orvosolhatók legyenek.

Amennyiben bővebben érdekli a téma, keresse a Grant Thornton Consulting Kft. Szakértőit, Vizer Józsefet és Pataki Ádámot.

https://www.grantthornton.hu/szakertoink