adozona.hu
Szja: mire kell figyelni, ha külföldről származik jövedelem?
//adozona.hu/nemzetkozi_kozossegi_adozas/Szja_mire_kell_figyelni_ha_kulfoldrol_szarm_0XKX4C
Szja: mire kell figyelni, ha külföldről származik jövedelem?
Országhatárokon átívelő jövedelemadózási kérdésekben a két ország adójogszabályait, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) iránymutatásait is érdemes figyelembe venni - mondta Honyek Péter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai szóvivője csütörtökön Budapesten.
A System Media által szervezett, „a külföldről származó illetve Magyarországról külföldre fizetett jövedelmek adóztatása” című előadásában a NAV szakembere, Honyek Péter kifejtette: jóllehet vannak általános szabályok, amelyek érvényesek Magyarországon is, sok külföldi államban különleges szabályozás van érvényben, így érdemes ezeket is figyelembe venni.
A követendő eljárás szerint előbb az illetőséget kell megállapítani, a nemzetközi egyezmények megfelelő cikkeit kell megtekintetni, majd az adóztatásra jogosult államot kell meghatározni. Végül az adóztatás helyi, belső szabályit kell figyelembe venni – tette hozzá.
Az illetőség megállapításával kapcsolatosan kijelentette: előfordulhat olyan helyzet, hogy két érintett állam is belföldinek tekint egy magánszemélyt. Elmondta: ebben az esetben a két ország közötti egyezmény a döntő. Ha az egyezmény nem világos, akkor az állandó lakhely dönt, ha mindkét érintett országban van állandó lakhelye az adóalanynak, akkor a létérdekek központja a meghatározó. Ezen túlmenően a tartózkodási hely, illetve az állampolgárság, végül pedig a pénzügyminisztériumok szakemberei döntenek az illetőség kérdésében – magyarázott a NAV szóvivője.
Honyek Péter előadásában arról tájékoztatott: általános szabályként a 183 napon túlmutató tartózkodás hoz adófizetési kötelezettséget, jóllehet számos kivétel van. A 183 nap számítását a nemzetközi és országközi egyezmények szabályozzák: Németország naptári évet, az Egyesül Királyság adóévet, míg Szlovákia bármely adott 12 hónapos időperiódust tekinthet – tette hozzá. Az adószakmai szóvivő felhívta a figyelmet arra is, hogy a különböző tevékenységek más-más szabályozás alá esnek.
Az adóamnesztiával kapcsolatosan elmondta: célja, hogy a külföldön tartott vagyont kedvező adófeltételek mellett haza lehessen hozni. Nem csak az úgy nevezett "off-shore" vagyon visszaáramoltatása céljából van ez a lehetőség - tette hozzá.
Kifejtette: csak a 2011. árpilis 30-ig megszerzett jövedelemforrások, illetve bankszámla-befizetésekre érvényes az adóamnesztia keretében meghirdetett 10 százalékos kedvezményes adókulcs. Az adóamnesztia igénybevételére 2012 december 31-ig van lehetőség - tette hozzá. Hangsúlyozta: az eljárás biztosítja az azt igénybe vevők anonimitását.
Hozzászólások (0)