Német pénzügyminisztérium: 2016-ig nem lehet európai pénzügyi tranzakciós adó

Megosztás Tetszik

A német pénzügyminisztérium arra számít, hogy az elhúzódó nemzetközi tárgyalások és egyéb technikai okok miatt egy-két évvel, 2016-ra csúszik a 11 euróövezeti állam által támogatott pénzügyi tranzakciós adó bevezetése.

A pénzügyminisztérium magas rangú szakembere, Michael Sell - a német üzleti hetilap Wirtschaftswoche tudósítása szerint - egy adóügyi konferencián úgy fogalmazott: "a pénzügyi tranzakciós adóból 2016-ig nem írnék semmit a költségvetésbe". A pénzügyminisztérium szóvivője a Reuters hírügynökség megkeresésére nem kívánta kommentálni a lap írását.

Októberben még 11 euróövezeti állam állapodott meg arról, hogy bevezetik a pénzügyi tranzakciós adót, azzal a szándékkal, hogy a piaci kereskedők is osztozzanak a válságkezelés költségeiben. Akkor még látszott remény arra, hogy 2014-ben már bevételt eredményezhet az új adónem: Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter akkori nyilatkozata szerint a kezdeményezéshez csatlakozó országok 2012 végére összehangolt, az adó beszedésére vonatkozó tervvel állnak elő, így "reális" az a várakozás, hogy 2014-ben bevezetik az adót.
   
Az Európai Bizottság korábbi számításai szerint az adónemtől - amennyiben az Európai Unió egészében kivetik - összesen évi 57 milliárd euró bevételhez juthatnak a térségbeli államok.
   
Az adófajta azonban éles tiltakozást váltott ki több ország részéről is. Az Egyesült Királyság az európai pénzügyi központnak számító - és egyébként a brit költségvetésbe helyi tranzakciós adót befizető - londoni bankok érdekeit védi, Svédország pedig korábbi - az adónem nyolcvanas évekbeli svédországi bevezetéséből származó - negatív tapasztalatok alapján ítéli el a tranzakciós adót.
   
A Wirtschaftswoche tudósítása szerint Sell a konferencián úgy fogalmazott: az európai államok közötti egyeztetések akár másfél évig is elhúzódhatnak, és ugyanennyi idő kell majd az adó beszedési módjának kialakítására.
   
Az Európai Bizottság javaslatának értelmében 0,1 százalékos adó terhelné a kötvény- és részvénytranzakciókat, míg 0,01 százalék a származtatott termékekkel való ügyleteket. Az adó nem terjedne ki a mindennapos lakossági tranzakciókra.
   
Az adónem támogatói szerint az adó csökkenti a piaci volatilitást, és hozzájárul ahhoz, hogy a válságot kirobbantó pénzügyi ágazat is részt vegyen a válságkezelés terheinek finanszírozásához. Az ellenzők szerint az adó torzítja a pénzügyi rendszer működését, és csak arra ösztönzi a befektetőket, hogy Európán kívülre helyezzék kereskedési részlegüket. A tranzakciós adóval szemben kritikát megfogalmazók emellett úgy vélik, hogy torzulna az uniós egységes belső piac, amennyiben nem az egész térségben vezetnék be az adónemet.