adozona.hu
Külföldi részvények után kapott osztalék adózása
//adozona.hu/nemzetkozi_kozossegi_adozas/Kulfoldi_reszvenyek_utan_kapott_osztalek_ad_KBCI4I
Külföldi részvények után kapott osztalék adózása
Hogyan kell bevallani a NAV-nak egy ausztriai pénzügyi szolgáltatónál (bank, brókercég) vezetett értékpapírszámlán tartott amerikai részvények után kapott osztalékokat az éves adóbevallásban, és hogyan kell utána adózni a jelenlegi szabályozások szerint? – kérdezte olvasónk. Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Az Amerikai Egyesült Államokból származó osztalék a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény szerint, amennyiben a magánszemély a magyar adóügyi illetőségét jelezte, Amerikában 15 százalékos kulccsal adóztatható. Ez azt jelenti, hogy ha a brókercégtől kapott igazolás szerint ott levonták a 15 százalék adót, akkor Magyarországon a jövedelem forintra átváltott összegét az adóbevallás 5. oldalán kell bevallani az "Osztalékból származó jövedelem és adója" sor kitöltésével. Külön sorban kell feltüntetni az osztalék bruttó összegéből levont adót, legfeljebb az egyezmény szerinti mértékben.
Mivel a magyar szja összege is 15 százalék, adófizetési kötelezettség valószínűleg nem keletkezik, feltéve, hogy a pénzintézettől kapott igazolás szerint az adót ténylegesen levonták. Ekkor szochokötelezettséggel sem kell számolni, mivel a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény értelmében adófizetési kötelezettség az osztalék Magyarországon adóztatható része után keletkezik. Abban az esetben, ha az osztalékjövedelemből külföldön levonták az egyezmény szerint a 15 százalék adót, a külföldi pénznemben megszerzett osztaléknál az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani.
Ha valamilyen okból kifolyólag nem vonták le az egyezményben megengedett adót, akkor itthon 15 százalék szja és 13 százalék szochokötelezettség keletkezik. A szochót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy a szochotörvény 1. paragrafusának (1)–(3) bekezdései (összevonás alá eső jövedelmek) és az 1. paragrafus (5) bekezdésének a)–e) pontjai szerinti jövedelme (forrásadós jövedelmei) a tárgyévben eléri a minimálbér összegének a huszonnégyszeresét.
Nem keletkezik szochofizetési kötelezettség az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után.
Hozzászólások (1)
Kedves Szakértő! Sok esetben azt látom, hogy az egyezménytől függetlenül 15%-nál több adót vontak le az osztalékból attól függetlenül, hogy az adózó adóügyi illetékessége a számlavezetőnél meg van adva. Mit tud tenni az adózó ilyen esetben? Adott ország adóhatóságához kell fordulni? Az illetékes adóhatóság kiutalja a többlet adólevonást?