adozona.hu
Harmadik országba értékesítés alanyi adómentesként: áfás vagy nem áfás?
//adozona.hu/nemzetkozi_kozossegi_adozas/Harmadik_orszagba_ertekesites_alanyi_adomen_R3WSIG
Harmadik országba értékesítés alanyi adómentesként: áfás vagy nem áfás?
Ha egy áfamentes magyar kft. (vagy katás vállalkozás) értékesít egy terméket egy harmadik országbeli (USA) vevőnek (magánszemély vagy cég), akkor a számlán alanyi áfamentes vagy tárgyi áfamentes értékesítésként kell feltüntetni? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Ha tárgyi áfamentességet tüntet fel a számlán az eladó, úgy ezek az értékesítések a kft. (vagy katás vállalkozás) 12 milliós alanyi áfamentes értékesítési határába beleszámítanak, vagy ezen felül értékesíthet így? Ha nem számítanak bele az értékhatárba, úgy van extra dokumentálási szükséglet, vagy elég maga a számla, ami bizonyítja, hogy harmadik országbeli volt a vevő? – részletezte olvasónk.
A tárgyi áfamentesség alapvetően nem jöhet szóba, mivel a leírt ügylet adómentes közösségen kívüli termékértékesítés. Tárgyi adómentesek azok a termékértékesítések lehetnek, amelyek után a tevékenység jellege révén nem kell áfát fizetni, mint például a közérdekű vagy sajátos jellegű tevékenységek – szögezte le szakértőnk válasza elején.
Az áfatörvény XIII. Fejezete tartalmazza az alanyi adómentesség szabályait. A 187. paragrafus alapján az alanyi adómentesség időszakában az adóalany ilyen minőségében adófizetésre nem kötelezett, előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, és kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben nem szerepel áthárított adó, illetve a 83. paragrafus szerinti adómérték.
Az áfatörvény 193. paragrafusa tartalmazza, hogy mikor nem járhat el alanyi adómentes minőségében az adóalany, de ezek között az export nem szerepel, tehát azt nem zárja ki a jogszabály. A 188. paragrafus határozza meg az alanyi adómentes értékhatárt, melynek a (3) bekezdése írja le tételesen, milyen értékesítések nem számítanak bele. Ezek között nem sorolja fel a jogszabály az exportot, tehát azt is figyelembe kell venni ebből a szempontból.
Összegezve a fentieket, ha az exportértékesítés belefér az alanyi adómentes értékhatárba, akkor alanyi adómentességet kell feltüntetni a számlán. Ha az exportügylet kapcsán lépik át az alanyi adómentes értékhatárt, a 191. paragrafus (2) bekezdése értelmében alanyi adómentes minőségben már az adott termékértékesítés során sem járhatnak el, így alanyi adómentes jogcímet nem lehet feltüntetni a számlán, hanem adómentes közösségen kívüli termékértékesítésre kell hivatkozni, ha ennek az alábbiakban meghatározott feltételei fennállnak.
Az áfatörvény 98-102. paragrafusai tartalmazzák az adómentes közösségen kívüli termékértékesítésre vonatkozó szabályokat. A 98. paragrafus (1) bekezdése szerint mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése a közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását
a) az értékesítő vagy – javára – más végzi,
b) a (3)–(4) bekezdésekben és a 99-100. paragrafusokban meghatározott feltételek szerint a beszerző vagy – javára – más végzi.
Feltételezhető, hogy a 99-100. paragrafusokban meghatározott speciális esetek jelen ügyletben nem alkalmazandók. Ide tartoznak azok a szituációk, amikor a beszerző külföldi utas, és az áruk a személyi vagy útipoggyászának részét képezik, valamint amikor a beszerző olyan közhasznú tevékenységet folytató személy vagy szervezet, aki/amely az árut a közösség területén kívül végzett humanitárius, karitatív vagy oktatási tevékenységéhez használja vagy egyéb módon hasznosítja.
A 98. paragrafus (3) bekezdés előírja, hogy ha az áru beszerzője végezteti az áru elszállítását, akkor az adómentesség csak akkor áll fenn, ha az ügylettel összefüggésben nem telepedett le belföldön, letelepedés hiányában pedig, ha lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön. Feltételezhetően az amerikai fél esetében teljesül ez s rendelkezés.
A mentesség alkalmazásának további feltétele, hogy
a) az áru közösség területéről történő kilépésének tényét a vámhatóság 90 napon belül igazolja, és
b) ezalatt az időtartam alatt az értékesített terméket rendeltetésszerűen ne használják, egyéb módon ne hasznosítsák, kivéve a kipróbálást és a próbagyártást.
A kiszállításra kerülő árut az exportőrnek vagy a vámjogi képviselőjének az AES elektronikus rendszerben kell kiviteli vámeljárás alá vonni. A rendszerben visszaérkező kiléptetést igazoló vámhatósági üzenet az áfamentes jogcím igazolásául szolgáló bizonylatnak felel meg, melynek az exportőr rendelkezésére kell állni, mivel ez elengedhetetlen feltétele az adómentesség igazolásának.
Az értékesítésről kiállított számlára az áfatörvény 158/A paragrafusa értelmében a magyar szabályokat kell alkalmazni. Az áfatörvény 169. paragrafusa határozza meg a számla kötelező adattartalmát, mely szerint fel kell tüntetni rajta adómentesség esetén a jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozást, vagy bármely más, de egyértelmű utalást arra, hogy a termékértékesítés – a fentiekben meghatározott jogcímek egyike alapján – mentes az adó alól.
Hozzászólások (0)