Amikor a céges karácsonyi buli elfajul: ki, mikor, miért felelős?

Megosztás Tetszik

A napokban került, illetve kerül sor a céges karácsonyi, illetve évzáró vacsorákra, rendezvényekre. Ilyenkor a kötetlen beszélgetések mellé jólesik egy pohár ital, sőt, korcsolya mellé a forralt bor egyenesen kötelező. Renitensek is mindig akadnak. Hogyan kell értékelni az ittasan kiabáló, zaklató, netán másokat lehányó kolléga viselkedését vagy azt, aki verekedést kezdeményez, vagy kárt okoz az étterem berendezésében? Hol a határ a munkabaleset és a nem munkabaleset között? Több munkáltató használja ki az év végét csapatépítésre. Kalandpark, szabadulószoba, meztelen szauna. Nem egyedi, hogy ezeken szorongó, feszengő munkavállalókkal szembesülhetünk. Mikor kötelező a részvétel?

Fékező munkajogi alapelvek

A munkáltató kötelezővé teheti egy adott rendezvényen való részvételt. Ennek a következménye, hogy ennek tartama munkaidőnek minősül. Azaz, ha például a hétfőtől péntekig, általános munkarendben dolgozó munkavállalónak szombaton kell részt vennie a céges rendezvényen, abban az esetben az rendkívüli munkavégzésnek minősül, és jár az alapbéren felül bérpótlék is. Ez egyben azt is jelenti, hogy annak minden velejáró költsége a munkáltató terhe, így például az utazás, a szállás, az étkezés. A másik oldalról nézve: ha a részvétel kötelező, akkor az azt elmulasztó, vagy azon romboló, rongáló magatartást tanúsító munkavállaló kötelezettségszegést követ el, amely szankcionálható.

A rendezvényen előírható az olyan feladatban való aktív közreműködés is, melynek célja a csapatépítés. Ha jogcímet akarunk keresni hozzá (de ebbe aligha gondolt bele egyetlen munkavállaló eddig), abban az esetben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás merülhet fel. Ugyanakkor a munkajogi alapelvek védelmet biztosítanak, hiszen egyfajta fékként működnek. Egyrészt a munkavállaló nem kötelezhető olyan feladatra, ami sérti a személyiségi jogait, különösen az emberi méltóságát. A munkavállaló személyiségi joga ugyanis csak akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges, és a cél elérésével arányos. Figyelemmel kell lenni továbbá a méltányos mérlegelés elvére is. Ez alapján nem adható a munkavállalónak olyan utasítás, amely a körülményeire tekintettel aránytalanul sérelmes lenne. Mindezek alapján joggal mentheti ki magát a rendezvényen való részvétel alól az elhunyt családtagját gyászoló munkavállaló, aki érthető okokból inkább otthon maradna. Álláspontom szerint – a munkavállaló körülményeitől függetlenül – nem várható el, hogy a munkavállaló meztelenül szaunázzon, még akkor sem, ha adott szanuába egyébként másként nem lehet bemenni. Szintén nem várható el a munkavállalótól, ha nem akar, akkor alkoholt fogyasszon, mert éppen „vesztett egy játékban”. A gyakorlat azonban nem mindig tükrözi vissza ezen szabály érvényesülését.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, a munkavállaló milyen magatartást tanúsíthat, ki a felelős, ha baleset vagy károkozás történik, illetve milyen adatvédelmi szempontokat kell szem előtt tartani egy céges karácsonyi rendezvény szervezésekor!