Munkaszüneti nap feltüntetése a bérszámfejtési lapon

Megosztás Tetszik

Olvasónk a következőt kérdezte: A munkáltatónak a havibéres munkavállaló esetében kötelező-e a munkaszüneti napot feltüntetni a bérlapon? Jelen esetben 2022.03.15-e munkaszüneti nap volt. A havi munkanapok száma 22 nap, plusz 1 nap munkaszüneti nap. A bérlapon a 22 munkanap szerepelt, az 1 munkaszüneti nap nem. Bértámogatást kértünk az adott munkavállalóra. Felhívtak a támogatási osztálytól, hogy amennyiben nem tudjuk a következő hónaptól megoldani, hogy a munkaszüneti napok is szerepeljenek a bérlapon, akkor nem fizetik ki a munkavállaló után a havi támogatás összegét. A program gyártója azt mondja, hogy mivel a munka törvénykönyve szerint a havibéres munkavállalónál nem kötelező azt feltüntetni, így nem tudja a kérésemet teljesíteni, nem tudja a program feltüntetni a munkaszüneti napot. Kérem segítségüket, hogy melyik félnek van igaza? Mert akkor annál a félnél kezdeném el a reklamációt. A kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

Az Mt. 155. § (2) bekezdése a munkabérjegyzék tekintetében akként rendelkezik, hogy a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni. A (3) bekezdés szerinti a tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

A „fizetett ünnep” elszámolása független a munkavállaló beosztás szerinti munkaidejétől, kizárólag azon alapul, hogy az adott hónapban van-e olyan munkaszüneti nap, amelyik hétköznapra esik. A további lépés annak megvizsgálása, hogy a felek havibérben vagy órabérben állapodtak meg egymással.

A hétköznapra eső munkaszüneti napra havibéres díjazás esetén nem kell külön távolléti díjat fizetni. Ezzel szemben az órabéres konstrukciónak jelentősége abban az esetben van, ha nem végez munkát a munkavállaló munkaszüneti napon: általános munkarend esetén az Mt. 146.§ (3) bekezdésének d) pontja az irányadó, mely szerint a munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. Az általános szabályok szerint ugyanis az óra- és teljesítménybéres munkavállalót a munkaszüneti nap miatti keresetveszteség „kompenzálására” a távolléti díja illeti meg. Ennek megfelelően ez a díjazás a munkavállalót a munkaszüneti nap következtében csökkenő munkaidő miatti keresetveszteség elkerülésére tekintettel illeti meg.

Ugyanakkor a munkaidőkeret ebből a szempontból speciális, itt nem kell alkalmazni a 146. § (3) bekezdésének d) pontját. Munkaidőkeretben a munkáltató az általános munkarend szerinti munkanapszámot osztja szét a keretben akként, hogy ebből a munkanapszámból levonja az általános munkarend szerinti munkanapokra eső munkaszüneti napokat.

Látható, hogy a törvény nem tartalmaz pontos választ a feltett kérdésre, tehát sajnos egyértelmű jogszabályhelyet nem tudok megjelölni. Ami tény: a bérjegyzéknek tartalmaznia kell a munkavállaló díjazásának azon elemeit, amelyek alapján a munkáltató a fizetését kalkulálta: időbér, teljesítménybér, prémium, betegszabadságra járó díjazás, szabadságra járó távolléti díj stb. Mindezek alapján a saját álláspontom az, hogy a munkaszüneti nap megjelölése is része az elszámolásnak (tehát ha nagyon szigorúan nézem, akkor fel kellene tüntetni). Ugyanakkor mégiscsak havibéres díjazásról van szó, így külön nem kell elszámolni távolléti díjat, azaz a helyzet teljesen egyértelmű (a havibéres munkavállaló számára is az kellene legyen) és inkább technikai jellegű probléma merült fel, érdemes lenne megkérdezni a támogatási osztályt, hogy elfogadnak-e egy, a bérjegyékhez mellékelt kiegészítő tájékoztatást, vagy tollal és szignóval ellátott kiegészítést a bérjegyzéken. Nemleges válasz esetén a bérprogram készítőjének kellene valamiféle megoldást találnia.