Munkanélküli ellátás gyes után

Megosztás Tetszik

Egyéni vállalkozó alkalmazta a feleségét, aki ebből a foglalkoztatásból ment gyesre. A gyermek betöltötte a harmadik évét, újra kezdődne a foglalkoztatása. ám szeretné a munkaviszonyát úgy megszüntetni, hogy a feleség munkanélküli ellátást vehessen igénybe. Van erre lehetőség? Van-e érdemi jelentősége annak, hogy ki mond fel? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.

Ha teljesülnek az álláskeresési járadékra jogosultság lejjebb ismertetett feltételei, abban az esetben jogosult lesz rá a feleség, függetlenül attól, hogy a munkaviszonya milyen módon (felmondással, azonnali hatályú felmondással vagy közös megegyezéssel) szűnik meg, és annak sincs jelentősége, hogy ki kezdeményezi a megszüntetést.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 25. píragrafusának (1) bekezdése szerint álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

a) álláskereső,

b) az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap – a 27. paragrafus (1) bekezdésében meghatározott – jogosultsági idővel rendelkezik,

c) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

A (4) bekezdés a) pontja szerint a fenti b) pontban meghatározott jogosultsági idő időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére háromévesnél – ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, tizennégy évesnél – fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása miatt kerül sor.

A hivatkozott 27. paragrafus (1) bekezdése szerint az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát annak az időtartamnak alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt eleget tett járulékfizetési kötelezettségének. A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott hároméves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:

– keresőképtelenséggel járó betegség,

– a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,

– a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása,

– a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,

– a letartóztatás, a szabadságvesztés, valamint az elzárás,

– az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,

– a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatása.