Ügyintézés munkaidő alatt

  • adozona.hu

Kell-e nyilvántartást vezetni, ha a munkáltató alkalmanként elengedi dolgozóit, hogy munkaidőben intézzék hivatali ügyeiket? Üzemi balesetnek minősül-e, ha ilyenkor baleset történik? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdések konkrétan ezek voltak: "Amennyiben a munkáltató egy-egy alkalommal, ráutaló magatartással engedélyezi a munkavállalóinak, hogy munkaidőben kimenjenek magán hivatali ügyeiket intézni, vagy temetésre, vagy akár boltba és velük ez idő alatt baleset történik, kié a felelősség (üzemi balesetnek számít vagy sem)? Nyilván kell-e tartani az ilyen alkalmakat, ha a munkáltató ezt nem vonja le a munkavállaló munkaidejéből? A fenti szabályozás (ha van ilyen) eltér fix és rugalmas munkaidőbeosztásnál?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A munkavédelmi törvény 87. § 3. pontja szerint munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt.

A fenti fogalom alapján – megítélésem szerint – munkaidőben a magánügyek munkahelyen kívüli intézése nem minősül sem munkabalesetnek, sem üzemi balesetnek, hiszen nem a szervezett munkavégzés része és nem kapcsolódik foglalkozás körében végzett munkához sem.

Amennyiben ezeket a „megszakításokat” a munkáltató a beosztás szerinti rendes munkaidő részének tekinti, abban az esetben külön nem kell nyilvántartani. Ennek ellenére javaslom valamilyen módon írásban rögzíteni (például e-mailben történő engedélykérés és visszaigazolás), éppen a hasonló jellegű jogviták elkerülése érdekében (munkabaleset vagy sem).

Ami a munkarendet illeti: az Mt. alapján lehetőség van arra, hogy a munkáltató a beosztás jogát teljes egészében átengedje a munkavállalónak. Kötetlen munkarendet csak abban az esetben lehet elrendelni, ha ez a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel valóban lehetséges.

Ha például a munkaidőnek igazodnia kell a munkáltató nyitvatartási idejéhez, nem lehet szó kötetlen munkarendről (például eladó, szakács, éjszakai operátor stb). Ugyanez a helyzet, ha az alkalmazott technológia követel meg kötöttségeket (például a munkaidő kezdete fixen meghatározott).

Feltétel továbbá, hogy a munka nagyfokú önállósággal elvégezhető, a teljesítménykövetelmények személyre szólóan meghatározhatóak legyenek, és az eredmény is számon kérhető legyen.

Nem jelenti a kötetlen munkarend sérelmét, ha a dolgozó egyes munkaköri feladatokat csak a munka természete vagy a munkáltató által meghatározott időpontban teljesíthet, vagy ha munkáját alapvetően a munkahelyén kell végeznie. Nem lehet a kötetlen munkarend alkalmazásával kibújni a munkaidőszabályok betartása alól azzal, hogy a munkáltató olyan munkakörökben is átengedi a munkaidő-beosztás jogát, ahol valójában nem a munkavállaló osztja be a saját munkaidejét.

Kötetlen munkarend esetén a rendes és rendkívüli munkaidőről nem kell nyilvántartást vezetni, de a munkáltató azt megteheti ilyen jellegű kötelezettség hiányában is. A kötetlen munkarend jogának biztosítása érvényesen csak írásban történhet, és írásban kell közölni a munkaidő-beosztást.

A hétköznapokban gyakori a kötetlen munkarend összekeverése a rugalmas munkarenddel – a két fogalom nem azonos. Rugalmas munkarend esetén a munkáltató csak részben engedi át a munkavállalónak a munka- és pihenőidő beosztásának jogát. Ennek során a munkáltató meghatározza a törzsidőt, azaz, hogy a dolgozónak naponta mely időszakokban kell a munkavégzés helyén tartózkodni (péládul 10–14 óra között), valamint kijelöli a peremidő kezdetét és végét (például 8–19 óra), mely alatt a munkavállaló szabad döntése szerint dolgozhatja le a munkaideje másik részét.

Látható tehát, hogy a munkavállaló kötetlen munkarend esetén teljes egészében, rugalmas munkaidő-beosztás mellett pedig a törzsidő kivételével maga oszthatja be a munkaidejét (ilyenkor tehát szabadon intézheti a magánügyeit). Kötött munkarendnél azonban teljes egészében a munkáltató joga a munkaidő beosztása. A kérdés megítélésénél azonban ennek nincs jelentősége.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Alanyi mentes katás külföldi szolgáltatásnyújtása

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Fordított áfa, EU

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Bérkiegészítés (háziorvosi szakdolgozó) II.

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 február
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close