További témák

Munkaerőt biztosít másik vállalkozásnak? Vigyázzon a szerződéssel!

  • adozona.hu

A régiót sújtó krónikus munkaerőhiány kezelésére gyakori megoldás manapság, hogy egy vállalkozás munkaerőt biztosít egy másik részére. Nem árt azonban résen lenni az ilyen megállapodásoknál: a körülményektől függően ugyanis a NAV átminősítheti ezeket a szerződéseket, ami komoly adózási kiadásokkal járhat.

Legyen szó vagyonvédelemről, árufeltöltésről vagy akár mezőgazdasági idénymunkákról, Magyarországon számos ágazatból hiányzik a megfelelő létszámú munkaerő. Nem ritka, hogy a cég várandós kismamáját vagy hosszabb ideje lábadozó kollégáját kénytelen átmenetileg helyettesíttetni. Ilyenkor kézenfekvő megoldásként kínálkozik, hogy a hiányzó munkaerőt a cég külső vállalkozó bevonásával biztosítsa. Az átmeneti együttműködés gyakran vállalkozási vagy megbízási szerződés formájában ölt testet, amely révén az adott feladatot a vállalkozó saját munkavállalóival végzi el – legtöbb esetben a megrendelő székhelyén és telephelyén.

Áfaprobléma

Mi lehetett a gond az ilyen szerződéssel? Az, hogy adóellenőrzés során a NAV arra a következtetésre juthat: a szerződés sokkal inkább a munkaerő-kölcsönzés, mintsem a vállalkozási vagy a megbízási szerződés jellemzőit hordozza magán, és ezért átminősíti azt. Márpedig a vállalkozási/megbízási, illetve a munkaerő-kölcsönzési megállapodás kezelése az áfa rendszerében eltérő. Míg ugyanis az előző kategóriába tartozó szerződések az általános, egyenes áfáztatási körbe tartoznak, addig a munkaerő-kölcsönzés fordítottan adózik.

Ezért ezek a vállalkozási/megbízási szerződések a megrendelő számára komoly adózási kockázattal járnak. Ha ugyanis a NAV úgy találja, hogy a felek valójában munkaerő-kölcsönzésben állapodtak meg, úgy a megrendelő a szolgáltató által felszámított áfát nem vonhatja le, és áfahiány jelentkezik nála. Ha az ellenőrzés során a szolgáltató együttműködik a megrendelővel, és hajlandó a számláját módosítani, úgy az ellenőrzés alacsonyabb adóhiánnyal és mérsékelt összegű bírsággal megúszható. Ha azonban a vállalkozó már nem elérhető, a kifogásolt szerződés már több évre nyúlik vissza, a vállalkozó rosszhiszemű, vagy bármely egyéb technikai probléma adódik, úgy aligha elkerülhetők a súlyosabb megállapítások – ecseteli dr. Veres Dániel, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Mikor munkaerő-kölcsönzés, mikor vállalkozás?

Nem egyszerű megállapítani, hol húzódnak a két szerződéstípus határai. Fogódzót nyújthat egyrészt a munka törvénykönyve, amely szerint a munkáltató jogosult a munkavállalóját átmenetileg eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni; ennek tartama azonban nem haladhatja meg az évi negyvennégy napot. Nem féltétlenül jelenti ez azt, hogy az ezen időszakot meghaladó, más munkahelyen vagy munkáltatónál való foglalkoztatás már automatikusan munkaerő-kölcsönzésnek minősül. Ehhez ugyanis a kirendelés egyéb körülményeit is figyelembe kell venni, így például azt is, hogy a munkavállalót kifejezetten ezzel a céllal vették-e fel.

Az elhatárolás kérdésében iránymutatást adhatnak a közelmúltban napvilágot látott bírósági ítéletek – mutat rá dr. Veres Dániel. Ezek szerint abban a tekintetben, hogy egy megállapodás vállalkozási szerződésnek vagy munkaerő-kölcsönzésnek minősül-e, nem mindegy, hogy a munkavállalót csak meghatározott projekt erejéig foglalkoztatják a másik helyen, vagy általános jelleggel, ismétlődő feladatok elvégzésére.
Az elhatárolásnál szintén figyelembe kell venni, hogy a vállalkozó – a munkavállaló személyes munkavégzésén túlmenően – képviselteti-e magát a megrendelőnél. Ha a megrendelő szabadon, kötöttségek nélkül utasíthatja a munkavállalót, az is a munkaerő-kölcsönzés jelleget erősíti. Szintén jelentősége van annak, hogy a munkavállaló munkáját melyik szerződő fél szervezi meg, biztosít-e a vállalkozó munkaerőpótlást arra az esetre, ha a munkavállaló megbetegszik vagy szabadságra megy, ki biztosítja a munkavégzés eszközeit (például ki adja a takarítószerszámokat), és nem utolsó sorban annak, hogy a felek mi alapján számítják ki a vállalkozási díjat (projektalapon vagy az átadott munkavállalók létszámának arányában). A szakértő megjegyzi ugyanakkor, hogy a gyakorlatban ezek a feltételek nem mindig koherensek, így ritkán mutatnak egyértelműen az egyik vagy a másik szerződéstípus irányába.

Hogyan érdemes eljárni?

A munkaerő-kölcsönzés egy jogilag szigorúan szabályozott tevékenység. A kölcsönbeadó cégnek szerepelnie kell az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásában, amihez pedig szigorú feltételeknek kell megfelelnie. Ezért a feleknek – hacsak a szolgáltató nem kíván kifejezetten ilyen tevékenységet üzletszerűen és rendszeresen folytatni – érdemes arra törekedniük, hogy megállapodásukat megbízási vagy vállalkozási szerződés keretei között fogalmazzák meg. Ahhoz azonban, hogy ez a törekvés adóhatósági – vagy akár munkaügyi – ellenőrzés során is megállja a helyét, célszerű a munkaerő-kölcsönzés fent megfogalmazott jellegzetességeit a lehető legnagyobb mértékben elkerülni.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ingatlan-bérbeadás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Családi gazdaság tagjai, munkaviszony

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Passzív hallgatói jogviszony

Széles Imre

tb-szakértő

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X