További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Eltűnt a dolgozó az ebédpénzzel, vissza lehet tartani a bérét?

  • adozona.hu

Egy szervezet alkalmazottja (futár) ebédtérítési díjat is beszed, és nem számolt el az általa átvett összeggel. A telefonját nem veszi fel, nem jelentkezik a munkáltatónál. Milyen jogcímen lehet ebben az esetben megszüntetni a munkaviszonyát? Visszatarthatja-e a munkáltató a munkavállalónak ki nem fizetett egyhavi munkabérét annak okán, hogy az általa beszedett térítési díjjal nem számolt el? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

A munkavállaló kérdésben említett magatartása megalapozza a munkáltató azonnali hatályú felmondását. Arra ügyelni kell, hogy a jogviszonyt megszüntető nyilatkozatot a munkáltatónak indokolnia kell, a leírt indokolásnak pedig valósnak, okszerűnek és világosnak kell lennie. A munkavállaló ugyanis, ha vitatja a jogszerűséget, 30 napon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat, a jogellenes jogviszony-megszüntetésből eredő igénye érvényesítése érdekében. Ha a perben a munkáltató nem tudja bizonyítja a fenti három feltétel meglétét, azaz a jogszerűséget (beleértve az Mt. 78. paragrafus (2) bekezdése szerinti 15 nap betartását – kivéve a folytatólagos kötelezettségszegés esetét), abban az esetben köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét.

Első lépésben javasolt írásban felkérni a dolgozót, hogy indokolja meg a távollétét és számoljon el az általa beszedett térítési díjjal. Kicsi az esélye, de akár az is előfordulhat, hogy baleset érte, keresőképtelen, és ezt nem tudja jelezni.

Az Mt. 161. paragrafusának (1) bekezdése szerint a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. A (2) bekezdés szerint a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered. Eszerint nem lenne jogszabályi alapja a levonásnak, így arra nem jogosult a munkáltató abban az esetben sem, ha egyértelmű az igényének megalapozottsága. Amire lehetősége van:

– fizetési felszólítás, amennyiben a kárigény nem haladja meg a minimálbér háromszorosának összegét,

– közjegyző előtti fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése,

– közvetlenül a bíróság előtt történő igényérvényesítés.

A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a követelés összegét, jogcímét, teljesítésének határidejét és a felszólítás megtámadására vonatkozó jogorvoslati kioktatást. A munkavállaló a fizetési felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül bírósághoz fordulhat, ha nem ért egyet a felszólításban akár azok jogalapjával, akár az összegszerűséggel nem ért egyet, 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

A jogorvoslati határidő leteltét követően a munkavállalótól követelhető a felszólításban foglalt összeg teljesítése. Ha önkéntesen nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, a munkáltató kérheti a fizetés bírósági végrehajtási eljárás keretében történő kikényszerítését, a fizetési felszólítás végrehajtási záradékkal történő ellátását.

Ehhez az illetékes bíróságtól igazolást kell kérni arról, hogy a munkavállaló nem támadta meg a fizetési felszólítást. Ennek hiányában nem látható el végrehajtási záradékkal az okirat. A végrehajtási záradékkal történő ellátást az adós munkavállaló lakóhelye, illetve székhelye – ezek hiányában a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye – szerinti járásbíróság az illetékes.

Segítségre lenne szüksége munkáltatói kérdésekben?
Rendelje meg kedvezményesen a Kedvező adózású munkavállalás 2019-ben című kiadványt.
Kiadványunk bemutatja, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben melyek a legkedvezőbb foglalkoztatási formák, és ötleteket ad a juttatások optimalizálásához.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Korkedvezményre jogosító idő értelmezése

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Osztalék kifizetése július 1-je után

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő

2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X