hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Lombikprogram: a munkajogi védelem keretei

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

Az emberi reprodukciós eljárásban, vagy ahogyan a köznyelvben összefoglalóan hívjuk, a lombikprogramban résztvevő párok száma sajnos napról-napra nő. Bár a munkajogi szabályok biztosítják a védelmet, mégsem annyira egyértelműek, mint várandósság esetén. Meddig tart egy eljárás? Az mikor minősül befejezettnek? Két kezelés között, illetve minden egyes megkezdett eljárás esetén jár védelem?

A munka törvénykönyve (Mt.) szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb az ennek megkezdésétől számított 6 hónap tartama alatt.

Mi minősül emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásnak?

A választ az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, 5 esetet különböztetve meg:

– a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés („lombikprogram”),

– a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel („inszemináció”),

– ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, 

– embrió adományozással végzett embrióbeültetés,

– a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer. 

Kétirányú védelem: felmondási tilalom és mentesülés

A várandóssághoz hasonlóan, a munkavállalót abban az esetben illeti meg védelem a felmondással szemben, ha a munkáltatót tájékoztatta az eljárásban való részvételéről.

Ez tehát azt jelenti, hogy nem köteles előzetesen bejelenteni a kezelés tényét, elegendő akár akkor közölnie, amikor a munkáltató felmondást kíván közölni.

Sőt, a törvény szövege ennél is tovább megy. A 2016. június 18. napjától hatályos 65. § (5) bekezdés szerint a felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított 15 napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.

Ebből arra lehet következtetni, hogy az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésről a munkavállaló legkésőbb a felmondás közlését követő 15. napon tájékoztathatja munkáltatóját annak érdekében, hogy esetében a felmondási tilalom érvényesüljön, és az ennek ellenére közölt felmondást a munkáltató írásban visszavonhassa.

A 15 nap elteltével jogszerűen a munkavállaló nem hivatkozhat e körülmény fennállására a felmondás jogellenességének indokaként.

Megítélésem szerint ennek jelentősége a postai úton közölt felmondás esetén van, amikor a munkavállaló nem tudja azonnal jelezni, hogy felmondási tilalom alatt áll.

A felmondás személyesen történő átadásakor abban az esetben jár el tisztességesen és jóhiszeműen, ha nyomban jelzi ezen körülményt.

Elméletben ugyanakkor az is felmerülhet, hogy a dolgozó nem ismerte azon szabályt, miszerint védelem illeti meg, és már csak a felmondás közlését követően jut tudomására.

További garanciális szabály, hogy a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (azaz a munkáltató köteles elengedni) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés tartamára [Mt. 55. § (1) bekezdés b) pont].

Értelemszerűen ezen lehetőséget a munkavállaló akkor tudja igénybe venni, ha tájékoztatja a munkáltatót az eljárásban való részvételéről.

Tehát a reprodukciós eljárásban való részvételt ugyan nem kötelező bejelenteni, de mivel egyes vizsgálatokra rendszerint napközben, munkaidőben kerül sor, hacsak az alkalmazott nem kötetlen munkarendben dolgozik vagy rugalmas a munkaidő-beosztása, nehézkesen tudná megoldani a távolléteket (esetleg szabadság, vagy ha megalapozott, egyéb jogcímen betegszabadság, táppénz jogcímen).

A mentesülés tartamára ugyanakkor a nőnek munkabér nem jár.

A munkáltató tájékoztatása a leendő kismama számára mindig nagy dilemma: vagy azért, mert ezzel egy kevésbé családbarát munkahelyen bogarat ültethet a munkáltató fülébe („nem lehet már sokáig számítani rá, jobb mielőbb szabadulni tőle”), vagy azért, mert az esetleges sikertelenség(ek) tényére, így bánatára a kollégák folyamatos érdeklődése is emlékezteti.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi minősül az eljárás kezdetének és végének, illetve, hogy hány alkalommal illeti meg a nőt a reprodukciós eljárásban való részvétel esetén a felmondási védelem! 

A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink