hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Közeleg a nyár, így dolgoztathat rendkívüli melegben

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

Idén már március hónapban elértük a 30 fokot, így alappal tehető fel, hogy a nyár is bőségesen fog hőhullámokkal szolgálni. Érdemes tehát áttekinteni, hogy a nagy melegben a munkáltatókat milyen kötelezettségek terhelik, a munkavállalókat pedig milyen jogok illetik meg.

A munka törvénykönyve csak a kereteket szabályozza

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 51. §-a alapján a munkáltató a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint köteles foglalkoztatni. Emellett a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Az Mt. 97. §-a azt is előírja, hogy a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. Ezek ugyanakkor csupán az általános szabályok. A kokrétumokat, így például a zárt munkahelyek szellőzésének vagy a helyiségek, terek hőmérsékletének szabályait a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet rögzíti, így az alábbiakban ezen szabályokat is áttekintjük.

Ezek az általános kötelezettségek a rendeletben

A rendelet szerint a munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését. Emellett a pihenőhelyeken, a különféle szolgálati feladatokat ellátó személyzet helyiségeiben, az egészségügyi létesítményekben, az étkezdékben és az elsősegélyhelyeken is biztosítani kell az ilyen helyiségek rendeltetésének megfelelő hőmérsékletet. A rendelet azt is előírja, hogy olyan ablakokat, tetőablakokat és üvegfalakat kell alkalmazni, amelyek a munka és a munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás hatásait. Zárt munkahelyeken pedig a végzett munka jellegétől és az évszakoktól függően, a munka nehézségi fokát is figyelembe vevő hőmérsékletet (klímát) kell biztosítani. A munkáltató azt is köteles biztosítani, hogy a munkavállalót ne érje nagyfokú hősugárzás.

Intézkedések, melyeket a munkáltató köteles megtenni

A 24 °C érték feletti hőhatással járó munkahelyeken a munkába lépést követően, továbbá három hetet meghaladó munkaszünet utáni újbóli munkafelvétel esetén munkaszervezéssel kell biztosítani a hőalkalmazkodás feltételeit. Ennek érdekében a napi hőhatás időtartama az alkalmazkodási folyamat kezdetén nem haladhatja meg a 2 órát. Az adott munkakörrel járó terhelési szintet 2 hét alatt fokozatosan kell elérni. A melegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14–16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített. A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról is gondoskodni kell.

Szempontok, amelyekre ügyelni kell

Ügyelni szükséges arra, hogy a rendelet a hőmérséklet meghatározásakor nem a „rendes” hőmérsékletet jelöli meg, annak vizsgálata tehát speciális eszközt, szakértelmet igényel. Emellett a kötelező pihenőidő tekintetében érdemes szem előtt tartani, hogy az nem minősül az Mt. szerinti munkaközi szünetnek, hanem az az Mt. 55. § (1) szerinti munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján történő munkavégzés alóli mentesülést takar, melynek időtartamával a munkaidő nem hosszabbodik meg. Fontos körülmény, hogy ez a szünet a munkavállalóval nem dolgoztatható le. Amennyiben pedig a munkáltató ennek pótlására munkavégzést rendel el ezt rendkívüli munkavégzésnek kell tekinteni, melyre a munkavállalónak pótlékot is kell fizetni. A foglalkoztatás-felügyelet pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a pihenőidő a munkaidő részét is képezi, melyre munkabér is jár.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fordított áfa

Nagy Norbert

adószakértő

Bérleti díj számlázása EU-ba

Nagy Norbert

adószakértő

Kft., kata

Adózóna  szerkesztőség

kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink