Mikor kérhet távmunkát a dolgozó? Ezek az előírások

Megosztás Tetszik

Olvasónk kisgyermekes szülőként távmunkavégzést kért a munkáltatójától, melyet az elutasított. Milyen jogi lépésekre van lehetőség? Dr. Kéri Ádám ügyvéd, az Adózóna szakértője válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Kisgyermekes szülőként távmunkavégzést kértem a munkáltatómtól, melyet kb. 20 percnyi bírálat után indokolás nélkül elutasított. Háttér: a munkaszerződésben a munkavégzés helyeként a mindenkori úgynevezett " Hybrid Working Policy"-ra hivatkoznak, melyet bármikor egyoldalúan módosíthatnak. Módosítás esetén a tájékoztatás megtörténik, de párbeszédre már nincs lehetőség. A legutóbbi ilyen módosítás kapcsán heti három irodai munkanapot várnak el minden munkavállalótól, kettő napot pedig lehetőség van otthonról dolgozni. A heti két nap home office számomra nem meríti ki a távmunkavégzés fogalmát. Milyen jogi lépésekre van lehetőség, illetve milyen érvekkel lehetne erőteljesebben hatni a munkáltatóra azon túl, hogy az Mt. 61. paragrafusára hivatkozok? A távmunkavégzés minden tekintetben lehetséges, többletkiadással nem jár. 2018 óta dolgozom pontosan ugyanebben a munkakörben itthonról."

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Nézzük, mire van lehetősége a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján!

Az Mt. a távmunkavégzést így definiálja:

"196. § (1) Távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi."

Látható tehát, hogy távmunkavégzésnek minősül az is, hogy heti néhány napot dolgozhat a munkavállaló a munkáltató telephelyétől eltérő helyen (akár otthon). A távmunkavégzés egyebekben a felek megállapodásán alapul. Azt persze megértem, ha több napot szeretne otthonról dolgozni, de a törvény nem ezt nevezi távmunkavégzésnek.

Nézzük, mikor kérhető távmunkavégzés!

Mt. "61. § (1) A munkáltató a munkakörök megjelölésével tájékoztatja a munkavállalókat
a) a teljes vagy részmunkaidős,
b) a távmunkavégzésre irányuló, valamint
c) a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő
foglalkoztatás lehetőségéről.

(2) A munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján kérheti munkaszerződése módosítását.

(3) A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

(4) A munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti
a) a munkavégzési helyének módosítását,
b) a munkarendjének módosítását,
c) távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve
d) részmunkaidőben való foglalkoztatását.

(5) A munkavállaló a (2) vagy (4) bekezdés szerinti kérelmét írásban indokolja, továbbá megjelöli a változtatás időpontját.

(6) A munkavállaló kérelmére a munkáltató tizenöt napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem elutasítása esetén a munkáltató nyilatkozatát a 64. § (2) bekezdése szerint megindokolja. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja."

A törvény a fentiek alapján a távmunkavégzésre önnek jogot biztosít, annak mértékét azonban a felekre bízza. A következő szempontok azonban fontosak:

1. A távmunkavégzés nem azonos az otthoni munkavégzéssel és nem azonos a minden nap otthonról történő munkavégzéssel sem.

2. A munkáltató köteles az ajánlatot megfontolni, de nem köteles az ajánlatot elfogadni. A munkáltató elutasítása esetén ezt a munkavállaló bíróságon ugyan megtámadhatja, ám a bíróság ezt csak szűk körben vizsgálhatja felül.

Ezt írja a törvényi indokolás:

”A munkavállaló kérelmének elutasítása esetén a bírósági eljárásban a munkaügyi vita keretein kívüli célszerűségi és méltányossági szempontok nem vizsgálhatóak, hanem csak az, hogy a munkáltató által közölt indokolás megfelel-e az Mt. 64. § (2) bekezdése szerinti valós, világos és okszerű indokolás követelményének. [Mt. 61. § (5)–(6) bek.]”

Abban az esetben tartanám az ön kérését bíróságon is érvényesíthetőnek, ha olyan egyedi életkörülményei állnak fenn, amelyek miatt a kérés elutasítása általános munkajogi elveket is sérthetne. Ezt bizonyítani azonban nehéz, így nem is javasolom a peres eljárást.