hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ki kell-e venni a gyermek utáni pótszabadságot?

  • adozona.hu

Mi a helyzet akkor, ha a gyermek utáni pótszabadságot nem igényli a szülő? Kötelező élnie ezzel, vagy ha nem igényli, úgy nem jár neki? Ezt kérdezte egyik olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

Olvasónk kérdése konkrétan így szólt: "Tisztelt Szakértő! Az a kérdés merült fel, hogy a gyermek utáni pótszabadsággal kötelező élnie a szülőnek, vagy amennyiben nem igényli, úgy nem jár neki?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb
– egy gyermeke után kettő,
– két gyermeke után négy,
– kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.
Ez a mérték fogyatékos gyermekek esetében gyermekenként két munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti. A hatályos szabályok alapján a gyermekek után járó pótszabadság mindkét szülőt külön-külön megilleti, így nem kell nyilatkozni arról, hogy melyik szülő vállal nagyobb szerepet a gyermek nevelésében, gondozásában.
A fenti szabályoktól az Mt. 135. § alapján a felek megállapodása kizárólag a munkavállaló javára térhet el. A 43. § (2) bekezdése szerint az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.

A fentiekből az következik, hogy a pótszabadság megilleti a munkavállalót, kivéve, ha abban állapodik meg a munkáltatóval, hogy nem igényli, arról lemond. Ez azonban önmagában nem szolgálja a dolgozó javát, kivéve megfelelő indok mellett. Életszerűtlen ugyanis, hogy a munkavállaló inkább dolgozik, minthogy azt az évi további 2, 4 vagy 7 napot a gyermekével/gyermekeivel töltse. Indokként felmerülhetne, hogy nagyobb szüksége van a munkabérére, azonban a különbség minimális lenne. Szabadság idejére ugyanis távolléti díj jár (mely eleve tartalmaz bérpótlékot, ha teljesülnek a feltételei), míg ha adott napon esetleg túlórázna a dolgozó, az növelné a munkabér összegét. A rendkívüli munkavégzés jövőbeli elrendelése azonban csak feltételezés.
Ez alapján tehát nem tudok jogszerű, a munkavállaló javát szolgáló eltérést megjelölni. Megoldást az kínálna, ha cserébe más területen kapna nagy engedményt, előnyt a munkavállaló.

Más a helyzet megítélése, ha a munkáltatónál az a kialakult gyakorlat (a legtöbben ezt a megoldást követik), hogy a munkavállalók évente nyilatkozzanak: van-e, illetve hány gyermekük van, és ez alapján adja ki a pótszabadságot. Tehát nem akként nyilatkoznak, hogy amikor megszületik a gyermek, annak tényét a munkáltató felviszi a rendszerébe és azután, míg ezzel ellentétest nem jelez a munkavállaló (pl válás, stb.), de legkésőbb a gyermek 16. éves koráig jár a pótszabadság. Amennyiben ugyanis a dolgozó – bizonyíthatóan tud arról, hogy évente jelezni kell, de – nem tesz ilyen tartalmú nyilatkozatot (arra nem kényszeríthető), abban az esetben a munkáltató nem tudja kiadni részére a pótszabadságot. Ez aggályossá akkor válik, ha a cégnél köztudott (kis létszámú munkáltatónál van rá példa), hogy a dolgozónak van 16 év alatti gyermeke, és mégsem tölti ki a nyilatkozatot. Ebben az esetben felmerülhet a munkáltató befolyásolása, illetve a joggal való visszaélés esete.

Egyébként a nyilatkozat kitöltése, így a pótszabadság későbbi kiadásának megtagadása a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamáknál marad el gyakran (miközben egyértelmű, hogy van 16 év alatti gyermek), figyelemmel arra, hogy a munkáltató a nyilatkozat kitöltéséhez köti a jogosultságot, azonban a kitöltési kötelezettségről elfelejti tájékoztatni a dolgozót.

Összefoglalva: ha a felek megállapodása alapján a közöttük fennálló munkaviszonyban a dolgozó kedvezményt kap, előnyhöz jut (ennek legyen írásos nyoma), vagy ha felhívás ellenére nem nyilatkozik gyermekeiről, abban az esetben a munkáltatónak nem kell, illetve nem tudja kiadni részére a pótszabadságot. Azonban mindkét esetben óvatosan kell eljárni, mert fokozottan felmerülhet a joggal való visszaélés tilalma.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Térítésmentesen kapott termék

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Átalányadózás év közbeni kezdéssel

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close