További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kereseti csúcstartók és sereghajtók – friss KSH-adatok

  • adozona.hu

2019. márciusban a bruttó átlagkereset 367 200 forint volt, 10,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2019. január–márciusban a bruttó átlagkereset 352 200 forint, a nettó átlagkereset 234 200 forint volt, mindkettő 11,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, közölte a KSH.

2019. márciusban:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 367 200 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 377 100 forint volt.

nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 244 200 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 251 600 forint volt.

bruttó és a nettó átlagkeresetek egyaránt 10,2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.

2019. január–márciusban:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 352 200 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 362 600 forint volt. A közfoglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 81 800 forint, nettója pedig 54 400 forint volt ebben az időszakban.

nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 234 200 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 241 500 forint volt.

A bruttó és a nettó átlagkereset egyformán 11,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

bruttó átlagkereset az információ és kommunikáció gazdasági ágban volt a legmagasabb (632 300 forint), a – közfoglalkoztatottak jelentős részét magában foglaló – humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabb (232 300 forint). Közfoglalkoztatottak nélkül a humán-egészségügy, szociális ellátás ágban a bruttó átlagkereset értéke 299 200 forint volt.

bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 385 100 forintot, míg a nők körében 320 000 forintot ért el, amely a férfiak esetében 11,6, a nők esetében pedig 10,0 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 269 500 forint, a 25–54 évesek esetében 366 900 forint, míg az 54 év felettieknél 342 700 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 17,2 százalék, 11,2 százalék, illetve 10,3 százalék volt az előző évhez képest.

rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 330 000 forintra becsülhető, amely 10,7 százalékkal nőtt egy év alatt.

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,2 százalékos növekedése mellett a reálkereset 7,6 százalékkal emelkedett.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Katás vállalkozó járulékolása

Szipszer Tamás

adószakértő

Magánszemélytől kapott támogatás

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Egyéni ügyvéd tevékenységének befejezése

Szipszer Tamás

adószakértő

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X