adozona.hu
Így viselkedik a jó munkavállaló
//adozona.hu/munkajog/Igy_viselkedik_a_jo_munkavallalo_5UK48C
Így viselkedik a jó munkavállaló
Tetszik
A munka törvénykönyve I. fejezete tartalmazza azokat az alapvető szabályokat, amelyek zsinórmértékül szolgálnak a munkáltató és munkavállaló magatartásához. Míg ezeket a felek egy része emberi jóérzésből fakadóan minimumszabályként betartja, gyakori eset az alapelvek megsértése és a bíróság ezen alapuló marasztaló ítélete is.
Az előbbire példa: adott egy munkáltató, akinél nincs rá gyakorlat és külön nem is írja elő, hogy a munkavállaló pontosan mikor, kinek, milyen módon jelezze, ha nem tudja felvenni a munkát. Ez nem jelenti azt, hogy a dolgozó majd megteszi, amikor ideje engedi, hanem az együttműködési kötelezettség, valamint a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelménye alapján köteles távolmaradását olyan időben jelezni, hogy az alapján a munkáltató még megszervezhesse a helyettesítését.
Az utóbbira példa: a munkáltató felmondással él, ennek indoka a létszámcsökkentés. Lehet, hogy a perben a munkáltató ennek valóságát és okszerűségét szépen tudja igazolni, azonban ha a munkavállaló sikeresen bizonyítja, hogy az intézkedés tényleges és mögöttes oka szexuális irányultsága volt, a bíróság az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére hivatkozással meg fogja állapítani a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét.
Jóhiszeműség és tisztesség elve, tájékoztatási kötelezettség
A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.
Nézzünk egy példát: bár a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást a munkáltató nem köteles indokolni, az éppen várandós nő keresetet nyújt be jogellenes munkaviszony-megszüntetésre hivatkozással. Azzal érvel, hogy az azonnali hatályú felmondás kiadásához a terhessége vezetett. Amennyiben a peres eljárásban a munkáltató ennek ellenkezőjét nem tudja bizonyítani, eljárása ezen általános magatartási követelménybe ütközik, így jogellenes.
A törvény alapján a jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.
Például: a munkáltató a munkavállalóval szóban megállapodott a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésében. A szóbeli megállapodás főszabály szerint érvénytelen, de ha ez utólag teljesedésbe megy, jogszerűnek minősül.
Jelen esetben nem így történik, ugyanis a munkavállaló meggondolja magát és bírósághoz fordul arra hivatkozással, hogy nem jött létre a közös megegyezés, ő nem kívánta a munkaviszonya megszüntetését. Mivel – a dolgozó korábbi eljárása alapján – a munkáltató kellő alappal bízhatott a közös megegyezés létrejöttében, a munkavállaló igénye nem lesz megalapozott.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mit takar a méltányos mérlegelés és az elvárhatóság elve, valamint melyek a joggal való visszaélésre, a jogos gazdasági érdek és az üzleti titok védelmére, valamint a munkaviszonyon kívüli magatartásra vonatkozó szabályok!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)