Ezeken bukik le a cégek kétharmada

Megosztás Tetszik

2014. januártól szeptemberig terjedő időszakban a munkaügyi hatóság 14 639 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 69 százalékánál talált munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont foglalkoztatottak (81 793 fő) 70 százalékát érintették – derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának legfrissebb jelentéséből.

A munkáltatókat és a foglalkoztatottakat érintő jogsértési arány is növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest, ugyanis a munkáltatóknál és a szabálytalansággal érintett munkavállalóknál tavaly ilyenkor még 67 százalék volt a jogsértési arány.

Továbbra is jelentős mértékű a feketefoglalkoztatás. Az ellenőrzött cégeknél a munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállalók 12 százalékát tette ki a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzéssel érintettek száma (8 477 fő), amely tavalyi év azonos időszakához képest magasabb mértékű. A leggyakoribb, hogy a munkáltatók elmulasztják bejelenteni a  oglalkoztatást, illetve az egyszerűsített foglalkoztatást, továbbá engedély nélkül foglalkoztatnak harmadik országbelieket.

A hatóság elsősorban az építőipar területén találkozott olyan munkáltatókkal, akik hétköznapokon bejelentetik a munkavállalók egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyát, hétvégén azonban – bízva az ellenőrzések elmaradásában – nem tesznek bejelentést. Előfordult, hogy a munkáltató a tervezett munkaviszony megkezdését megelőzően hosszabb időn át „próbamunkával” igyekezett a munkavállalók (például pultosok, segédmunkások) „képességeit felmérni.

Az utóbbi időszakban jellemző, hogy egy - korábban már alkalmi jogviszonyban bejelentés mellett foglalkoztatott - munkavállalót a munkáltató pont az ellenőrzéskor bejelentés nélkül alkalmaz, mert bizonyos napokra a bejelentést – szintén az ellenőrzés elmaradásában bízva - nem teszi meg.

A tavalyi év ezen időszakához képest – a munkaszerződés és bejelentés nélkül foglalkoztatottak létszáma mellett - nőtt a „feketemunkások” aránya is, különösen az építőipari vállalkozások tekintetében (28 százalékról 37 százalékra). Az ellenőrzések 19 százalékát tartották a felügyelőségek az építőiparban, amely arányaiban növekedést jelent a tavalyi év 15 százalékához képest.

Az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 8 százaléka jutott a mezőgazdasági ágazatra, ami a 2013. évi azonos időszakban mért 4 százalékos arányhoz képest 2014-re meghatározó növekedést jelent.

A személy- és vagyonvédelmi ágazatban találták az ellenőrök a feketemunkások 12 százalékát, amely a tavalyi évhez képest (16 százalék) csökkenést jelent ugyan, azonban az előző esztendőkhöz hasonlóan a három „legfertőzöttebb” ágazat között van.

A kereskedelmi vállalkozások esetében a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavállalók arányát tekintve tavalyhoz képest csekély mértékű csökkenés volt tapasztalható, ugyanis a 2013. januártól szeptemberig terjedő időszakában ez az ágazat adta a feketemunkások 12 százalékát, míg idén a 11 százalékát.

A munkaidővel kapcsolatos jogsértések érintettjeinek létszáma (11 841 fő) csökkenést mutat a tavalyi év azonos időszakához képest, a pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban elkövetett szabálytalanságokat „elszenvedő”munkavállalók száma azonban nőtt. Fenti jogsértések jellemzően a kereskedelem, vendéglátás és a feldolgozóipar (beleértve a gépipart is) területén, valamint a vagyonvédelemben foglalkoztatott munkavállalókat érintette a legnagyobb számban. Gyakran előfordult, hogy a munkavállalókat a munkáltató nem tájékoztatta a munkaidő-beosztásról, illetve a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról. Utóbbi jogsértés megakadályozza az esetleges rendkívüli munkaidő pontos kiszámítását, ami a hatóság illetve a munkavállalók általi ellenőrzését, ami így a munkabér összegére is kihatással lehet. A dolgozók munkaideje sokszor meghaladta a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, emellett a munkaszüneti napon történő munkavégzés szabályainak megsértésével is lehetett találkozni. Több ízben megállapításra kerülő szabálytalanság volt emellett, hogy a pihenőidő kiadása nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak.

A munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével 22 384 főt érintően találkoztak a munkaügyi felügyelők, amely tavalyhoz képest jelentős növekedést jelent. A legtöbb munkaidő-nyilvántartással összefüggő jogsértést a kereskedelemben és a feldolgozóiparban foglalkoztatott munkavállalókkal szemben követték el a munkáltatók. A munkáltatók a tapasztalatok szerint nem tulajdonítanak jelentőséget a munkaidő pontos nyilvántartásának, pedig annak hitelesen kell tükröznie a munkavállalók munka- és pihenőidejét, mivel minden esetben ez képezi a munkabér elszámolásának alapját. A jogszabályoknak megfelelő, pontos munkaidő-nyilvántartás tehát nem egyszerűen adminisztratív kötelezettség, hanem a felek közötti pontos elszámolás alapja is.

Több ellenőrzött munkáltató sem tartotta be a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat, amely jogsértések túlnyomó többségét már évek óta a feldolgozóipar területén munkát vállaló foglalkoztatottakkal szemben követik el. Gyakori, hogy a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek.

Gyakori szabálytalanság, hogy a rendkívüli munkavégzésért nem fizetnek bért és pótlékot, amely egyszerűsített foglalkoztatás és munkaviszony esetén egyaránt előfordult. Előfordul még munkaszüneti napon történő munkavégzés szabályainak megszegése, illetve a rendkívüli munkavégzés éves keretét meghaladó óraszámban történő foglalkoztatás is.

A munkabérrel kapcsolatos jogsértések (kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum szabályainak megsértése, a határidőben történő bérkifizetéssel összefüggésben megállapított jogsértés, az írásba foglalt és visszaellenőrizhető tartalmú bérelszámolás biztosításával kapcsolatos hiányosságok stb.) mértékét jól mutatja, hogy az összes szabálytalansággal érintett foglalkoztatott közel ötödét érintette a vizsgált időszakban. Ezen belül a legjelentősebb a munkabér védelmére vonatkozó szabályok, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt. Ezen belül a munkáltatók a műszakpótlékkal, rendkívüli munkáért járó és vasárnapi pótlékkal kapcsolatos jogsértést a kereskedelem, az éjszakai bérpótlékkal összefüggésben megállapított szabályszegést a személy- és vagyonvédelem területén foglalkoztatott munkavállalókkal szemben követték el. Jelentős számban előforduló munkaügyi szabálytalanság a munkaviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor kiállítandó igazolások kiadásának elmulasztása vagy késedelme, valamint a munkabér elszámolásának hiányossága.

A 2014. első kilenc hónapjában feltárt jogsértéseket elkövető 10 138 munkáltató közül 3 081 vállalkozással szemben alkalmaztak a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkaügyi felügyelőségei munkaügyi bírságot, összesen 455,6 millió forint összegben.