hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ennyit kell fizetni az állásidőre, a napidíjra, külföldi munkára

  • adozona.hu

A cég átmenetileg nem tud munkát adni dolgozóinak, mennyi bért köteles fizetni? Külföldi munkánál mennyi a napidíj, figyelembe kell-e venni az adott ország előírásait? Olvasói kérdésekre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd munkajogászunk válaszolt.

Olvasónk így részletezte kérdései: Építőipari vállalkozásunk túlnyomórészt külföldön végez munkát. Mivel van olyan hónap, amikor nem kell dolgozniuk, mert nincs megrendelésünk, ezért a dolgozókkal úgy szeretnénk megállapodni, hogy arra az időszakra, amikor otthon lehetnek és dolgozniuk sem kell, kevesebb bért kapnának, mint azokban a hónapokban, amikor külföldön dolgoznak. Kérdéseink: 1. Van-e minimális előírás a készenléti idő bérezésére vonatkozóan? Egyáltalán ezt lehet-e készenléti időnek nevezni? 2. Külföldi munkavégzés esetén, ha jól tudjuk, nincs minimális előírás napidíj fizetésére, viszont 30 százalék, maximum 15 euró adható adómentesen? 3. Figyelembe kell-e vennünk külföldi munkavégzés esetén, hogy az adott országban mekkora a helyi minimálbér?

Hajdu-Dudás Mária a következőkben foglalta össze válaszait:

1.Van-e minimális előírás a készenléti idő bérezésére vonatkozóan? Egyáltalán ezt lehet-e készenléti időnek nevezni?

A készenlét a beosztás szerinti napi munkaidőn kívüli rendelkezésre állást jelenti. Készenlét esetén 20 százalék mértékű bérpótlék jár a munkavállaló részére. A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni. A készenlét havi tartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni.

Azaz a készenlét nem annak az időszaknak a kitöltésére szolgál, amikor a munkáltató nem tud munkát adni a munkavállalónak. Ilyen esetben az állásidő szabályait kell alkalmazni.

Ugyanakkor az Mt. 146. § (1) bekezdése szerint a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg. Ettől a felek kizárólag a munkavállaló előnyére térhetnek el.

A fentieknek megfelelően elháríthatatlan külső ok fennállása esetén a munkáltatót nem terheli alapbér-fizetési kötelezettség. Az elháríthatatlan külső ok olyan objektív körülmény, melynek a befolyásolására, elhárítására a munkáltatónak nincs lehetősége, mely bekövetkezésével nem is számolhatott, azok a munkaszervezési intézkedések megtétele szempontjából nem voltak előre láthatóak. Elháríthatatlan az az ok, melyet a technika, a műszaki lehetőségek objektíve adott szintje mellett a rendelkezésre álló idő alatt nem lehet megakadályozni (a használt anyag, felszerelés, berendezés, energia meglétéből eredő hiány, ezek tulajdonságából, állapotából, mozgatásából, működéséből eredő okok).

Azaz a munkáltató a mentesülést jelentő elháríthatatlan külső okként, kizárólag munkaszervezési indokra hivatkozhat. Jelen esetben erről sem beszélhetünk.

Ami megoldást jelenthet, azaz az Mt.146.§ (2) bekezdésének megfelelő alkalmazása. Eszerint a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. Azaz, ha a munkavállaló számára valóban előnyös ez az otthoni tartózkodás (mert pihenhet és erre az időre megkapja a megállapodás szerinti munkabért), a felek ilyen konstrukcióban megállapodhatnak (azaz ehhez elengedhetetlen a munkavállaló hozzájárulása).

2. Külföldi munkavégzés esetén, ha jól tudjuk, nincs minimális előírás napidíj fizetésére, viszont 30 százalék, maximum 15 euró adható adómentesen?

Igen, az alábbiak szerint.

Az Mt. szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel (51. § (2) bekezdés).

Bár a törvényben kifejezetten nem szerepel, de a munkáltató dönthet úgy is, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó költségtérítést általány jelleggel állapítja meg, ez lesz a napidíj. A napidíj magában foglalja a ténylegesen felmerült költségeket, melyeket így nem lehet még külön a napidíj mellett is érvényesíteni. Ha azonban nem fizet a munkáltató napidíjat, a munkavállaló felmerült költségeit abban az esetben is köteles megtéríteni.

A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről a 285/2011. (XII. 22.) kormányrendelet rendelkezik. Eszerint:

3. § (1) A kiküldetés időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő. Az időtartam megállapítása szempontjából az országhatár átlépését, légi és vízi út esetén az indulás szerinti időpontot egy órával megelőzően, illetőleg az érkezést egy órával követően kell alapul venni azzal, hogy az adott kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat úgy, hogy a fennmaradó tört rész – amennyiben az legalább 8 óra – egész napnak számít. Amennyiben a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak számít, kivéve, ha a (2) bekezdés rendelkezése szerinti választható számítási módszer alkalmazási feltételei fennállnak.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából, az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő kiküldetések esetén az időtartam meghatározására választható az (1) bekezdés szerinti időtartamok egybeszámítása azzal, hogy
a) légi és vízi út esetén az együttesen számított utak között az érkezés utáni és az újabb indulás előtti egy-egy óra csak akkor vehető figyelembe, ha az érkezés szerinti időpont és az újabb indulás szerinti időpont között legalább két óra eltelik;
b) ha az együttesen számított utak között az érkezés és az újabb indulás között eltelt idő nem több mint két óra, akkor ez az időtartam is kiküldetésnek minősül.
(3) Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés címén kifizetett összeg [ideértve a (2) bekezdés rendelkezése alapján választott egybeszámítás esetét is] adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetve a kiküldetés elszámolása megtörtént.

Napidíj fizetése esetén a Szja tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezet 7. pontja értelmében igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a napidíj 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg. Ennek alkalmazásakor minden költséget elszámoltnak kell tekinteni. Például napi 20 euró napidíj fizetése esetén a (20x30% =) 6 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó rész adóköteles jövedelem.

Az Szja tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezet 7. pont a) alpontja szerinti költség a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély esetében – amennyiben nem választja a fentiek szerinti elszámolást – napi 40 eurónak megfelelő forintösszeg.

3. Figyelembe kell-e vennünk külföldi munkavégzés esetén, hogy az adott országban mekkora a helyi minimálbér?

Igen, a munkáltató a kiküldetés időtartama alatt köteles megfelelni a fogadó országban a munkavállalók védelmére vonatkozó hatályos alapvető szabályoknak, így többek között a minimálbérre, a maximális munkaidőre és minimális pihenőidőre, az éves fizetett szabadság minimumára, a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra stb. vonatkozó rendelkezéseknek.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Német jövedelem, magyar kft.

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Helyi adó

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Családi gazdaság támogatás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 október
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs