További témák

Bónuszjuttatás: csak az adott évi teljesítményt lehet figyelembe venni

  • adozona.hu

Valamely teljesítményalapú bónuszjuttatás feltételeként a munkáltató a mérlegelésébe tartozó szempontokat is meghatározhat, a mérlegelés során azonban csak az adott év értékelhető, korábbi évek munkavállalói magatartása viszont nem lehet szempont – szögezte le az Mfv. II. 10.508/2018 számú ügyben nemrégiben hozott határozatában a Kúria.

Az említett ügyben a felperes 2011-től állt munkaviszonyban az alperesnél, utoljára üzletág-igazgató munkakörben dolgozott.

Az alperes kollektív szerződésének a munkavállalók díjazásról rendelkező IX. fejezetének 2. pontja szerint a pontja szerint a teljesítményalapú mozgóbér fizetése vagy nem fizetése a munkáltató diszkrecionális jogkörébe tartozik, tehát a munkáltatói jogkört gyakorló vezető joga eldönteni a munkavállaló teljesítményétől, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásától, egyéb jogkövető magatartásától, továbbá a vállalati belső szabályzatokban rögzített feltételektől, körülményektől függően azt, hogy az adott munkavállalót részesíti-e mozgóbérben. 

A kollektív szerződés VIII. fejezet 1.1 pontjának c) alpontja a munkavállalói kötelezettségszegéséért – egyebek mellett – hátrányos jogkövetkezményként rögzítette a prémium megvonását.

Felperes az alperesnél fennállt munkaviszonyát 2015. január 1-jén közölt felmondással megszüntette. A közlést követő szóbeli megbeszélésen a kereskedelmi vezérigazgató tájékoztatta a felperest, hogy a 2014. évi teljesítménye az „elvárásoknak megfelelő” volt.

A 2015. év elején lefolytatott belső vizsgálat a felperes terhére munkavállalói kötelezettségszegéseket állapított meg, erre tekintettel alperes 2015. július 15-én kelt levelében – a felperes 2014. évi teljesítményének megerősítése mellett – megtagadta a bónuszjuttatás kifizetését.

A felperes a keresetében office bónusz juttatás jogcímén 4 694 477 forint és annak késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint a kitűzött feladatokat teljesítette, a megállapított kötelezettségszegések nem voltak összefüggésben a munkaköri feladataival,  hátrányos jogkövetkezmény kiszabására irányuló eljárást pedig az alperes vele szemben nem folytatott le.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest a 4 694 477 forint és annak késedelmi kamata megfizetésére. Az ítélet indoklása szerint a munkáltatói jogkört gyakorló 2015. januárban a felperes tevékenységét az „elvárásoknak megfelelő”-nek értékelte, és a bizonyítási eljárás adatai nem támasztották alá, hogy az értékelés során a felperes magatartását figyelmen kívül hagyta.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ezért az alperes akkor járt volna el jogszerűen, ha a felperessel szemben a kollektív szerződés VIII. fejezete szerinti eljárás keretében alkalmaz hátrányos jogkövetkezményt. Ennek hiányában az alperes jogellenesen tagadta meg a bónusz kifizetését.

Az alperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A tényállás kiegészítését követően megállapította, hogy a perbeli office bónusz juttatás teljesítményalapú juttatási forma, amely meghatározott teljesítmény eléréséhez, mint minimumfeltételhez kapcsolódik, de a munkáltató az eredmények elérése esetén is mérlegelheti a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos és egyéb jogkövető magatartását.

A másodfokú bíróság szerint a munkáltatói jogkört gyakorló 2015. januárban csak a felperes kitűzött feladatainak teljesítését értékelte, azonban – minthogy az alperes pénzügyi eredménye még nem volt ismert –  nem tett ígéretet a juttatás kifizetésére, de nem is tagadta meg azt.

A törvényszék a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 285. paragrafusának (3) bekezdése alapján azt vizsgálta, hogy a munkáltató megsértette-e a mérlegelési jogkörében hozott döntése során a döntés kialakítására irányadó szabályokat. Megállapította, hogy az alperes belső vizsgálata során feltárt és a felperes terhére értékelt kötelezettségszegő magatartások közül a legutolsó 2013. áprilisi volt, amelyre tekintettel a munkáltató a 2014. évi bónusz kifizetését jogszerűen nem tagadhatta meg.

Figyelembe vette, hogy a kollektív szerződés – mint a munkáltató belső szabályzata – hátrányos jogkövetkezmény kiszabására csak 15 napos szubjektív és egyéves objektív határidőn belül ad lehetőséget.

Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Egyetértett a jogerős ítélet azon megállapításával, mely szerint a munkáltató a felperes 2014. évi bónuszjuttatásáról – valamennyi szempont értékelését követően – csak 2015. július 15-én döntött, így a perben azt kellett vizsgálni, hogy a felperes terhére értékelt, a tárgyévet megelőző munkavállalói kötelezettségszegések figyelembevétele megfelelt-e az Mt. 285. paragrafus (3) bekezdésében foglaltaknak.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kft.-üzletrész értékesítésének adózása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Letiltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Alkalmi foglalkoztatás nagypénteken

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2019 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X