További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Átnyúlhat-e az éjszakás műszak munkaszüneti napra?

  • adozona.hu

Olvasónk még október 23-a előtt tette fel éjszakai műszakkal és munkaszüneti nappal kapcsolatos kérdését és kapta meg a választ dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvédtől. A válasz tanulságos lehet más munkaszüneti napoknál is.

A kérdés részletesen így szólt: Egy termelő, csomagoló cég (rendeltetése folytán nem működik munkaszüneti napon) többműszakos munkarendben foglalkoztat munkavállalókat. Szombat, vasárnap mindig pihenőnap. A héten éjszakás műszakunk is van, mely 22 órától másnap reggel 6 óráig tart. Október 23-a munkaszüneti nap. Ezen a napon dolgozhat-e a műszak reggel hatig, vagy csütörtökön éjfélig be kell fejezni a műszakot, így csak 2 órát dolgoznának. Ilyen esetben teheti-e a cég, hogy a műszakot vasárnap este 10-kor indítja, és nem a hétfői napon?"

Önmagában a többműszakos tevékenységre figyelemmel a munkáltató október 23. napjára nem oszthat be rendes munkaidőt a munka törvénykönyve (Mt.) 102. § (2) bekezdése alapján. Ezzel a munkáltatónak a munkaidő-beosztás elkészítése során számolnia kell. Így megteheti ugyan, hogy kötelezi a munkavállalókat 00 és 06 óra között munkavégzésre, azonban ez rendkívüli munkának fog minősülni, így a díjazás tekintetében is ez lesz irányadó (ami anyagilag hátrányos a munkáltató számára).

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a munkanap főszabály szerint a naptári napot jelenti, azonban az Mt. 87. § (1) bekezdése alapján a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 24 óra is ennek minősülhet abban az esetben, ha a munkáltató szabályzatában rögzítette a munkanap fogalmától való eltérést.

Ami a kérdés második részét illeti, vasárnapra beosztható rendes munkaidő, így nincs kizáró oka annak, hogy vasárnap 22 órakor kezdjenek a dolgozók. A munkaidő-beosztás ugyanis főszabály szerint a munkáltató jogosultsága, azonban, ha a felek a munkaszerződésben ettől eltérően állapodtak volna meg (például hétfőtől péntekig napi 8 óra), az lenne az irányadó.

A munkaidő-beosztást a munkáltatónak legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni, amire tehát már sor kellett kerüljön. Amennyiben pedig a munkaidő-beosztás közlését követően a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, az Mt. megengedi, hogy legalább négy nappal korábban módosítsa az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, azonban ez sem fér már bele az időbe. A már közölt munkaidő-beosztás természetesen a felek közös megegyezésével bármikor módosítható.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kultúrális szolgáltatás adómentessége

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Külföldi ingatlan bérbeadása utáni adózás

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Külföldi vállalkozástól kapott kölcsön

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

2019 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X