A nap kérdése: csökkenthető-e a munkabér, ha kedvező adózású lakhatási támogatást adna a munkáltató?

Megosztás Tetszik

Munkáltató szeretné új lakhatási támogatást adni egyes munkavállalóinak. Azonban attól tart, hogy akik 1-2 éven belül elérik a feltételül szabott 35 éves korhatárt, ugyanezt az összeget szeretnék megkapni munkabér formájában. A munkáltató is szeretne nyerni a lehetőségen, így csökkentené a munkavállalók munkabérét. Helyesen járnak el (munkaügyi és adózási szempontok alapján) a felek, ha közös megegyezéssel csökkentik a munkabért, de cserébe béren kívüli juttatásban részesül a munkavállaló? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Az alapbér mértéke a felek megállapodásának tárgya. Ebből kiindulva alapvetően nem lenne akadálya a csökkentésének, viszont ügyelni kell a joggal való visszaélés tilalmára. Mivel ez a munkavállalóra egyértelműen hátrányos megállapodás, mindig körültekintően kell vizsgálni, hogy a munkavállaló valóban kifejezett és egyértelmű akaratából írta-e alá a munkaszerződés módosítását, nincs-e szó akarathibáról (Mt. 28. §).

A munkavállalói önkéntesség erőteljesen megkérdőjelezhető, ha valamennyi olyan 35 év alatti munkavállalót érintene, aki beletartozik az érintetti körbe (bérel vagy hitelt törleszt). Ha azonban néhány munkavállaló esetén kerülne sor az alapbér csökkentésére és lakhatási támogatás biztosítására, akik önként hozzájárulnak a módosításhoz, mert ez a fajta megoldás kedvezőbb lenne számukra is, akkor nem lenne akadálya (ekkor a munkaszerződés-módosítás határozott időtartamra is megköthető), ennek hiányában aggályosnak mondható.

Szakértőnk álláspontja szerint ezen jogintézménynek nem az a célja, rendeltetése, hogy a munkáltatók a már megállapított, munkaszerződésben rögzített alapbéren tudjanak spórolni, hanem az, hogy kedvezőbb adózási forma mellett tudjanak juttatást (egyfajta fizetéskiegészítést) adni a 35 év alatti munkavállalóknak.