A készenléti jellegű munkakör előnyei és buktatói

Megosztás Tetszik

A vállalkozások érthető módon keresik az olyan munkaidő-beosztási lehetőségeket, mely számukra jelentős mozgásteret biztosítanak. Különösképpen érvényes ez a jelen járványügyi helyzetben, amikor a munkaerő megszervezése komplex akadályokba (megbetegedés, munkaerőhiány stb.) ütközhet. Nézzük, mire is kell ügyelnünk a készenléti jellegű munkakörre vonatkozó szabályok alkalmazásakor:

A készenléti jellegű munkakör nem készenlét

Első lépésben a készenléti jellegű munkakört a készenléttől el kell határolnunk. Míg a készenlét a rendelkezésre állásnak egy, munkavégzést nélkülöző formája, addig a készenléti jellegű munkakör a munkavégzés egyik válfaja. Készenléti jellegűnek abban az esetben minősül a munkakör, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy, ha a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Látható tehát, hogy ahhoz, hogy a készenléti jellegű munkakör szabályai alkalmazhatóak legyenek, speciális munkavégzésre van szükség.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, milyen munkaidőszabályok érvényesek a készenléti jellegű munkakörre, továbbá milyen egyéb előírásokra kell figyelni!