Munkavégzés és bérpótlék húsvétkor a munkaszerződéstől, a munkáltató jellegétől függően

Megosztás Tetszik

Ki dolgoztatható munkaszüneti napon, mennyit kell fizetnie cserébe a munkáltatónak? Összefoglaltuk az idénymunkára, az egyszerűsített foglalkoztatásra, a megszakítás nélküli üzemre, a rendeletetése folytán a munkaszüneti napokra vonatkozó legfontosabb előírásokat.

Bizonyos munkavállalói körök húsvét alkalmából is munkát végezhetnek, ilyenkor több munkajogi szabály alkalmazhatósága is felmerül. Ezen fontosabb kérdéseket járjuk körbe a válaszokkal együtt

Idénymunka, egyszerűsített foglalkoztatás mint kivételi kör

Munkaszüneti napra rendes munkaidő akkor osztható be, ha a munkavállaló foglalkoztatása a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, illetve külföldön történő munkavégzés során történik. Látható tehát, hogy idénymunka esetében lehetséges húsvétra is rendes munkaidőt beosztani.

A munkavégzés idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Ebben az esetben tehát rendes munkaidő is beosztható. Ha ez megtörténik ügyeljünk arra, hogy ennek ellentételezéseként a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 140. § (2) bekezdése alapján a munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg. Ehhez kapcsolódóan fel szokott merülni kérdésként az, hogy egyszerűsített foglalkoztatás keretében is jár e munkaszüneti napi pótlék, hiszen vasárnapi pótlék nem jár. A választ az Mt. 203. §-ában kell keresni, mely szabályrész azt határozza meg, hogy a munkajog alapvető előírásai közül egyszerűsített foglalkoztatás esetében melyek nem alkalmazandóak. Mivel itt a munkaszüneti napi pótlék nincsen nevesítve, így ezt a bérpótlékot mindenképpen meg kell fizetni.

Cikkünk a továbbiakban a következőkkel foglalkozik:

♦ Alkalmi munka

Bizonyos munkavállalói körök húsvét alkalmából is munkát végezhetnek, ilyenkor több munkajogi szabály alkalmazhatósága is felmerül. Ezen fontosabb kérdéseket járjuk körbe a válaszokkal együtt

Idénymunka, egyszerűsített foglalkoztatás mint kivételi kör

Munkaszüneti napra rendes munkaidő akkor osztható be, ha a munkavállaló foglalkoztatása a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, illetve külföldön történő munkavégzés során történik. Látható tehát, hogy idénymunka esetében lehetséges húsvétra is rendes munkaidőt beosztani.

A munkavégzés idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Ebben az esetben tehát rendes munkaidő is beosztható. Ha ez megtörténik ügyeljünk arra, hogy ennek ellentételezéseként a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 140. § (2) bekezdése alapján a munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg. Ehhez kapcsolódóan fel szokott merülni kérdésként az, hogy egyszerűsített foglalkoztatás keretében is jár e munkaszüneti napi pótlék, hiszen vasárnapi pótlék nem jár. A választ az Mt. 203. §-ában kell keresni, mely szabályrész azt határozza meg, hogy a munkajog alapvető előírásai közül egyszerűsített foglalkoztatás esetében melyek nem alkalmazandóak. Mivel itt a munkaszüneti napi pótlék nincsen nevesítve, így ezt a bérpótlékot mindenképpen meg kell fizetni.

Cikkünk a továbbiakban a következőkkel foglalkozik:

♦ Alkalmi munka
♦ Rendeltetése folytán munkaszüneti napon is múködő munkakör
♦ Megszakítás nélküli üzem
♦ Bérpótlék