Új kormányrendelet: változtak a fejlesztési tartalék képzésére vonatkozó előírások

Megosztás Tetszik

A május 1-jén hatályba lépett 171/2020. (IV. 30.) kormányrendelet a fejlesztésitartalék-képzésre megengedőbb feltételeket tartalmaz a beruházások ösztönzése érdekében. Cikkünk ezen kormányrendelet rendelkezéseit járja körbe.

A koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről szóló 171/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet (R.) a beruházások ösztönzéséről a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) módosításáról rendelkezik.

A Tao módosított előírása

A Tao-módosítás a fejlesztésitartalék-képzésre kedvezőbb feltételeket fogalmaz meg. A május 1-jén hatályba lépett előírás szerint az adóalapot csökkentő fejlesztési tartalék – az eddigiektől eltérően, amely az adózás előtti nyereség 50 százalékának megfelelő összegű képzést engedélyezett – elérheti az adózás előtti nyereség összegét. Nem változott, hogy a maximálisan képezhető összeg 10 milliárd forint, továbbá, hogy az adóalap-csökkentés feltétele a képzett összegnek lekötött tartalékként történő kimutatása. [R. 1. § (1) bekezdés, Tao 7. § (1) bekezdés f) pont].

A fejlesztési tartalékot változatlanul a képzés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig kell beruházásra felhasználni. A felhasználáskor a lekötött tartalék feloldható, és visszavezethető az eredménytartalékba. Nem változott, hogy a lekötésnek a Tao-ban előírtnak megfelelő beruházás nélkül történő feloldása, vagy beruházásra történő felhasználásnak a negyedik adóév utolsó napjáig történő elmaradása esetén utólag meg kell fizetni a társasági adót a képzés adóévében érvényes adómértékkel, amely jelenleg 9 százalék. Az adó mellett késedelmi pótlékot is kell fizetni a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig felszámítva. Az adót és a késedelmi pótlékot a lekötött tartalék feloldását követő 30 napon belül, a negyedik adóév utolsó napjáig fel nem oldott tartalék után a negyedik adóévet követő hónap 30. napjáig kell megfizetni. Az adót és a késedelmi pótlékot az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.

A fejlesztési tartalék a következők kivételével bármely – új eszközre és használt eszközre egyaránt – beruházásra felhasználható, a beruházás elszámolásának adóévében. A több év alatt megvalósított beruházás aktiválásának adóévében, tehát csak az ezen adóévben elszámolt beruházási értékre használható fel a fejlesztési tartalék, a korábbi adóévekben elszámolt beruházás utólag nem finanszírozható a fejlesztési tartalékból. (Arra a beruházás elszámolásának adóévében volt lehetőség.) Nem használható fel a fejlesztési tartalék

♦ a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként kapott eszköz alapján elszámolt beruházásra,

♦ a térítés nélkül átvett eszköz címen elszámolt beruházásra,

♦ az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amelyre a számvitelről szóló 2000. C. törvény (Szt.) szerint nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést (például földterületre, telekre, olyan eszközre, amelynek nem csökken az értéke). Elszámolható azonban a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építmény beruházásra, bár ezek értéke jellemzően nő a használati idő alatt.

A fejlesztési tartalék felhasználásával megvalósított és üzembe helyezett beruházás bekerülési értékéből a fejlesztési tartalékból fedezett összeg a tao-alapot csökkentő értékcsökkenési leírásként már nem vehető figyelembe, azzal az üzembe helyezéskor csökkenteni kell a Tao szerinti számított nyilvántartási értéket (amely egyébként az üzembe helyezéskor azonos a bekerülési értékkel). Az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás azonban az üzembe helyezéstől folytatható, azaz a bekerülési érték alapján, a Tao szerinti leírási mértékkel számított értékcsökkenési leírás, legfeljebb a számított nyilvántartási érték adóalapot csökkent. [Tao 7. § (15 bekezdés, 4. § 31/a. pont, 1. számú melléklet 12. pont, Szt. 52. § (5)–(6) bekezdés]

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja a rendelet szerint hogyan szabályszerű a lekötött tartalék képzése, feloldása, mik a rendelet átmeneti előírásai, illetve ismertetjük az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékra vonatkozó előírásait is!

A járványügyi helyzettel összefüggő cikkeinket ITT olvashatja el!