Mi lesz a kata és a kiva sorsa? Parlament előtt a módosításokat tartalmazó törvényjavaslat

Megosztás Tetszik

Már a parlament előtt az ország 2023. évi költségvetése és az azt megalapozó törvényjavaslat. A mintegy nyolcvan jogszabályt kisebb-nagyobb mértékben módosító javaslat a kisadózókat is érinti.

2022. június 21-én került a parlament elé a T/360. számú törvényjavaslat, amely számos jogszabályban, így az adótörvényekben hozna változást. Ezek egy része jogtechnikai, pontosító jellegű, de jellemzően az adott jogszabályokban érdemleges módosítást is jelentő tervezetről van szó.

Az alábbiakban a javaslat kisadózók tételes adóját, valamint a kisvállalati adót érintő pontjait mutatom be.

Arról már a törvényjavaslat benyújtása előtt is voltak találgatások, mi lesz a kisadózók tételes adójával. Sokan attól tartanak, megszűnik ez az adózási lehetőség.

Nemrégiben a Világgazdaság faggatta erről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökét. Parragh László a lapnak adott interjújában azt mondta, az év végéig biztosan nem változik vagy szűnik meg a kata: ennél több időre van szükség, hogy meghozzák ezt a döntést, illetve megtervezzék, milyen új adókategória helyettesíthetné a mostanit.

Parragh szerint az a probléma a kisadózó vállalkozások tételes adójával, hogy visszaélésre, rejtett foglalkoztatásra használható kiskapuk vannak benne. Az MKIK elnöke néhány beszédes számadattal sem maradt adósa a lapnak: jelenleg 430 ezer katás adóalany van, az esetleges szigorítás pedig 20–30 százalékukat érintheti, ami egyes becslések szerint akár 100 ezer főt is jelenthet.

Persze az, hogy az idén nem szűnik meg ez az adózási mód, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy jövőre sem. Igaz, a 2023. évre szóló költségvetésben még számolnak a kisadózók tételes adójából származó bevétellel, de 10 milliárd forinttal kevesebbre számítanak ebből, mint 2022. évre.

Borítékolható, hogy bár a kormány még nem – egyelőre legalábbis nem – tervezi a kata végleges kivezetését, de várhatóan szűkíteni fogják az adózási mód választására jogosultak körét, kizárva azokat az adónem hatálya alól, akik nem élnek, hanem visszaélnek ennek lehetőségeivel.

E kormányzati szándék körvonalazódik a most benyújtott törvényjavaslatban is, amely látszólag apró pontosítás a törvény szövegében, de érdemi változást hoz az adózási mód választására jogosultak körében.

Pontosítás az adózási mód választására jogosultak körét érintő előírásban

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) jelenleg hatályos előírása [4. § (3) bekezdés)] szerint nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte. A törvényjavaslat indoklása szerint, a Katv. hivatkozott pontja alapján egyes adózók arra a következtetésre juthatnak, hogy bár törölt az adószámuk, azonban mivel arra két éven túl került sor, ez nem akadályozza a bejelentkezésüket a kata hatálya alá.

A tényleges jogalkotói szándék érvényesülése érdekében, a törvényjavaslat aszerint módosítaná a hivatkozott szakaszt, hogy nem jelentkezhetnek be az adózók a kata hatálya alá, ha szankciós adószámtörléssel érintettek, függetlenül az adószám törlésének időpontjától.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja milyen további módosítási javaslatot tartalmaz kata és kiva esetében a költségvetést megalapozó törvényjavaslat!