Illeték kalkulátor - használati útmutató

Megosztás Tetszik

Az illeték kalkulátor az ingatlanokkal kapcsolatos vagyonszerzési illeték meghatározására szolgál. A kalkulátor csak néhány általános szabályt kezel, ezért csak tájékoztató jellegű eredményekkel szolgál. Az illetékek rendszere bonyolult és a szabályozása részletes, ezért minden konkrét esetben az illetéktörvényből kell tájékozódni.

A kalkulátor a vagyon típusa szerint a lakás, telek, termőföld és egyéb ingatlan vagyonszerzésére vonatkozó főbb illetékszabályokat kezeli vétel, ajándékozás és öröklés esetében. Tartalmazza az örökösödési illetek új szabályait, a lakásokra vonatkozó mentességeket és kedvezményeket, építkezésnél a telek illetékmentességét, valamint az ingatlanforgalmazásra vonatkozóan a termőföldre és az egyéb ingatlanokra vonatkozó szabályokat. A számítás eredménye a felhasználók tájékoztatását szolgálja.

Főbb illetékszabályok

Az ingatlan, az ingó, valamint a vagyoni értékű jog megszerzése után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Illetékfizetés kötelezettség akkor merül fel, ha a szerzés ellenérték fejében, illetve öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon - például öröklési szerződéssel vagy elbirtoklással - történt.

A vagyonátruházási illeték alapja az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, s általános mértéke 4 százalék. Az általánostól eltérő illetékalapot vagy illetékmértéket határoz meg az illetéktörvény - többek között - a lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok megszerzése, valamint az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés esetében.

A lakásokra vonatkozó illeték mértéke a lakás forgalmi értéke első 4 millió forintjáig 2 százaléka, a 4 millió forint fölötti résznek pedig 4 százaléka. Amennyiben az illetékfizetésre kötelezett a lakásnak csupán a résztulajdonjogát szerzi meg, a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2 százalékos illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 4 százalék illetéket kell fizetni.

A lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. A lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és a legkisebb forgalmi értékű ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - értékkülönbözete.

A vagyonátruházási illeték alóli mentességek eseteit az illetéktörvény sorolja fel tételesen. A mentességek köre döntően lakáspolitikai és szociális célokat szolgál.

Újonnan épített lakás megvásárlásának illetékmentessége

A vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása mentes illetékfizetési kötelezettség alól. A legfeljebb 30 millió forint értékű lakások esetében a 15 millió forintra eső illetéket (740 ezer forintot) nem kell megfizetni. A 30 millió forintnál magasabb értékű lakások esetében az általános szabályok szerint kell eljárni, ilyen esetben mentesség vagy kedvezmény nem vehető igénybe.

Az első lakás illetékkedvezménye

Első lakástulajdon (tulajdoni hányad) megszerzésekor az egyébként fizetendő illeték 50%-áig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult a lakás megszerzője, ha a lakás megszerzője az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét még nem töltötte be és az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga.

Építési telek illetékmentessége

Mentes a vagyonszerzési illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a megszerzéstől számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Lakóházépítési szándékáról a vagyonszerző legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál. Az illetékhivatal megállapítja a telek után járó illetéket, de annak megfizetését a 4 éves határidő leteltéig felfüggeszti. Ha a vagyonszerző a határidő lejártakor nem rendelkezik használatbavételi engedéllyel, akkor az illetéket az eredeti esedékességtől (a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő naptól) számítandó késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetnie.

Termőföldvásárlás, megszerzés illetékmentessége

Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetére az illetéktörvény a termőföld után fizetendő öröklési illetékből kedvezményt biztosít. Ez a kedvezmény az illeték fele, ha pedig az örökös családi gazdálkodó, akkor egynegyedét kell megfizetni. Ez utóbbi kedvezményre való jogosultságáról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia. Az illetéktörvény egyrészt mentességet biztosít a termőföldnek a mezőgazdasági termelők, vagyis egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó, őstermelő gazdaságátadási támogatása feltételeként történő ajándékozása útján megvalósuló szerzésére.

Ingatlanforgalmazási célból történő vagyonszerzések illetéke

Ha a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó az általa vásárolt ingatlant továbbértékesítési célból vásárolta meg, s erről az illetékhivatal felé nyilatkozott az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 2 százalék illetéket fizet. Ha a vállalkozó két éven belül nem adja el, vagy nem adja - tulajdonjog átszállást eredményező - lízingbe az ingatlant, az illetékhivatal a vagyonszerzésre az egyébként fizetendő és a megállapított illeték különbözete kétszeresének megfizetését pótlólag előírja.