Az iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapítása nem is olyan egyszerű I. rész – példákkal

Megosztás Tetszik

Közeledik az iparűzésiadó-bevallás határideje, melynek során az adózók fő szabály szerint a nettó árbevételük alapulvételével kötelesek az iparűzési adó alapját és az adót kiszámítani. Kétrészes cikkünkben néhány, a gyakorlatban felmerülő problémára kívánjuk felhívni a figyelmet, melyek rávilágítanak arra, hogy sok esetben nem is olyan egyszerű az adóalap megállapítása még az egyszerűsített módszer alkalmazása mellett sem.

2023. január 1-jétől bevezettek egy új egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert, mely számos vállalkozásnak nyújthat jelentős adóelőnyt. Az új módszert azon kisvállalkozások alkalmazhatják egy adott adóévben, melyek nettó árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot azzal, hogy a kizárólag kiskereskedelemi tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozók estén a bevételi határ 120 millió forint.

Az adóalap-megállapítás módszere bevételi sávokhoz igazodik melyek az alábbiak:

• az adóalap önkormányzatonként 2,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 12 millió forintot nem haladja meg;
• az adóalap önkormányzatonként 6 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg;
• az adóalap önkormányzatonként 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 18 millió forintot meghaladja, de az 25 millió forintot – a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató átalányadózó kisvállalkozó esetén a 120 millió forintot – nem haladja meg.