Gépjárműadó, helyi adók: nyakunkon a határidő!

Megosztás Tetszik

Március 15-e a határideje több közteher – gépjárműadó, illetve különféle helyi adók – megfizetésének. A befizetés tényleges határideje – tekintettel a március 15-ei nemzeti ünnep miatti munkaszüneti napra – március 16-a.

Az építményadót és a telekadót két egyenlő részletben, március 15-éig, illetve szeptember 15-éig kell megfizetni, a kommunális és az iparűzési adó esetében magánszemélynél ugyanez az előírás, míg a vállalkozóknál ez a kötelezettség az adóelőlegre vonatkozik. I. félévi adóelőleg befizetése.

A 2017. első félévi iparűzési adóelőleg a 2016. évben fizetett adóelőleg 50 százaléka. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó a helyi iparűzési adó előlegét két részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg. Nem kell előleget bevallaniuk és fizetniük az előtársaságoknak, továbbá az első adóelőleg-fizetési időszakban az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő (újonnan alakult) vállalkozóknak, valamint az adóalanyként megszűnő vállalkozóknak.

A belföldi rendszámú gépjárművek adóját szintén két részletben, az elsőt március 15-éig kell az önkormányzati adóhatóságnak megfizetni. A gépjárműadót annak a személynek kell megfizetnie, aki a gépjármű-nyilvántartásban, az év első napján tulajdonosként, illetve üzemeltetőként szerepel. Több tulajdonos esetén, annak a tulajdonosnak kell az adót megfizetnie, akinek a neve a forgalmi engedélyben szerepel.

Év közben forgalomba helyezett új gépjármű esetében, az a személy az adókötelezett, aki a forgalomba helyezés hónapjának az utolsó napján a nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Az adókötelezettség a forgalomba helyezést követő hónap első napjával jön létre. Ehhez hasonlóan az adókötelezettség megszűnik, amennyiben a gépjármű kivonásra kerül a forgalomból.

Idén január elsejétől bővült a gépjárműadó alól mentes személygépkocsik köre. Így nem kell adót fizetni a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, nonprofit gazdasági társaság kizárólag – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti – súlyosan fogyatékos magánszemély(ek), vagy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos vagy autista magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltetett autók után, ha a szervezet működési szabályzatából, gazdálkodásából – az összes körülmény figyelembevételével – egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik.

Ugyancsak mentesek a gépjárműadó-fizetés alól 2017. január 1-jétől a kizárólag az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. paragrafus (1) bekezdése vagy 16. paragrafusa szerinti tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetett szemálygépkocsik.

Indokolatlan pluszterhek Salgótarjánban?

Ehhez kapcsolódó mai hír, hogy a kormányhivatalhoz fordul a Fidesz-KDNP helyi adók miatt Salgótarjánban. A salgótarjáni Fidesz-KDNP-frakció a vállalkozókat sújtó építményadó visszavonására szólítja fel a baloldali városvezetést, a lakossági ingatlanadóról elfogadott határozatot pedig a kormányhivatalnál támadja meg – közölte Turcsány László, a nógrádi megyeszékhelyen ellenzékben lévő frakció vezetője sajtótájékoztatóján.

Hngsúlyozta: az adók 25-30 millió forinttal terhelik, illetve terhelnék a város lakosságát, de a költségvetés helyzete nem indokolja ezek beszedését. Mint mondta, az elmúlt három évben mintegy 15 milliárd forint támogatást kapott Salgótarján európai uniós forrásból, rendkívüli kormányzati támogatásból és egyéb, "önhikis", valamint a szociális szférába érkező forrásokból.

Turcsány László kifejtette: a kormány döntése alapján Salgótarján megyei jogú város 9,2 milliárd forintos kerettel rendelkezik a terület- és településfejlesztési operatív programban, ebből a pénzből 23, a munkába állást és az életkörülményeket nagymértékben javító beruházást valósítanak meg, köztük városrehabilitációs, turisztikai, energetikai fejlesztéseket.

A város emellett 1,5 milliárd forint kormányzati támogatásban részesült év elején, és 1008 embernek munkát adó közfoglalkoztatási program valósul meg idén 1,1 milliárd forintból. Soha ilyen mértékű támogatást nem kapott Salgótarján, ennek ismeretében értelmetlenek és érthetetlenek az adókivetések – magyarázta a frakcióvezető.

Salgótarján 2017. évi költségvetésének kiadási főösszege 15,1 milliárd forint, bevételi főösszege 11,8 milliárd forint, a városvezetés tehát 3,3 milliárd forint hitellel és pénzmaradvánnyal fedezett hiánnyal számol – ismertette Tolnai Sándor (Fidesz-KDNP) képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke.

Hozzátette: 2014 decembere óta Salgótarján vezetése minden évben újabb kölcsönöket vesz fel; 2016-ban már 326 millió volt a hitel, 2017-ben pedig újabb 84 milliós hitelfelvételt terveznek.

Ez egyre nehezebb helyzetet teremt működési oldalon, miközben a költségvetés rendelkezik pénzmaradvánnyal – a múlt évben 200 millió forintot sikerült megtakarítani -, így jogosan tehető fel a kérdés, hogy szükség volt-e a vállalkozókat és a lakosságot terhelő megszorításokra – mondta a bizottsági elnök.