Építményadó, közterület-használati díj: kinek kell egyszerre fizetnie?

Megosztás Tetszik

Egy közterületen álló (helyrajzi számmal nem rendelkező, ideiglenes építésű, alappal rendelkező, téglafalú) üzlet után közterület-használati díjat, valamint építményadót is kell-e fizetni? – tette fel olvasónk a kérdést, amelyre Bartha Katalin okleveles adószakértő válaszolt.

Az önkormányzatok adókivetésének kereteit a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény határozza meg. Ennek 11. § (1) bekezdése értelmében „adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). …(3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül”.

A törvény 52.§-ában meghatározott fogalmak alapján az építményadó szempontjából

– építmény: a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre,
– épület az olyan építmény, vagy az építmény azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van,
– épületrész az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a 8., a 20., a 45. és 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel.

Ennek alapján a jelzett, helyrajzi számmal nem rendelkező (ideiglenes építésű, alappal rendelkező, téglafalú) üzlet építménynek, illetve épületnek minősül, így arra kivethető az építményadó.

A kérdésben jelzett másik díj, a közterület-használati díj valójában nem minősül köztehernek, ami a magánszemélyek és vállalkozások járulék- és adófizetési kötelezettségeinek összességét jelenti. Az önkormányzatok illetékességi területén található közterületek használatainak szabályairól való rendelkezésre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ad felhatalmazást az önkormányzatoknak. Erre vonatkozóan – a helyi adóktól eltérően – nincs olyan szabályozás, mely keretszabálynak lenne tekinthető. A közterület-használatra vonatkozó önkormányzati rendelet szabályozza azt, hogy a rendelet szempontjából mi minősül a közösségi célokat szolgáló közterületnek, illetve hogyan kell eljárni a közterület-használat díjának megállapításánál, ha a közterületen létesített (ideiglenes) felépítmény önmagában is adótárgynak minősül.

A konkrét építményadóztatás szabályait az építmény elhelyezkedése alapján illetékességgel és hatáskörrel rendelkező önkormányzat által kiadott helyi adó rendelet alapján kell áttekinteni, illetve megvizsgálni a mentességi lehetőségek körét; hasonlóképp a közterület-használatra és annak díjára vonatkozó szabályokat, a mentesülés lehetőségeit ugyanezen önkormányzat közterület-használatra vonatkozóan megalkotott rendeletét kell áttekinteni.

Ennek nyomán állapítható meg, van-e lehetőség arra, hogy az adott építmény esetében valamely fizetési kötelezettség alól mentesüljön a tulajdonos, vagy valóban mindkét fizetési kötelezettség terheli.

Összességében tehát jelen esetben nem lehet kettős adóztatásról beszélni, mert a közterület-használati díj nem tekinthető köztehernek, csak az építményadó. Ráadásul az építményadó, illetve a közterület-használati díj nem ugyanazon adótárgyra vonatkozik. Az építményadó a felépítményt adóztatja, míg a közterület-használati díj kvázi a „telek” – amelyen a felépítmény áll – után állapít meg használati díjat.