Számviteli teendők evás társaság végelszámolásakor

Megosztás Tetszik

Végelszámolással megszűnő evás bt. nyitómérlegének összeállításáról kérdezett olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy 2003. 01. 01. óta evás adóalany bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság, 2018. 01. 01-jei nappal kezdődően jogutód nélkül, végelszámolás útján az általános szabályok szerinti megszüntetését jelentette be a cégbíróságnak. Azt szeretném kérdezni, hogy mivel a végelszámolás kezdő időpontjával nyitómérleget kell összeállítani, ebben az esetben a nyitómérleg adatainak összeállításához hány évre kell visszamennie a cégnek? A mérleg forrásadatainak összeállítását milyen bizonylatokból tudom elkészíteni, a saját tőkét – eredménytartalékot – hogyan tudom megállapítani?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A bevételi nyilvántartást vezető evaalany bt. adóalanyisága megszűnik a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal. Erre tekintettel az adóalany visszakerül a számviteli törvény hatály alá és a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt és zárómérleget készít, amely azonos a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása alapján készítendő nyitó mérleggel, és amelyet könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.

A mérleg összeállításhoz nem kell több évre visszamenni, hanem a meglévő eszközöket, forrásokat tételesen leltárba kell venni és ennek alapján kell mérleget készíteni, és ez lesz a kiindulásként figyelembe veendő végelszámolási nyitó mérleg.

Az evatörvény hatálya alatt nem kötelező az eszközökről, a követelésekről, a kötelezettségekről nyilvántartást vezetni. Ezt kell pótolni a tételes leltározással. A leltározás során a bt. ténylegesen meglévő eszközeit (immateriális javakat, tárgyi eszközöket, részesedéseket, értékpapírokat, készleteket, pénzeszközöket) a leltárba mennyiségben és értékben is, a követeléseket és a kötelezettségeket értékben kell felvenni. Az eszközöket piaci értéken (azon az értéken, amennyit azok a leltározáskor ténylegesen érnek) kell a leltárba felvenni.

A kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő összegben (jellemzően a még ki nem egyenlített számlák alapján), a céltartalékokat (különösen a harmadik személyekkel szembeni várható kötelezettségekre, folyamatban lévő peres eljárások várhatóan megítélésre kerülő terhei, illetékei, bírságai miatti kötelezettségekre képzett céltartalékot) a számított, a Szt. előírásainak megfelelő összegben kell szerepeltetni.

A saját tőke összegét az előbbiek szerint értékelt eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni, amelyből a jegyzett tőke a cégbíróságon bejegyzett összeggel egyezik meg (amely miatt lehetséges az is, hogy az eredménytartalék negatív érték lesz).

[Evatörvény 3. § (1) g) pont, 20. § (4) bekezdés, számviteli törvény 2/A § (4) bekezdés]