14 találat a(z) vevőkijelölés cimkére

Nyílt végű pénzügyi lízing Kérdés

Vevőkijelölési jog adóvonzatai Kérdés

Vevőkijelölési jog adóvonzatai nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor Cikk

Nyílt végű lízing lejáratakor a lízingbevevőnek joga van harmadik személyt kijelölni vevőként, amellyel ő lemond az opciós jogáról, hogy a lízingtárgy felett megszerezze a tulajdonjogot. Milyen adófizetési kötelezettségekkel jár egy ilyen ügylet? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő és Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.

Kérdésemre nem kaptam választ. Kérdés

Vagyonszerzési illeték alapja-e a vevőkijelölésért fizetett ellenérték? Kérdés

Vevőkijelölési jog adóvonzatai nyílt végű pénzügyi lízing lejártakor Kérdés

Nyílt végű lízing lezárása bérbeadott gépjármű esetén Kérdés

Két kérdés a nyílt végű pénzügyi lízing lezárásáról Cikk

A nyílt végű pénzügyi lízing lezárása kapcsán számos kérdés érkezik szakértőinkhez. Ezekből sok irányul az értékcsökkenés elszámolására, illetve arra, hogy a futamidő végén miként lehet szabályosan kivezetni az eszközt a könyvekből. A témában érkezett olvasói kérdésekre Nagy Norbert adószakértő válaszolt.

Nyiltvégű lízing adóvonzata Kérdés

Nyíltvégű lízing lezárás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk nyíltvégű pénzügyi lízingbe vett egy személyautót, melynek futamideje nemsokára lejár. Nem szeretnénk megtartani az autót és szerencsére már vevőt is találtunk rá. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben élünk a vevőkijelöléssel és nem a kft. veszi meg az autót, ebben az esetben hogyan kell a könyvekből kivezetni az eszközt? Ha nem sikerül a futamidő végéig értékesítenünk és a cég nevére kerül az eszköz, ebben az esetben a személyautó értékesítése után terhel-e minket áfafizetés, ha 50 százalékban levontuk az áfát az esedékes havidíjakból?

Pénzügyi lízing zárása vevőkijelöléssel Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném állásfoglalásukat: Egy nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingebadó cég élt a vevőkijelölési jogával és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég a könyveiben 20% amortizációval számolt, maradványértéket a tárgyi eszköznél nem állapított meg. Kérdéseink: 1. Mi a helyes elszámolás a tárgyi eszköz esetében? Mivel aktiváláskor még nincs döntés az autó sorsáról, ezért mehet-e a 20% kulcs vagy már eleve 33%-kal kellene elszámolni a bekerülési értéket, felvéve a futamidőből eredő elhasználódást. 2. Ha a cég akar maradványértéket megadni a tárgyi eszköznek, akkor az hogy van összefüggésben a szerződés szerinti maradványértékkel? Milyen maradványértéket célszerű adni? 3. A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmazza a maradványérték összegét. Ezt az összeget a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizette meg a lízingbeadónak, hanem azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása, avagy kell-e a lízingbeadónak és/vagy a lízingbevevőnek számlát kiállítania? 4. A bevezetőben megadott elszámolás miatt az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben van 2 300 ezer Ft kötelezettség kimutatva, ami megegyezik a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz karton 6 932 ezer Ft összeget mutat, vagyis az aktiválási érték 40%-át (0 Ft maradványérték lett megadva és 3*20=60 % lett elszámolva) A kettő összeg -6932+2300=-4 632 ezer Ft vesztesége adóalapnövelő korrekció nélkül elszámolható? Válaszukat előre is köszönjük

Vevőkijelölési jog adózása Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy magánszemély előszerződést köt egy ingatlan megvásárlására azzal a kikötéssel, hogy a végső vevő kijelölésének joga az ő kezében van. A végleges adásvételi szerződés megkötésekor a végső kijelölt vevőtől kap 1 millió Ft-ot, amiért őt nevezte meg. A magánszemély az átvett 1 millió Ft után 15 százalék szja és 27 százalék eho fizetésére kötelezett egyéb jövedelem jogcímén? Köszönettel: Szentesi Péter, Virtus Kft.

Nyílt végű pénzügyi lízing harmadik vevő-kijelölési joggal Kérdés

Nyílt végű pénzügyi lízing esetén, ha a lízingbe vevő teljesíti a szerződést és kijelöl egy harmadik vevőt, mi a gyakorlat az alábbiakra: – Ki állítja ki a számviteli bizonylatot a visszaadásról, milyen értéken? – Van-e adózási kérdés, ha a harmadik vevő magánszemély vagy kft., és a lízingbe adónál mikor merül fel adóalap-korrekció? – Mi a könyvelés menete visszaadáskor, harmadik vevő-kijelölési joggal? Válaszukat előre is köszönöm.

Ingatlanvásárlási jog átruházása Kérdés

„A” Kft. 2015.12. hóban adásvételi előszerződést kötött 5 lakás, 5 garázs, 5 tároló megvásárlására „B” Kft.-vel. A szerződésben külön-külön fel van sorolva az ingatlanok beszerzési ára plusz az áfa. Fizetési ütemezése: 2015. 12.hóban 10 százalék, mely összeg foglaló címen lett leszámlázva, és megfizetve. A szerződésben a felek megállapodnak, hogy a végleges ingatlan-adásvételi szerződés megkötéséig a vevőt megilleti az a jog, hogy a Ptk. 6:208. § (szerződés-átruházás) szabályainak alkalmazásával saját maga helyett a lakás megvásárlására másik személyt jelöljön ki a jelen szerződésben meghatározottakkal azonos feltételek mellett, ide értve a teljesítési határidőket is (vevő-kijelölési jog). Amennyiben a vevő él a kijelölési jogával, úgy az eladó köteles a vevővel és a kijelölt belépő vevővel az erről szóló vevői értesítés kézhezvételétől számított 5 (öt) napon belül szerződés-átruházási megállapodást kötni a jelen pontban meghatározott feltételek szerint. „A” Kft. a szerződésben leírtak alapján a vevői jogát átadja „C” Kft.-nek 2016 februárjában, mely tényről értesíti „B” Kft.-t, de „B” Kft. a foglalószámlát nem sztornózta le „A” Kft. felé, és azt mondja, hogy „A” és „C” Kft. egymás között rendezze az átruházást. Hogyan lehet ezt megtenni? „A” és „C” Kft. ingatlannal kapcsolatosan nincs bejelentkezve az áfakörbe. „A” Kft. számlázza le a foglaló összegét „C” Kft. felé? Milyen áfakulccsal teheti meg: 5 vagy 27 százalékossal?