19 találat a(z) vevőkijelölés cimkére

2018.10.03.

Pénzügyi lízing zárása vevőkijelöléssel Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném állásfoglalásukat: Egy nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingebadó cég élt a vevőkijelölési jogával és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég a könyveiben 20% amortizációval számolt, maradványértéket a tárgyi eszköznél nem állapított meg. Kérdéseink: 1. Mi a helyes elszámolás a tárgyi eszköz esetében? Mivel aktiváláskor még nincs döntés az autó sorsáról, ezért mehet-e a 20% kulcs vagy már eleve 33%-kal kellene elszámolni a bekerülési értéket, felvéve a futamidőből eredő elhasználódást. 2. Ha a cég akar maradványértéket megadni a tárgyi eszköznek, akkor az hogy van összefüggésben a szerződés szerinti maradványértékkel? Milyen maradványértéket célszerű adni? 3. A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmazza a maradványérték összegét. Ezt az összeget a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizette meg a lízingbeadónak, hanem azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása, avagy kell-e a lízingbeadónak és/vagy a lízingbevevőnek számlát kiállítania? 4. A bevezetőben megadott elszámolás miatt az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben van 2 300 ezer Ft kötelezettség kimutatva, ami megegyezik a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz karton 6 932 ezer Ft összeget mutat, vagyis az aktiválási érték 40%-át (0 Ft maradványérték lett megadva és 3*20=60 % lett elszámolva) A kettő összeg -6932+2300=-4 632 ezer Ft vesztesége adóalapnövelő korrekció nélkül elszámolható? Válaszukat előre is köszönjük

2017.06.07.

Vevőkijelölési jog adózása Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy magánszemély előszerződést köt egy ingatlan megvásárlására azzal a kikötéssel, hogy a végső vevő kijelölésének joga az ő kezében van. A végleges adásvételi szerződés megkötésekor a végső kijelölt vevőtől kap 1 millió Ft-ot, amiért őt nevezte meg. A magánszemély az átvett 1 millió Ft után 15 százalék szja és 27 százalék eho fizetésére kötelezett egyéb jövedelem jogcímén? Köszönettel: Szentesi Péter, Virtus Kft.

2017.01.20.

Nyílt végű pénzügyi lízing harmadik vevő-kijelölési joggal Kérdés

Nyílt végű pénzügyi lízing esetén, ha a lízingbe vevő teljesíti a szerződést és kijelöl egy harmadik vevőt, mi a gyakorlat az alábbiakra: – Ki állítja ki a számviteli bizonylatot a visszaadásról, milyen értéken? – Van-e adózási kérdés, ha a harmadik vevő magánszemély vagy kft., és a lízingbe adónál mikor merül fel adóalap-korrekció? – Mi a könyvelés menete visszaadáskor, harmadik vevő-kijelölési joggal? Válaszukat előre is köszönöm.

2016.03.31.

Ingatlanvásárlási jog átruházása Kérdés

„A” Kft. 2015.12. hóban adásvételi előszerződést kötött 5 lakás, 5 garázs, 5 tároló megvásárlására „B” Kft.-vel. A szerződésben külön-külön fel van sorolva az ingatlanok beszerzési ára plusz az áfa. Fizetési ütemezése: 2015. 12.hóban 10 százalék, mely összeg foglaló címen lett leszámlázva, és megfizetve. A szerződésben a felek megállapodnak, hogy a végleges ingatlan-adásvételi szerződés megkötéséig a vevőt megilleti az a jog, hogy a Ptk. 6:208. § (szerződés-átruházás) szabályainak alkalmazásával saját maga helyett a lakás megvásárlására másik személyt jelöljön ki a jelen szerződésben meghatározottakkal azonos feltételek mellett, ide értve a teljesítési határidőket is (vevő-kijelölési jog). Amennyiben a vevő él a kijelölési jogával, úgy az eladó köteles a vevővel és a kijelölt belépő vevővel az erről szóló vevői értesítés kézhezvételétől számított 5 (öt) napon belül szerződés-átruházási megállapodást kötni a jelen pontban meghatározott feltételek szerint. „A” Kft. a szerződésben leírtak alapján a vevői jogát átadja „C” Kft.-nek 2016 februárjában, mely tényről értesíti „B” Kft.-t, de „B” Kft. a foglalószámlát nem sztornózta le „A” Kft. felé, és azt mondja, hogy „A” és „C” Kft. egymás között rendezze az átruházást. Hogyan lehet ezt megtenni? „A” és „C” Kft. ingatlannal kapcsolatosan nincs bejelentkezve az áfakörbe. „A” Kft. számlázza le a foglaló összegét „C” Kft. felé? Milyen áfakulccsal teheti meg: 5 vagy 27 százalékossal?