6 találat a(z) vételi jog cimkére

Üzletrész átruházása és vételi jogot alapító szerződés Kérdés

Vételi jog áfa-megitélése Kérdés

Cégünk ingatlannal rendelkezik. A régi Ptk. szerint 2014.01. hóban, vételi jog biztosítása tárgyában szerződést kötött egy magánszeméllyel a következő feltételekkel: A vételi jog 2018.12.31-ig van érvényben. A szerződés 3. pontja értelmében: "Az ingatlan vételárát a felek 6 millió forint összegben határozták meg, mely vételárból 6 millió forint összeget az opció biztosítására a mai a napon Jogosult megfizetett Tulajdonosnak az itt megjelölt összeg átvételét jelen szerződés aláírásával elismeri és nyugtázza. Felek megállapodnak abban,hogy amennyiben a vételi jog gyakorlására nyitva álló határidő alatt Jogosult a vételi joggal élni kíván a vételár a fenti összeg átadásával a Tulajdonos részére teljes egészében megfizetésre került. Amennyiben a nyitva álló határidőn belül Jogosult nem él a vételi joggal, úgy részére a vételi jog biztosítására átadott teljes összeget, a felek között előzetesen kelt kölcsönszerződésben foglalt feltételekkel Tulajdonos köteles részére visszafizetni." A magánszemély a vételi jog előtt már kölcsönadott a cégnek, erre hivatkozik a szerződés. A cégnek az ingatlan eladásakor áfafizetési kötelezettsége van a bejelentkezése alapján. Kérdésem, hogy a szerződés megkötésekor kell áfát fizetni, vételár előleg címén, vagy kölcsönként kell kezelni az ügyletet? Ha kell áfát fizetni, akkor a 6 millió bruttó összegnek számít? Üdvözlettel Krisztiánné

Opciós díj Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazással foglalkozó társaságunk két saját tulajdonú építési telekre két különböző lehetséges majdani vevővel vételi jogot alapító szerződést kötött. Az 1. esetben az okiratot három évre kötötték. A szerződés alapján az opciós díj a vételi jog gyakorlása esetén a vételárba beleszámít, annak részét képezi. Amennyiben a vevő a kikötött határidőben nem él a vételi jogával, úgy az opciós díjat az eladó nem köteles visszafizetni, az az eladót illeti meg. Helyesen értelmezzük-e, hogy a megfizetett opciós díjról nem kell számlát kiállítani, majd ha a vételi jog határideje lejár, és az ingatlant megvásárolják, akkor kell majd az egész ügyletről számlát kiállítani? Amennyiben viszont társaságunkat illeti meg az opciós díj az ügylet meghiúsulása miatt, abban az esetben véglegesen átvett pénzeszközként kell elszámolni, számla kiállítása nélkül? A 2. esetben egy évre alapították a vételi jogot, a vételárba szintén beleszámít. Viszont ha a vétel nem valósul meg, úgy az opciós díjat az eladó köteles a vevőnek visszafizetni. Jól gondolom, hogy ebben az esetben az opciós díj előlegnek minősül, és áfás számlát kell kiállítani róla? Számvitelileg pedig mindkét esetben a kötelezettségek között kell nyilvántartani, csak az egyik hosszú lejáratú, a másik ügylet pedig vevőtől kapott előleg?

Lízingelt autó értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk nyílt végű pénzügyi lízing konstrukcióban egy személygépjárműt szerzett be. A vételi jogot egy másik vállalkozás részére átengedtük a szerződés lejárta előtt, amely a fennmaradó hitelrészt teljesítette a pénzügyi intézmény felé Ebben az esetben hogyan történik az értékesítés könyvelése és kit érint az áfafizetési kötelezettség? Köszönettel M. A.

Vételi jog kezelése az áfa rendszerében Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás nyílt végű pénzügyi lízingbe vett eszközt. A lízingszerződés lejártával nem kíván élni vételi jogával, azt ingyenesen kapcsolt vállalkozására engedményezi. Az ügylet tehát alapesetben nem tartozik az áfa hatálya alá, hiszen nincs ellenérték. Viszont ők nem független feleknek minősülnek (259. § 13.), és a vételi jog engedményesét mint szolgáltatás igénybe vevőjét nem illeti meg teljes egészében levonási jog. Ilyen esetben a szolgáltatás adóalapját a szokásos piaci ár (255. §) alapján kell meghatározni. Kérdésem arra vonatkozik, hogyan, milyen szempontok alapján lehet meghatározni ilyen speciális esetben a vételi jog piaci értékét? Hogyan alkalmazható az áfatörvény 255. § (1) bekezdése? Ha esetleg nem alkalmazható, akkor a 255. § (2) b) alapján kell a piaci értéket meghatározni? Helyes lehet-e az a feltételezésem, hogy ez utóbbi esetben az áfatörvény szerinti piaci érték nulla lesz, annak okán, hogy a vételi jogról való lemondással semmilyen költség nem merült fel a lízingbevevő (jelen esetben szolgáltatás nyújtó) oldalán? Válaszát előre is köszönöm!

Vételi jog Kérdés

Tisztelt Szakértő !Két belföldi társaság ingatlanhoz kapcsolódó "vételi jogot alapító szerződést" kötött azzal, hogy a vételi jog alapítója a vételi jog ellenértékét 2 millió ft-ban állapították meg, melyet a vételi jog jogosultja köteles megfizetni függetlenül , hogy él-e vételi jogával.Kérem ennek az ügyletnel az adózásra /áfa,számlázás/ illetve számviteli elszámolásra vonatkozó álláspontjukat adják meg.Köszönettel

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Beruházási csökkentő tétel

Szipszer Tamás

adószakértő

Pedagógus nyári táboroztatásának adózása

Lepsényi Mária

adószakértő

Adóköteles munkába járás – saját gépkocsi

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close