18 találat a(z) vételi jog cimkére
Lemondás vételi jogról Kérdés
Lízing – vételi jog ingyenes átengedése Kérdés
Vételi jog Kérdés
Vételi jog értékesítése, személyi jövedelemadó Kérdés
Személygépkocsi-tartozék áfája Kérdés
Opciós vételi jog Kérdés
Vételi jogból származó bevétel elszámolása Kérdés
Vevőkijelölési jog adóvonzatai nyílt végű pénzügyi lízing lejártakor Kérdés
Áder János nem bólintott rá a lakástörvényre Cikk
Az Alkotmánybírósághoz fordult a lakástörvény ügyében Áder János – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH).
Ma tárgyal az Országgyűlés önkormányzati bérlakások megvásárolhatóságáról Cikk
Ma tárgyalja az Országgyűlés az önkormányzati bérlakások megvásárlását lehetővé tevő kormánypárti törvénymódosító javaslatot.
Opciós joggal szerzett értékpapír utáni adókötelezettség Cikk
Az szja-törvény külön fejezetben taglalja az értékpapírra (az szja-törvény fogalmi meghatározása alapján ide tartozik a részvény és az üzletrész is) vonatkozó jog (opció) révén szerzett vagyoni érték adózására vonatkozó szabályokat, a jogszabály rendelkezik az adókötelezettség keletkezésének időpontjáról, a kifizetőt, valamint a jövedelmet szerző magánszemélyt terhelő adókötelezettségekről, mely rendelkezéseket célszerű szem előtt tartani az opciós jogokkal kapcsolatos tranzakciók kapcsán a nem várt adókötelezettségek elkerülése érdekében.
Opciós jog beszámítása Kérdés
Üzletrész átruházása és vételi jogot alapító szerződés Kérdés
Vételi jog áfa-megitélése Kérdés
Cégünk ingatlannal rendelkezik. A régi Ptk. szerint 2014.01. hóban, vételi jog biztosítása tárgyában szerződést kötött egy magánszeméllyel a következő feltételekkel: A vételi jog 2018.12.31-ig van érvényben. A szerződés 3. pontja értelmében: "Az ingatlan vételárát a felek 6 millió forint összegben határozták meg, mely vételárból 6 millió forint összeget az opció biztosítására a mai a napon Jogosult megfizetett Tulajdonosnak az itt megjelölt összeg átvételét jelen szerződés aláírásával elismeri és nyugtázza. Felek megállapodnak abban,hogy amennyiben a vételi jog gyakorlására nyitva álló határidő alatt Jogosult a vételi joggal élni kíván a vételár a fenti összeg átadásával a Tulajdonos részére teljes egészében megfizetésre került. Amennyiben a nyitva álló határidőn belül Jogosult nem él a vételi joggal, úgy részére a vételi jog biztosítására átadott teljes összeget, a felek között előzetesen kelt kölcsönszerződésben foglalt feltételekkel Tulajdonos köteles részére visszafizetni." A magánszemély a vételi jog előtt már kölcsönadott a cégnek, erre hivatkozik a szerződés. A cégnek az ingatlan eladásakor áfafizetési kötelezettsége van a bejelentkezése alapján. Kérdésem, hogy a szerződés megkötésekor kell áfát fizetni, vételár előleg címén, vagy kölcsönként kell kezelni az ügyletet? Ha kell áfát fizetni, akkor a 6 millió bruttó összegnek számít? Üdvözlettel Krisztiánné
Opciós díj Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazással foglalkozó társaságunk két saját tulajdonú építési telekre két különböző lehetséges majdani vevővel vételi jogot alapító szerződést kötött. Az 1. esetben az okiratot három évre kötötték. A szerződés alapján az opciós díj a vételi jog gyakorlása esetén a vételárba beleszámít, annak részét képezi. Amennyiben a vevő a kikötött határidőben nem él a vételi jogával, úgy az opciós díjat az eladó nem köteles visszafizetni, az az eladót illeti meg. Helyesen értelmezzük-e, hogy a megfizetett opciós díjról nem kell számlát kiállítani, majd ha a vételi jog határideje lejár, és az ingatlant megvásárolják, akkor kell majd az egész ügyletről számlát kiállítani? Amennyiben viszont társaságunkat illeti meg az opciós díj az ügylet meghiúsulása miatt, abban az esetben véglegesen átvett pénzeszközként kell elszámolni, számla kiállítása nélkül? A 2. esetben egy évre alapították a vételi jogot, a vételárba szintén beleszámít. Viszont ha a vétel nem valósul meg, úgy az opciós díjat az eladó köteles a vevőnek visszafizetni. Jól gondolom, hogy ebben az esetben az opciós díj előlegnek minősül, és áfás számlát kell kiállítani róla? Számvitelileg pedig mindkét esetben a kötelezettségek között kell nyilvántartani, csak az egyik hosszú lejáratú, a másik ügylet pedig vevőtől kapott előleg?