19 találat a(z) vételi jog cimkére
Opciós díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazással foglalkozó társaságunk két saját tulajdonú építési telekre két különböző lehetséges majdani vevővel vételi jogot alapító szerződést kötött. Az 1. esetben az okiratot három évre kötötték. A szerződés alapján az opciós díj a vételi jog gyakorlása esetén a vételárba beleszámít, annak részét képezi. Amennyiben a vevő a kikötött határidőben nem él a vételi jogával, úgy az opciós díjat az eladó nem köteles visszafizetni, az az eladót illeti meg. Helyesen értelmezzük-e, hogy a megfizetett opciós díjról nem kell számlát kiállítani, majd ha a vételi jog határideje lejár, és az ingatlant megvásárolják, akkor kell majd az egész ügyletről számlát kiállítani? Amennyiben viszont társaságunkat illeti meg az opciós díj az ügylet meghiúsulása miatt, abban az esetben véglegesen átvett pénzeszközként kell elszámolni, számla kiállítása nélkül? A 2. esetben egy évre alapították a vételi jogot, a vételárba szintén beleszámít. Viszont ha a vétel nem valósul meg, úgy az opciós díjat az eladó köteles a vevőnek visszafizetni. Jól gondolom, hogy ebben az esetben az opciós díj előlegnek minősül, és áfás számlát kell kiállítani róla? Számvitelileg pedig mindkét esetben a kötelezettségek között kell nyilvántartani, csak az egyik hosszú lejáratú, a másik ügylet pedig vevőtől kapott előleg?
Lízingelt autó értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk nyílt végű pénzügyi lízing konstrukcióban egy személygépjárműt szerzett be. A vételi jogot egy másik vállalkozás részére átengedtük a szerződés lejárta előtt, amely a fennmaradó hitelrészt teljesítette a pénzügyi intézmény felé Ebben az esetben hogyan történik az értékesítés könyvelése és kit érint az áfafizetési kötelezettség? Köszönettel M. A.
Vételi jog kezelése az áfa rendszerében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás nyílt végű pénzügyi lízingbe vett eszközt. A lízingszerződés lejártával nem kíván élni vételi jogával, azt ingyenesen kapcsolt vállalkozására engedményezi. Az ügylet tehát alapesetben nem tartozik az áfa hatálya alá, hiszen nincs ellenérték. Viszont ők nem független feleknek minősülnek (259. § 13.), és a vételi jog engedményesét mint szolgáltatás igénybe vevőjét nem illeti meg teljes egészében levonási jog. Ilyen esetben a szolgáltatás adóalapját a szokásos piaci ár (255. §) alapján kell meghatározni. Kérdésem arra vonatkozik, hogyan, milyen szempontok alapján lehet meghatározni ilyen speciális esetben a vételi jog piaci értékét? Hogyan alkalmazható az áfatörvény 255. § (1) bekezdése? Ha esetleg nem alkalmazható, akkor a 255. § (2) b) alapján kell a piaci értéket meghatározni? Helyes lehet-e az a feltételezésem, hogy ez utóbbi esetben az áfatörvény szerinti piaci érték nulla lesz, annak okán, hogy a vételi jogról való lemondással semmilyen költség nem merült fel a lízingbevevő (jelen esetben szolgáltatás nyújtó) oldalán? Válaszát előre is köszönöm!
Vételi jog
Kérdés
Tisztelt Szakértő !Két belföldi társaság ingatlanhoz kapcsolódó "vételi jogot alapító szerződést" kötött azzal, hogy a vételi jog alapítója a vételi jog ellenértékét 2 millió ft-ban állapították meg, melyet a vételi jog jogosultja köteles megfizetni függetlenül , hogy él-e vételi jogával.Kérem ennek az ügyletnel az adózásra /áfa,számlázás/ illetve számviteli elszámolásra vonatkozó álláspontjukat adják meg.Köszönettel
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
