Az egyik ügyfelünk Szingapúrba számlázna mérnöki tevékenységet, műszaki tanácsadást, a számla forintban és cég részére készülne. Áfaalany a számla kiállítója. Előleg számla készülne először, majd a végszámla kerül kiállításra. 1. A számlára hány százalékos áfa kerül? 2. Kell-e valamilyen hivatkozást feltüntetni a számlán? Ha igen, milyen hivatkozást? Kérném mielőbbi válaszát! Köszönöm
Tisztelt Szakértő Asszony/Úr! Kérdésünk a bérleti díjak előre számlázásával kapcsolatos. Többnyire szerződéssel alátámasztott szolgáltatásról van szó (ezen kívül van megrendelésen, feljegyzésen alapuló bérlés is), melyben rögzítésre kerül, hogy előre kell rendezni a bérleti díjat, a tényleges teljesítést, bérlést megelőzően, meghatározva a fizetési határidőt, mely természetesen korábbi, az igénybe vett teljesítésnél. Kérdésünk: ha a szerződésben rögzítve van minden feltétel, kikötés, előre fizetés ténye: kiállítható esetleg "csak" számla, mely alapján átutalja a partner előre az összeget, vagy mindenképpen úgy szabályos, hogy kiállítunk egy számlát az előlegről (előlegszámla), majd egy számlát a bérlés, teljesítés után (végszámla)? Szabályosan milyen dátumokkal kell kiállítani a számlákat? Díjbekérő alkalmazása is kötelező ilyen esetben? Nagyon köszönjük fáradozásukat, és várjuk szíves válaszukat! Üdvözlettel pénzügy
Tisztelt szakértő! Kérem, hogy a kérdésre teljeskörűen legyen szíves válaszolni. Nem az volt a kérdés, hogy kell-e előlegszámlát kibocsátani előlegfizetés esetén, hanem, hogy végszámlát kell-e kibocsátani, ha az előleg 100 százalék volt. Köszönettel, Szilvásy Hanna 100 százalék előleg, egy bizonylat Tisztelt Adózóna! Amennyiben az előleg a fizetendő összeg 100 százaléka, kell-e külön előlegszámlát, majd a teljesítéskor végszámlát is kiállítani, vagy elegendő csak előlegszámlát kiállítani, ha a vevő nem kéri külön a végszámlát? Mi a helyzet akkor, ha a fizetendő összeg meghaladja a 900 ezer forintot? Köszönettel, Szilvásy Hanna
Tisztelt Adózóna! Amennyiben az előleg a fizetendő összeg 100 százaléka, kell-e külön előlegszámlát, majd a teljesítéskor végszámlát is kiállítani, vagy elegendő csak előlegszámlát kiállítani, ha a vevő nem kéri külön a végszámlát? Mi a helyzet akkor, ha a fizetendő összeg meghaladja a 900 ezer forintot? Köszönettel, Szilvásy Hanna
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy a belföldi devizás előleg- és végszámla áfatartalma a bevallásban milyen árfolyamon számítódik és kerül be az áfaanalitikába. A számlakibocsátó terméket értékesít belföldi adóalany partnerének. A díjbekérőn alapuló pénzügyi teljesítés napjára vonatkozóan előlegszámlát állít ki 27 százalékos áfával (a teljesítés napi választott, MNB-s árfolyam határozza meg a számla forintösszegét). Végszámlát a tényleges szállítás napján bocsát ki, aminek árfolyama a teljesítés napi választott, MNB-s árfolyam. Eddigiekben eszerint kerültek bevallásra az értékesítések, viszont felmerült az is, hogy a végszámla áfatartalmát ugyanúgy a pénzügyi teljesítéskori árfolyam határozza meg, és nem a szállítás napi. Kérem szíves segítségét e kérdés megválaszolásában. Előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Szeretném megtudni, hogy végszámla kiállításakor (több előlegrészlettel, előzőleg az előlegszámlázás szabályai alapján adminisztrálva) van-e jogszabályi kötelezettség arra vonatkozóan (törvény, paragrafus?), hogy az utolsó részlet elszámolásakor egyetlen számla készüljön, vagy lehetőség van a teljesített előlegeket egy 0 végösszegű számlában részletezni és az utolsó fizetendő részletet külön + összegű számlában megjeleníteni azaz két számlát kiállítani, vagy utóbbi megoldás hibás és áfa levonási tilalmat okoz, még akkor is ha az adóalap, adóösszeg, bruttó ellenérték bontásban minden hivatkozás és összeg a szerződésnek megfelelő. Köszönöm előre visszajelzésüket.
Tisztelt Szakértő! Egyesület egyetlen alkalmazottja (aki adminisztratív feladatokat lát el) munkája elismeréseképpen egy "lehetőséget" kap ajándékba. Az egyesület megvásárolt részére egy hotelben három nap pihenést. Az egyesület erről egy előlegszámlát kapott, majd akkor adnak végszámlát, ha az alkalmazott elmegy hozzájuk, nulla forint értékben. Kérdés, hogy mikor keletkezik ezután, és kinek, milyen adófizetési kötelezettsége? Akkor, amikor a lehetőséget megkapta a dolgozó, vagy amikor el is megy azt felhasználni? Lehetséges, hogy sosem tud elmenni. Ebben az esetben mi történik? Végszámlát sem fognak kapni akkor. Köszönöm a válaszukat!
Cégünk ezidáig a nagyobb megrendelésekre előleget kért, amit az áru beérkeztekor a végszámlából levont. Szeretnénk előleg helyett foglalót számlázni, mert előfordul, hogy a vevő visszalép, és ilyenkor az áru a nyakunkon marad. A foglalót nem kell visszafizetnünk. Állíthatunk ki foglalóról számlát? Amikor az árut elviszik, akkor a végszámlán negatív sorban kell szerepelnie, vagy külön számlán kell "visszavonni"?
Tisztelt Szakértő! Kft. vásárolt új számlázó programot. 2015. novemberben előleget fizetett ki ki 238 000 forint plusz áfa összegben. A végszámla januárban érkezett 500 000 forint plusz áfa összegben (levonva belőle az előleget, így a fizetendő 262 000 forint plusz áfa). Kérdésem az lenne, hogy hogyan kell 2015-ben, illetve 2016-ban a könyvelésben nyilvántartani, illetve a beszámolóban szerepeltetni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Adólevonásra jogosító tevékenységet folytató, havi áfabevalló vállalkozásnál felmerült számlaérvénytelenítéssel kapcsolatban kérem segítségét. Vállalkozó előleget utalt „A” vállalkozásnak, termékvásárlás miatt. Az előlegszámlát rendben megkapta, az utalás időpontjának megfelelően. Vállalkozó kapott egy számlát a termékről, benne az előleget is elszámolták. Mindkét számla azonos áfaperiódusra esett, az áfát levonásba helyezte a vállalkozás. A következő áfaperiódusban derült ki, hogy az értékesítés, amelyre az előlegfizetés vonatkozott, mégsem teljesült. Ezért „A” vállalkozás mindkét számlát sztornózta. Így az előzetesen felszámított adó, utólag, az adólevonási jog keletkezését követően csökkent. Kérdésem arra vonatkozik, hogy miként, és melyik áfaperiódusban kell figyelembe venni az előlegszámla sztornózását, és melyik áfaperiódusban kell figyelembe venni a végszámla érvénytelenítését? Válaszát előre is köszönöm. Fülöp Borbála
Két helyrajzi számon lévő, két különböző értékű ingatlan (telek, épület) eladásra került. Készült adásvételi szerződés is, melyben a vevő két egyenlő részben vállalta a vételár kiegyenlítését. A vételár első felét már át is utalta a vevő február hónapban. A második rész utalásának határideje 2016. 06. 30. Kérdésem: Lehet-e áfás előlegszámlát kiállítani erről a tranzakcióról, és a vételár teljes kiegyenlítésekor az előleget levonva, a számlán részletezni az ingatlanok (telek, épület) értékét? Vagy pedig előlegszámla helyett részszámlát (részletezve telek-, épületár felsorolással), a második részről pedig egy végszámlát ugyanilyen részletezéssel állítsunk ki? Még szeretném megkérdezni, hogy a számlák kiállításakor mi a teljesítési és a fizetési határidő? Tisztelettel:Mihály Gáborné
Tisztelt Szakértő! Ha egy szálláshelyen (vagy másutt) a fizetett előleg 100 százalékos, azaz, amikor a vendég megérkezik, már nem kell semmit sem fizetnie, lehetséges-e, hogy az előlegszámla egyben végszámla is legyen? Technikailag hogyan kellene egy ilyen számlát kiállítani? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Építési vállakozó szerződést kötött magánszeméllyel új családi ház építésére 2015. évben, mely építés a magánszemély telkére történik. A munka átadása 2016-ban fog megtörténni, tehát az ügylet teljesítése 2016-ban lesz. Az építésre kerülő ingatlan megfelel az áfatörvény 3. számú melléklet 51. pontjában foglaltaknak. Kérdés: a végszámlát 5 vagy 27 százalékos áfával növelten kell-e kiállítani? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Bt. mezőgazdasági gépek értékesítésével foglalkozik, MNB-árfolyam alá be van jelentkezve a NAV felé. Egy belföldi kft.-től előleg érkezett 35 ezer USD értékben. Az előlegszámla ki is lett állítva. Most a végszámla kerül kiállításra, melyen szerepel a teljes összeg, 40 ezer USD értékben, melyből le lett vonva az előleg, így a fizetendő 5 ezer USD lett. Szeretném kérni segítségét a számla helyes könyvelésében, az előlegtől a végszámla kiegyenlítésig. Gondolok itt az árfolyamokra, árfolyamkülönbözetekre (mikor kell árfolyamkülönbözetet elszámolni, mikori árfolyamot kell nézni), illetve az egyéb tudnivalókat is szívesen fogadom az ügylettel kapcsolatban. Köszönettel.
Olvasónk azoknak az ügyfeleinek tartja meg a tanácsadást, akiknek a részvételi díja a tanácsadásra kijelölt napot megelőző napon megérkezik a számlájára. dr. Kelemen László adószakértőnk ad iránymutatást, hogyan kell számlázni ebben az esetben.
Széles Imre
tb-szakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték