Tisztelt Szakértő! Cégünk kereskedelemmel foglalkozik. A vevőnk a megrendelt áru ellenértékére előleget fizetett. Az áruk szállítását több időpontban teljesítjük az aktuális készlettől függően. A kérdésünk az, hogy szállításonként kell-e részszámlát készíteni, vagy csak egy végszámlát kell kiállítanunk az összes termék elszállítása után?
Tisztelt Dr. Kelemen László Úr! Hivatkozom az alábbi kérdés-válaszra: https://adozona.hu/kerdesek/2018_6_8_Szamlazas_resszamla_eseteben_nhb. Ehhez kapcsolódóan kérdezem, hogy a NAV online számla rendszerében az 500 ezer forintot meghaladó áfatartalmú számla (felújítás) rögzítésekor össze kell-e kapcsolni a korábban adatközölt részszámlát a most adatközlésre kerülő végszámlával (ügyletben gondolkodás)? Vagyis a tételek rögzítésekor mínusz előjellel fel kell-e vinni új tételként a korábbi részszámla összegét negatív előjellel úgy, ahogyan a számlára került, vagy elegendő a 2. (utolsó) ütem végén aktuálisan kifizetésre kerülő összegét rögzíteni? Köszönettel várom szíves válaszát!
Tegnap megjelent cikkükkel kapcsolatosan kérdezném, hogy ha az oktatás, tanfolyam számlázásánál előlegről beszélünk, és csak a tanfolyam végét követően lehet végszámlát kiállítani, akkor mi újság a repülőjeggyel, a rendezvényre vásárolt belépőjeggyel? Ezek mintha ugyanolyanok lennének, mint az előre fizetett tanfolyam, mégsem láttam még sosem repülőjegyről előleg- és végszámlát, vagy belépőjegyről előleg- és végszámlát. Ha nem kell előlegszámla, akkor mely vonatkozásában különbözik ez a tanfolyam példájától? Az adózóna cikk itt található: https://adozona.hu/afa/Teljesitesi_idopont__datum_a_szamlan_VXM9EB#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201811_adozonauser
Tisztelt Szakértő! 2018-ban áfás egyéni vállalkozó decemberben előlegszámlát bocsát ki bruttó egymillió forint értékben. 2019-től alanyi adómentességet választ. A végszámlát 2019-ben hogyan kell kiállítani a még fennmaradó 4 millió forintról? Köszönettel: Ķuzma Attila
Tisztelt Szakértő! Szervezetünk egy képzési program lebonyolítását rendelte meg egy felnőtt képzéssel foglalkozó cégtől mint alvállalkozótól. A közöttünk létrejött szerződés szerint a tanfolyam 2018 októberétől, 2019 júniusáig tart. A tanfolyam teljes díját, mely áfát is tartalmaz, a megbízó 2018. december 15-éig számla ellenében köteles kiegyenlíteni. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a képző cégnek milyen teljesítési dátummal, és mikor kell a számlát kiállítani szervezetünk felé? Feltételezésünk szerint ebben az esetben nincs időszakos teljesítésről szó. A teljesítés a tanfolyam befejezésekor történik, így ha december 15-éig ki kell egyenlíteni a díjat, az csak előlegnek minősülhet, így előlegszámlát a kiegyenlítést követően, végszámlát, mely tartalmazza az előleg elszámolását, a tanfolyam befejezésekor kell kiállítani. Helyes-e a gondolatmenet, vagy másként kell számlázni? Az áfa-visszaigénylés miatti adókockázatot szeretnénk biztosan elkerülni. Üdvözlettel, Eco-Design Kft.
Tisztelt Szakértő! 1. Hogyan kell a bejövő előlegszámlát és a végszámlát az áfabevallás M lapján feltüntetni, ha a 100 ezer forintos értékhatárt egyik vagy másik (vagy együtt, vagy külön-külön is) eléri, kell-e mindkettőt szerepeltetni? A témával foglalkozó, a NAV honlapján 2015.02.19-én közzétett tájékoztató érvényben van-e még, természetesen a 100 ezer forintos értékhatárral számolva. 2. A 65-ös áfabevallás 45-ös sorában külön ki kell emelni a 05-07-es sorok összegéből az előleg címén kapott összegeket. Teljesítéskor az előleget jóvá kell írni. Ezen előlegjóváírások összegét a bevallás melyik sorában kell feltüntetni akkor, ha azonos bevallási időszakban kerül az előlegszámla kiállításra és jóváírásra, illetve, ha a jóváírás egy korábbi bevallási időszakban kapott előlegre vonatkozik? Köszönettel: Reményi Győzőné
Egyéni vállalkozó január 1-jétől áttér a kata adózási módra. Az előző évben előlegszámlát bocsátott ki, mely előleg az szja-törvény szerint bevételnek minősült. A végszámlát a katás időszakban állítja ki. Van-e erre vonatkozóan különös bevételmegállapítási szabály? Vagy egyszerűen az szja-s időszakban a bevétele az előleg, a katás időszakban pedig a végszámla szerinti hátralévő összeg?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a kimenő számlák előleglevonása alkalmával történő adatszolgáltatáshoz kapcsolódik az alábbi különböző esetekben: 1. Előlegszámla teljesítése 2018.06.hó, áfatartalma 200 ezer ft, a végszámla 2018.09. havi, amely bruttó összegének áfatartalma 250 ezer ft, amelyből levonva az előleget az áfatartalom 50 ezer ft. 2. Ugyanez az eset, csak az előleg 2018. július havi. 3. Az előleg július havi áfatartalma 200 ezer ft, a végszámla szeptember havi teljes összeg áfatartama 500 ezer ft, az előleggel csökkentett 300 ezer ft. 4. Az előlegszámla júliusi áfatartalma 200 ezer ft, a végszámla szeptemberi, a teljes áfatartalma 200 ezer ft, az előleggel csökkentett áfa nulla. Kérdésem az, hogy a fenti esetekben mit kell tartalmazni a 2018. július 1-jétől érvényes kötelező adatszolgáltatásnak? Mi a teendő, illetve hogyan, mi módon javítható a helytelen adatszolgáltatás? Segítségüket előre is köszönöm.
https://adozona.hu/kerdesek/2018_8_17_eleoleg_es_vegszamla_AFA_M_lapon_mwk Köszönöm a 08. 17-én az előleg és végszámla áfa M lapon kérdésemre adott választ, miszerint: mind az előlegszámláról, mind a végszámla összegéről (az előleg nélkül) adatot kell szolgáltatni, ha az áfatartalom eléri a 100 000 forintot és a számlabefogadó él az adólevonási jogával. A kérdéses esetben így pl. mind a 08.03-ai teljesítésű előlegszámláról, mind a 08.15-ei teljesítésű végszámláról nyilatkozni kell. Kérdezem: az ügylet értéke 100%-ban előlegként fizetve lett, így a végszámla alapján már nem él a számlabefogadó az adólevonási joggal, mivel az előlegszámla alapján a 100% áfát már levonta, akkor miért kell a végszámláról is nyilatkozni? Sajnos a fellelt szakmai iránymutatások sem egyértelműek, így újra elküldöm a kérdést és nagyon szépen kérem a feltett két esetre számadatokkal, egyértelműen válaszolni, hogy hogyan kell beállítani a számlákat az M lapra. Cégünk 2018. 07-08.hónapban X és Y szállítótól előleg számlát és ehhez kapcsolódó végszámlát is kapott, kérdésem: milyen összeggel kell szerepeltetni 07. és 08.hónapban a 1865M -02.lapon az előlegszámlát és a végszámlát, ill. jól gondolom-e az alábbiakat: 1. X szállító Számla kelte= Teljesítés dátuma Nettó összeg Ft ÁFA összeg Ft Előlegszámla 08.03 500 000 135 000 Végszámla 08.15 500 000 – előleg 500 000=0 135 000-előleg ÁFA 135 000=0 1865M-02.lap 08.hónap: X szállító Teljesítés dátuma Adóalap Adó Előlegszámla száma 08.03 500 000 135 000 Végszámla száma 08.15 500 000 135 000 2. Y szállító Számla kelte= Teljesítés dátuma Nettó összeg Ft ÁFA összeg Ft Előlegszámla 07.16 800 000 216 000 Végszámla 08.17 1 500 000 – előleg 800 000=700 000 405 000-előleg ÁFA 216 000=189 000 1865M-02.lap 07.hónap: Y szállító Teljesítés dátuma Adóalap Adó Előlegszámla száma 07.16 800 000 216 000 1865M-02.lap 08.hónap: Y szállító Teljesítés dátuma Adóalap Adó Végszámla száma 08.17. 1 500 000 405 000
Cégünk 2018. 07-08. hónapban X és Y szállítótól előlegszámlát és ehhez kapcsolódó végszámlát is kapott. Kérdésem: milyen összeggel kell szerepeltetni 07. és 08. hónapban a 1865M-02. lapon az előlegszámlát és a végszámlát, illetve jól gondolom-e az alábbiakat: 1. X szállító Számla kelte= Teljesítés dátuma Nettó összeg Ft Áfaösszeg Ft Előlegszámla 08.03 500 000 135 000 Végszámla 08.15 500 000 – előleg 500 000=0 135 000-előleg áfa 135 000=0 1865M-02.lap 08. hónap: X szállító Teljesítés dátuma Adóalap Adó Előlegszámla száma 08.03 500 000 135 000 Végszámla száma 08.15 500 000 135 000 2. Y szállító Számla kelte= Teljesítés dátuma Nettó összeg Ft ÁFA összeg Ft Előlegszámla 07.16 800 000 216 000 Végszámla 08.17 1 500 000 – előleg 800 000=700 000 405 000-előleg ÁFA 216 000=189 000 1865M-02.lap 07.hónap: Y szállító Teljesítés dátuma Adóalap Adó Előlegszámla száma 07.16 800 000 216 000 1865M-02.lap 08.hónap: Y szállító Teljesítés dátuma Adóalap Adó Végszámla száma 08.17. 1 500 000 405 000
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi áfaalany cég ingatlant vásárolt egy szintén belföldi áfaalany társaságtól. 2017-ben nettó 5 860 eFt+áfa összegű előlegszámlát kapott a vevő. 2018-ban kettő, egyenként 1 780 eFt összegű előlegszámlát kapott. A 2018. 05. hónapban kapott végszámla az alábbiak szerint lett kitöltve: ingatlan vételára 11 200 eFt (áfamentes) - 5 860 eFt+áfaelőleg - 1 780 eFt előleg (mt) - 1 780 eFt előleg (mt) = fizetendő 1 780 eFt (áfamentes). Az adásvételi szerződés 11 200 eFt+ áfa összegről szól. Az adásvételi szerződésben szerepel, hogy ha változik az áfa mértéke esedékességkor, akkor az érvényben lévő áfát kell a vevőnek megfizetni. Az eladó szóbeli tájékoztatása szerint azért számlázta le áfamentesen idén az ügyletet, mert a használatbavételt követő 2 év a 2018-as számlák kibocsátásakor már eltelt, ezért lett 2018-ban áfamentes az ügylet. Helyes ez így? A végszámla kibocsátásakor az áfás előleg áfatartalmát nem kell visszafizetnie a vevőnek? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás közösségen belüli árut vásárol, az összeget proforma számla alapján előre utalja, előlegszámlát nem kap, csak egy számlát, ami már a teljesítés időpontjával állítanak ki. Kérdésem: helyes, ha a számla kiállítási dátuma alapján teszem az összeget az áfabevallásba? A pénz utalásakor könyvelhetem a 353-ra? Később helyesbítés is történt, a pénz visszautalásakor egyből levonták a banki jutalékot, így a kivonaton kevesebb euró szerepel. Helyesen járok el, ha először a teljes összeget rákönyvelem a K353-ra MNB-árfolyamon, majd utána a jutalékot lekönyvelem átlagárfolyamon, vagy más eljárást kell ilyenkor alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm Üdvözlettel: Ibolya
Kérdésem az, hogy valamilyen előírásba ütközik-e az a gyakorlat, amit egy építőipari munkánál került alkalmazásra: Az építőipari munkára kötött szerződésben két részszámlázási lehetőségben, és egy végszámlában állapodott meg a két szerződő fél. A részszámlák kiállítása a teljesítés igazolások alapján a szerződés szerint megtörtént. A teljes munka befejezésekor a kivitelező úgy állította ki a végszámlát, hogy a szerződés teljes összegét leszámlázta, majd a számla két következő sorában mínusz tételkén beírta az I., illetve a II. részszámla összegét. Így végösszegként a szerződés eddig még le nem számlázott összege maradt. Elfogadható-e az így kiállított számla, vagy valamilyen előírásba ütközik? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Gépjármű-kereskedő cég magánszemélytől vásárol személygékocsit eladási céllal. Beszerzési ár: 1 millió forint. Ezt a gépjárművet értékesíti, az eladási ár 2,2 millió forint. 2018.05.29-én 1 millió fornt előleget kap a vevőtől, majd 2018. június 1-jén átadásra kerül a gépkocsi, kiállításra kerül a végszámla a maradék 1,2 millió forintról. Az ügylet a különbözeti adózás hatálya alá tartozik. Kérdés: hogyan alakul az áfafizetés az előlegszámla kiállításakor májusban, és a végszámla kiállításakor, júniusban? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szerződésben megállapodnak munka elvégzéséről például 1 millió forint + áfa értékben. A szerződésben megállapodnak, hogy a végszámlából visszatartanak 100 ezer forintot. A számlát hogyan kell kiállítani? A számlát az 1 millió forint + áfáról, és a számlán fel kell-e tüntetni, hogy 100 ezer forint szavatossági garancia visszatartás? A garancia 24 hónap. 24 hónapig a könyvelésben lesz mint kiegyenlítetlen számla? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Adózóna szerkesztőség szerkesztőség
kérdések és válaszok
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték