239 találat a(z) végszámla cimkére
100 százalék előleg, egy bizonylat
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Amennyiben az előleg a fizetendő összeg 100 százaléka, kell-e külön előlegszámlát, majd a teljesítéskor végszámlát is kiállítani, vagy elegendő csak előlegszámlát kiállítani, ha a vevő nem kéri külön a végszámlát? Mi a helyzet akkor, ha a fizetendő összeg meghaladja a 900 ezer forintot? Köszönettel, Szilvásy Hanna
Belföldi devizás előleg- és végszámla áfatartalmának forintösszege
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Arra szeretnék választ kapni, hogy a belföldi devizás előleg- és végszámla áfatartalma a bevallásban milyen árfolyamon számítódik és kerül be az áfaanalitikába. A számlakibocsátó terméket értékesít belföldi adóalany partnerének. A díjbekérőn alapuló pénzügyi teljesítés napjára vonatkozóan előlegszámlát állít ki 27 százalékos áfával (a teljesítés napi választott, MNB-s árfolyam határozza meg a számla forintösszegét). Végszámlát a tényleges szállítás napján bocsát ki, aminek árfolyama a teljesítés napi választott, MNB-s árfolyam. Eddigiekben eszerint kerültek bevallásra az értékesítések, viszont felmerült az is, hogy a végszámla áfatartalmát ugyanúgy a pénzügyi teljesítéskori árfolyam határozza meg, és nem a szállítás napi. Kérem szíves segítségét e kérdés megválaszolásában. Előre is köszönöm!
Végszámla-kiállítás követelményei
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Szeretném megtudni, hogy végszámla kiállításakor (több előlegrészlettel, előzőleg az előlegszámlázás szabályai alapján adminisztrálva) van-e jogszabályi kötelezettség arra vonatkozóan (törvény, paragrafus?), hogy az utolsó részlet elszámolásakor egyetlen számla készüljön, vagy lehetőség van a teljesített előlegeket egy 0 végösszegű számlában részletezni és az utolsó fizetendő részletet külön + összegű számlában megjeleníteni azaz két számlát kiállítani, vagy utóbbi megoldás hibás és áfa levonási tilalmat okoz, még akkor is ha az adóalap, adóösszeg, bruttó ellenérték bontásban minden hivatkozás és összeg a szerződésnek megfelelő. Köszönöm előre visszajelzésüket.
Pihenés ajándékba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyesület egyetlen alkalmazottja (aki adminisztratív feladatokat lát el) munkája elismeréseképpen egy "lehetőséget" kap ajándékba. Az egyesület megvásárolt részére egy hotelben három nap pihenést. Az egyesület erről egy előlegszámlát kapott, majd akkor adnak végszámlát, ha az alkalmazott elmegy hozzájuk, nulla forint értékben. Kérdés, hogy mikor keletkezik ezután, és kinek, milyen adófizetési kötelezettsége? Akkor, amikor a lehetőséget megkapta a dolgozó, vagy amikor el is megy azt felhasználni? Lehetséges, hogy sosem tud elmenni. Ebben az esetben mi történik? Végszámlát sem fognak kapni akkor. Köszönöm a válaszukat!
Előleg vagy foglaló?
Kérdés
Cégünk ezidáig a nagyobb megrendelésekre előleget kért, amit az áru beérkeztekor a végszámlából levont. Szeretnénk előleg helyett foglalót számlázni, mert előfordul, hogy a vevő visszalép, és ilyenkor az áru a nyakunkon marad. A foglalót nem kell visszafizetnünk. Állíthatunk ki foglalóról számlát? Amikor az árut elviszik, akkor a végszámlán negatív sorban kell szerepelnie, vagy külön számlán kell "visszavonni"?
Számlázó program áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. vásárolt új számlázó programot. 2015. novemberben előleget fizetett ki ki 238 000 forint plusz áfa összegben. A végszámla januárban érkezett 500 000 forint plusz áfa összegben (levonva belőle az előleget, így a fizetendő 262 000 forint plusz áfa). Kérdésem az lenne, hogy hogyan kell 2015-ben, illetve 2016-ban a könyvelésben nyilvántartani, illetve a beszámolóban szerepeltetni? Köszönettel.
Teljesítés hiánya miatt számla sztornózás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adólevonásra jogosító tevékenységet folytató, havi áfabevalló vállalkozásnál felmerült számlaérvénytelenítéssel kapcsolatban kérem segítségét. Vállalkozó előleget utalt „A” vállalkozásnak, termékvásárlás miatt. Az előlegszámlát rendben megkapta, az utalás időpontjának megfelelően. Vállalkozó kapott egy számlát a termékről, benne az előleget is elszámolták. Mindkét számla azonos áfaperiódusra esett, az áfát levonásba helyezte a vállalkozás. A következő áfaperiódusban derült ki, hogy az értékesítés, amelyre az előlegfizetés vonatkozott, mégsem teljesült. Ezért „A” vállalkozás mindkét számlát sztornózta. Így az előzetesen felszámított adó, utólag, az adólevonási jog keletkezését követően csökkent. Kérdésem arra vonatkozik, hogy miként, és melyik áfaperiódusban kell figyelembe venni az előlegszámla sztornózását, és melyik áfaperiódusban kell figyelembe venni a végszámla érvénytelenítését? Válaszát előre is köszönöm. Fülöp Borbála
Ingatlanértékesítés számlázása
Kérdés
Két helyrajzi számon lévő, két különböző értékű ingatlan (telek, épület) eladásra került. Készült adásvételi szerződés is, melyben a vevő két egyenlő részben vállalta a vételár kiegyenlítését. A vételár első felét már át is utalta a vevő február hónapban. A második rész utalásának határideje 2016. 06. 30. Kérdésem: Lehet-e áfás előlegszámlát kiállítani erről a tranzakcióról, és a vételár teljes kiegyenlítésekor az előleget levonva, a számlán részletezni az ingatlanok (telek, épület) értékét? Vagy pedig előlegszámla helyett részszámlát (részletezve telek-, épületár felsorolással), a második részről pedig egy végszámlát ugyanilyen részletezéssel állítsunk ki? Még szeretném megkérdezni, hogy a számlák kiállításakor mi a teljesítési és a fizetési határidő? Tisztelettel:Mihály Gáborné
100 százalék előleg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy szálláshelyen (vagy másutt) a fizetett előleg 100 százalékos, azaz, amikor a vendég megérkezik, már nem kell semmit sem fizetnie, lehetséges-e, hogy az előlegszámla egyben végszámla is legyen? Technikailag hogyan kellene egy ilyen számlát kiállítani? Köszönöm!
Új lakás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építési vállakozó szerződést kötött magánszeméllyel új családi ház építésére 2015. évben, mely építés a magánszemély telkére történik. A munka átadása 2016-ban fog megtörténni, tehát az ügylet teljesítése 2016-ban lesz. Az építésre kerülő ingatlan megfelel az áfatörvény 3. számú melléklet 51. pontjában foglaltaknak. Kérdés: a végszámlát 5 vagy 27 százalékos áfával növelten kell-e kiállítani? Köszönettel.
Előlegszámla, végszámla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bt. mezőgazdasági gépek értékesítésével foglalkozik, MNB-árfolyam alá be van jelentkezve a NAV felé. Egy belföldi kft.-től előleg érkezett 35 ezer USD értékben. Az előlegszámla ki is lett állítva. Most a végszámla kerül kiállításra, melyen szerepel a teljes összeg, 40 ezer USD értékben, melyből le lett vonva az előleg, így a fizetendő 5 ezer USD lett. Szeretném kérni segítségét a számla helyes könyvelésében, az előlegtől a végszámla kiegyenlítésig. Gondolok itt az árfolyamokra, árfolyamkülönbözetekre (mikor kell árfolyamkülönbözetet elszámolni, mikori árfolyamot kell nézni), illetve az egyéb tudnivalókat is szívesen fogadom az ügylettel kapcsolatban. Köszönettel.
Dupla számlázási munka vár arra, aki előre kéri a szolgáltatás díját
Cikk
Olvasónk azoknak az ügyfeleinek tartja meg a tanácsadást, akiknek a részvételi díja a tanácsadásra kijelölt napot megelőző napon megérkezik a számlájára. dr. Kelemen László adószakértőnk ad iránymutatást, hogyan kell számlázni ebben az esetben.
Hűtőház építése fordított adózással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjen az alábbi ügyben állásfoglalást adni: Egy kft. építésiengedély-köteles hűtőházat épített. Itt a fordított adózást alkalmazzuk. Többször történt előlegfizetés a kivitelezési díjra, melyről a kivitelező előlegszámlákat bocsátott ki. Helyesen járunk-e el ebben az esetben, ha a fordított adózás alá eső előlegszámlákat a vevői és a szállítói oldalról az áfabevallásban nem szerepeltetjük? Amikor a hűtőház építése befejeződött, akkor a kivitelező kibocsátotta a teljes ellenértékről a számlát, az előlegszámlákat levontuk. Ebben az esetben a teljes ellenértéket a szállítói oldalról az áfabevallás 29. és 66. sorában szerepeltetjük, figyelembe véve, hogy a fordított adózásnál az adófizetési kötelezettség mikor keletkezik az áfatörvény 60. §-a szerint. Helyesen alkalmaztuk-e így? Példa: 1 évig épült a hűtőház, havonta 20-30 millió forint előleget fizetett ki a megrendelő, a kivitelezési díj pedig 120 millió forint. Válaszát előre is köszönöm! Tóth Mária
Helyes számlázási gyakorlat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Befogadtuk egy üzleti partnerünk számláját, aki egy megállapodott munkát két részszámlában számlázott le. Ez így jó is, megállapodásunk alapján joga volt részszámla kibocsátására. Azonban a partner a második részszámlát (mely tehát a munka utolsó fázisának leszámlázása – más körülmények között végszámlának mondanám) úgy állította ki, hogy feltüntette a számlán a teljes szerződésszerű összeget, melyből levonta a számlán az első részszámla összegét, és így kapta meg a kiegyenlítendő különbözetet, mely nyilván összegében helyesen a maradék tételt tartalmazta. Felhívtuk a partner figyelmét arra, hogy a számlázási gyakorlata helytelen, mert a végszámlából csak az előlegszámlákat lehetne levonni (ha egyáltalán lennének), a részszámlákat nem. Ezeket csak egymás után ki kell állítani, és semmit sem kell levonni semmiből a részszámlázás esetén. A partner elfogadta a véleményünket, de megjegyezte, hogy ez pusztán egy ilyen gyakorlat, náluk eddig máshogy szokták, úgy, ahogy ő csinálta, összegileg meg úgyis mindegy. Elgondolkodtam ezen, és kérném, adja meg nekem, hogy hol van az feltüntetve, hogy a legtöbbünk által helytelennek ítélt gyakorlat valóban helyes? Vagy én látom rosszul az esetet? Hiszen végeredményét tekintve igaza van a partnernek, nem változtat semmin ez a (számomra) furcsa gyakorlat. Köszönöm.
Ingatlanfoglaló
Kérdés
Ingatlan vásárlásakor foglalót adott a kft. banki utalással. A kiállított bizonylaton a foglaló fordított áfásan szerepel. A végszámla még nem érkezett meg. A foglaló és az előleg fordított áfás vásárlás esetén tudomásom szerint nem szerepel az áfabevalláson, csak amikor a végszámla elkészül, akkor kell bevallani. Kérem válaszukat, mi a helyes megoldás.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
