Tisztelt Szakértő! A társaság megvásárolt egy licencet 66 millió forint értékben. A szerződésben a fizetési feltételek között az szerepel, hogy évenként számla alapján 10 millió forintot köteles a társaság fizetni. Kérdésem, hogy ebben az esetben a licenc aktiválása miként történik, tekintettel hogy a szerződésben szereplő összegről részletekben kap számlát a társaság?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem: egyéni vállalkozó esetében a termőföldvásárlás beszerzési költségét (vételi árát) mikor és hogyan lehet elszámolni, ha az egyéni vállalkozó pénztárkönyvet vezet? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem az építési telket 2015. 02.13-án adta el, 1 800 000 forintért. A bérházi lakást 2016. 02. 05-én vásárolták meg az élettársával, 3 500 000 forint vételárért, amiben az ügyfelem tulajdonjoga 2/3, ennek értéke közel 2 300 000 forint. Kérdésem a következő: - ilyen esetben kell-e személyi jövedelemadót fizetnie, - mennyi illetéket kell fizetniük, ha ez a bérház az első lakásuk, és mind a ketten 35 év alattiak. Válaszát előre is köszönöm: Üdvözlettel Gönczi Katalin, Zombor Gábor
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy a 2014 decemberében vásárolt 2 szobás ingatlant szeretném értékesíteni és helyette egy 3 szobás lakást vásárolnék. Az eladás és a vétel is egy éven belül történne meg. A kérdésem, hogy ebben az esetben milyen adóvonzata van az ingatlannal kapcsolatos ügyletnek. Köszönettel Margit
Bármilyen hamisított termék forgalmazása bűncselekménynek számít a magyar lakosság közel kétharmada szerint, és ugyanekkora része a jelenleginél szigorúbban büntetné azokat, akik hamis sportszereket, gyógyszereket, élelmiszereket és szoftvereket árulnak, állapította meg a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatása. A felmérés azt is kimutatta, hogy bár a magyarok többsége tisztában van a hamis árucikkek által okozott társadalmi és gazdasági károkkal, mégis növekedett az ilyen termékeket vásárlók aránya a teljes lakosságon belül.
A jogosulatlan követelésvásárlások visszaszorítása érdekében az MNB nemrég rendkívüli adatszolgáltatást rendelt el a pénzügyi piacon, majd vezetői körlevélben tájékoztatta a pénzügyi intézményeket – illetve ezúton a követelésvásárlókat – arról, hogy e tevékenység mikor minősülhet üzletszerűnek, tehát engedélyhez kötöttnek. A jegybank a beérkezett adatok alapján első körben tíz követelésvásárlónál piacfelügyeleti eljárást is indít.
Milyen esetekben vásárolható szolgálati idő, van-e erre mód visszamenőleg, mennyit kell fizetni? Összefoglaltuk a szabályokat.
Tisztelt Szakértő! Adott ’A’, ’B’, és ’C’ vállalkozás. „A” cég számlát állított ki „C” cégnek, „C” cég meg „B” cégnek állított ki számlát. A „C” cég helyett „B” cég utalná el „A”részére a kötelezettséget, „B” cég meg ugyanilyen értékben nem fizetné ki a „C” céggel szemben fennálló kötelezettségét. Így a három cég közötti kötelezettségek pénzügyileg rendezettnek minősülnének. Hogyan lehetne ezt jogilag leírni? Tehát engedményezés, és vagy kompenzálás, esetleg követelésvásárlásnak nevezhető a három fél között létrejött számlarendezés? Mely cégek között milyen jellegű szerződésnek kell létrejönni, hogy fedje a leírt ügyletet? A „C” cég oldaláról hogyan kell számvitelileg könyvelni az ügyletet? Köszönöm előre is a válaszukat!
Bt. katás adózás alatt vásárolna egy ingatlant tevékenységéhez szükséges iroda céljára növekedési hitelből. Kérdések: egyáltalán kaphat-e, ha nincs számviteli mérlege? Ha mégis, akkor milyen adóvonzata van, ha a katás időszaka alatt eladja x idő múlva? Ha kilép a katából és akkor adja el? Kérem tájékoztatásukat ez ügyben.
Mi szükséges a lakásvétel illetékmentességéhez, illetve -kedvezményéhez? Összefoglaltuk a feltételeket.
A NAV kezdeményezésére számos olyan esetben indult nyomozás, amelyben az elkövetők a gyanútlan gépjárművásárlók megtévesztéséből húztak hasznot. A legutóbb vádemelési javaslattal zárult nyomozás eredményeként 57 rendbeli magánokirat-hamisítással, 53, illetve további 4 rendbeli csalással gyanúsítják az elkövetőt.
T. Válaszadó! Egyik ügyfelünk haszonszerzési céllal követelést vásárolt meg egy pénzintézettől. A követelés értékesítése nagy valószínűséggel az idei évben nem fog megtörténni, csak jövőre. A kérdésem az lenne, hogy az említett tranzakciónál az idei vásárlási érték kiva-adóalap növelő tétel lesz-e, ami véleményem szerint logikusnak tűnhet, hiszen a követelés értékesítésének bevétele csak a következő évben fog realizálódni ? Válaszukat köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlant (üzletet) szeretne vásárolni bérbeadás céljára. Megoldható-e, hogy magánszemélyként bérbeadásra áfás adószámot kér, és az ingatlan vétele ezután történik? Tulajdonképpen az adásvételi szerződés megkötésekor áfaalanynak kell lennie ahhoz, hogy a bérbe adni kívánt ingatlant fordított adózással tudja megvásárolni. Köszönöm a segítséget. .
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy belvárosi lakóingatlan tulajdoni hányadának 50%-át vásárolta meg, a fennmaradó 50%-nak két magánszemély lett a tulajdonosa 25-25% arányban. Az ingatlan műemlékvédelem alatt áll. Két kérdésünk merül fel ezzel kapcsolatban. Elszámolhatja-e a cég a fejlesztési tartalék terhére az ingatlan tulajdoni hányadának vásárlását? A könyvekben a teljes értéket, vagy csak az 50%-ot lehet kimutatni? Az ingatlant a társaság használná irodaként, de később esetleg bérbe is adná. Hogyan történik a bevétel elszámolása, ha a magánszemély tulajdonostársak is igényt tartanak a bérleti díj rájuk eső részére? Járható út, hogy a teljes bérleti díjat a cég számlázza, majd valahogyan kifizeti a tulajdonostársaknak a rájuk eső részt, akik a szja törvény szerint leadózzák azt? Hogy kell ezt bizonylatolni, milyen eljárást javasolnak? Ha lemondanak a bérleti díj rájuk eső részéről az jár-e adófizetési vagy ajándékozási illeték-kötelezettséggel?
Gyakran előfordul, hogy egy lakást vagy irodaházat a tulajdonos úgy ad el, hogy az adott ingatlant bérlők használják. A bérleti szerződések ilyen esetben átszállnak az új tulajdonosra. Az új Polgári törvénykönyv szerint azonban ebben az esetben a bérleti szerződés biztosítékai megszűnnek, azaz a vevő (az új tulajdonos) nem veheti igénybe a bérletet korábban biztosító kezességet, óvadékot, bankgaranciát vagy más biztosítékot. Ez sok esetben jelentősen megnehezítheti a bérbeadott ingatlan eladását és erős tárgyalási pozícióba hozza a bérlőket – véli a Szecskay Ügyvédi Iroda.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték