Tisztelt Szakértő! Egy zrt. ingatlanvásárlással és -kiadással kíván foglalkozni. Lehet a zrt. áfás egyéb tevékenységek miatt? Úgy, hogy az ingatlanvásárlás, illetve -bérbeadás adómentes tevékenység maradna. Ebben az esetben viszont az ingatlanra vonatkozó felújításnál sem lehet áfát levonni? Ha eladásra kerülne az ingatlan az szintén adómentes? Előre is köszönöm segítségét.
T. Szakértő ! Kft. önkormányzattól vásárolt 24 millió forintért ingatlant. Ebből 8 millió forintot kifizetett. A többit 12 havi részletekben fizeti, az adásvétel szerződés alapján. Számla nincs. Tárgyi eszközként kell felvenni? Mennyi az értékcsökkenési elszámolás, 2 százalék? A könyvelésben hogyan kell rögzíteni? Év végén az értékcsökkenési elszámolás a teljes összegre történik, vagy csak a kifizetett összegre? Válaszát előre is köszönöm.
Azok, akik nem végeznek semmilyen keresőtevékenységet, illetve nem állnak biztosításra kötelező jogviszonyban vagy biztosítási jogviszonyuk egyéb oknál fogva szünetel, megállapodás megkötésével vásárolhatják meg nyugdíjra jogosító szolgálati idejüket.
Tisztelt Szakértő! Ha egy egyéni vállalkozó új lakást vásárol a vállalkozásába bérbeadási szándékkal, az ingatlanba vásárolt eszközök, bútorok, például ágy, ágykeret, nappali bútor, fürdőszoba bútor stb. elszámolható-e költségként, esetleg visszaigényelhető-e az áfája? A másik felmerült kérdés az lenne, hogy értékesítés esetén meg kell majd fizetnie az áfát? Köszönettel JT
Tisztelt Cím! A következő kérdésben kérjük szíves segítségüket. Magánszemély a jövőben vásárol tőke + kamat (kölcsön) követelést egy cégtől. A követelésért a tőke összegét fizeti meg, de a cég nyilvántartásából tudjuk az elhatárolt kamat összegét is. Amennyiben a magánszemély később kap kamatot, az adókötelezettség jogcíme lehet kamat az szja törvény 28. szakasz (5) bekezdésében meghatározott kivétel alapján, mely szerint egyéb jövedelem az ellenértéket meghaladó rész, kivéve, ha adókötelezettségének jogcíme egyébként megállapítható? Válaszukat köszönjük!
Folytatódott az elektronikus pénzforgalom bővülése 2017 első negyedévében: a kártyás forgalomban meghatározó lett az érintéses fizetés, a vásárlások 63 százaléka történt így, ami értékben a teljes forgalom közel felét jelentette – közölte a jegybank a honlapján csütörtökön.
Adott egy tavaly alakult építőipari „A nevű” Kft., amely 918.000 kanadai dollár értékben vásárolt Magyarországon telket egy kanadai állampolgártól. Az ellenértéket a „B” nevű társult vállalkozása fizette ki, melyet tagi kölcsönnek minősítettek. A „B” nevű vállalkozás el is utalta a 918.000 CAD-ot, melynek forintosított értéke 192.144.726 forint lett. Az adásvételi szerződés napján érvényes árfolyam alapján az „A” cég könyveiben a telek, mint áru 192.302.640 forinttal lett figyelembevéve. A „B” cégnél nem keletkezett árfolyamkülönbözet, mert a forintosított értéket határozták meg tagi kölcsönnek. Az „A” cégnél akkor az árfolyamkülönbözet összegét a telek értékére rá kellene számolnom? Vagy hogyan kellene könyvelnem? Sajnos csak beruházáshoz találtam erre állásfoglalást, viszont nálam a telek áru lesz, mert erre épített lakásokat eladásra.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 1992-ben vásárolt egy telket amire családi házat épített. Ezt a családi házat 2016. évben értékesítette. Minden le is zajlott 2016-ban pénzügyileg is, földhivatalilag is. Majd 2016-ban egy újabb családi házat vásároltak, több volt a mostani vásárlás értéke, mint amennyiért az előzőt eladták. Kérdésem az lenne, hogy be kell-e vallani a 2016-os adóbevallásban? Esetleg egyéb kedvezmény megilleti-e ebből az ügyletből kifolyólag? Válasza sürgős lenne! Köszönettel;
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk cége 2008 óta használt személygépkocsik értékesítésével foglalkozik. Az áfa szempontjából a következő nyilatkozatot tették. Az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítom meg. Viszonteladóként ezen tevékenységünk egészére nem alkalmazzuk az áfatörvény XVI/2 alfejezetének rendelkezéseit. Ebben az esetben ha magánszemélytől vesz személygépkocsit az értékesítéskor a számlát hogyan kell kiállítani és áfát kell-e fizetni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Még 2003-ban vásárolt egy cég mezőgazdasági földterületeket (ekkor még az volt). 2010-ben és 2015-ben elajándékozta ezeket a területeket a két alapító tulajdonosnak. (A*-gal jelölt terület a kisajátítást követően 2014-ben került a cég nevére és 2015-ben ajándékozásra.) Most ezek a területek átminősítésre kerültek 2017-ben, mint belterületi építési telek, és most ezt a magánszemélyek el kívánják adni, a táblázat szerinti értéken. Táblázat: Terület m2 Vásárlási érték Vásárlás időpontja Ajándékozási érték Ajándékozás időpontja Eladási egységár Ft/m2 Eladási ár 48 965 2 350 320 2003. év 2 350 320 2010. év 5 000 244 825 000 21 560 1 034 880 2003. év 1 034 880 2010. év 5 000 107 800 000 21 442 1 029 216 2003. év 1 029 216 2010. év 5 000 107 210 000 796 0 * 40 000 2015. év 5 000 3 980 000 240 0 * 20 000 2015. év 5 000 1 200 000 A kérdésem az, hogy kell meghatározni az ingatlan értékesítéséhez kapcsolódó különadó összegét? Mekkora adófizetés terheli ezt az értékesítést? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi témában. Egyházi fenntartású általános iskola vagyunk, az intézmény 2 db 9 személy szállítása alkalmas személygépkocsinak minősülő gépjárművet vásárol, a környező falvakból így szállítanánk be a gyermekeket az intézménybe. A vásárláshoz és a szállításhoz szeretnénk információt és segítséget kérni: a szállítást a tevékenységi körbe fel kell-e venni, illetve be kell-e jelenteni a NAV-hoz? A gépjárművet vezetőknek elég a B kategóriás jogosítvány vagy még más tanfolyamra is szükségük lesz? A menetlevél vezetése mellett mire kell még oda figyelni? Milyen jogszabályokat figyelnünk? Előre is köszönöm a segítséget.
Egy társaság egyedüli tulajdonosa megvásárolta 13 000 ezer Ft piaci értékű befektetett eszközök között szereplő üzletrészt 500 ezer forintért. A tulajdonos egyben a társaság ügyvezetője, havonta bér kerül számára kifizetésre. Véleményem szerint a piaci érték és fizetett ellenérték közötti különbözet egyéb összevonandó jövedelem. Kérdésem, hogy az szja fizetési kötelezettség csak a magánszemély 2016. évi bevallásában szerepeltetendő, vagy évközben a kifizetett bérekből is kellett volna levonni előleget? A magánszemély jövedelme után szocho-fizetési kötelezettség van, vagy a magánszemély fizet ehót? Válaszukat köszönöm. Szeles Béláné Controlling Kft ügyvezető
Tisztelt Szakértő! Kft. egy másik, független kft.-ben üzletrész vásárlását tervezi. A vételár tárgyalás alatt áll. A szerződés létrejötte után, a vételár kifizetésekor az üzletrészt értékesítő magánszemélyektől a keletkező jövedelmük után cégünk levonja az szja-t, és ha szükséges a 14 százalékos ehót. Ezen kívül van bármilyen adó, járulék, ami akár a mi társaságunkat mint vevőt terhel, akár az eladó magánszemélyeket? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy kft. Csehországból vásárolt személygépkocsit. Ilyen esetben az áfát közösségi termékbeszerzésként a vásárló kft. fizetendőként szerepelteti az áfabevallásában? És mivel az autót saját célra vásárolta, nem eladásra vagy bérbeadásra, így nem vonható le az áfa? Ha tartósan bérel a kft. személygépkocsikat szintén EU tagországból, akkor az áfa tekintetében hogyan kell eljárni a bérlettel kapcsolatban? Nem lízingről van szó, hanem tényleges bérlet, a futamidő végén visszaadják az autókat. Szerepeltetni kell a bevallásban az áfát? Levonhatóságnak milyen feltételei vannak? Előre is köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Két kft. működik egy telephelyen. Az egyik cég vásárolt nagyobb értékű mobil telefonkészüléket. A másik cég nevére szól a telefonszámla-előfizetés. Hogyan számolhatja el telefonvásárlást az a cég, melyben nem számolunk el telefonköltséget?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték