Folytatódott az elektronikus pénzforgalom bővülése 2017 első negyedévében: a kártyás forgalomban meghatározó lett az érintéses fizetés, a vásárlások 63 százaléka történt így, ami értékben a teljes forgalom közel felét jelentette – közölte a jegybank a honlapján csütörtökön.
Adott egy tavaly alakult építőipari „A nevű” Kft., amely 918.000 kanadai dollár értékben vásárolt Magyarországon telket egy kanadai állampolgártól. Az ellenértéket a „B” nevű társult vállalkozása fizette ki, melyet tagi kölcsönnek minősítettek. A „B” nevű vállalkozás el is utalta a 918.000 CAD-ot, melynek forintosított értéke 192.144.726 forint lett. Az adásvételi szerződés napján érvényes árfolyam alapján az „A” cég könyveiben a telek, mint áru 192.302.640 forinttal lett figyelembevéve. A „B” cégnél nem keletkezett árfolyamkülönbözet, mert a forintosított értéket határozták meg tagi kölcsönnek. Az „A” cégnél akkor az árfolyamkülönbözet összegét a telek értékére rá kellene számolnom? Vagy hogyan kellene könyvelnem? Sajnos csak beruházáshoz találtam erre állásfoglalást, viszont nálam a telek áru lesz, mert erre épített lakásokat eladásra.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 1992-ben vásárolt egy telket amire családi házat épített. Ezt a családi házat 2016. évben értékesítette. Minden le is zajlott 2016-ban pénzügyileg is, földhivatalilag is. Majd 2016-ban egy újabb családi házat vásároltak, több volt a mostani vásárlás értéke, mint amennyiért az előzőt eladták. Kérdésem az lenne, hogy be kell-e vallani a 2016-os adóbevallásban? Esetleg egyéb kedvezmény megilleti-e ebből az ügyletből kifolyólag? Válasza sürgős lenne! Köszönettel;
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk cége 2008 óta használt személygépkocsik értékesítésével foglalkozik. Az áfa szempontjából a következő nyilatkozatot tették. Az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítom meg. Viszonteladóként ezen tevékenységünk egészére nem alkalmazzuk az áfatörvény XVI/2 alfejezetének rendelkezéseit. Ebben az esetben ha magánszemélytől vesz személygépkocsit az értékesítéskor a számlát hogyan kell kiállítani és áfát kell-e fizetni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Még 2003-ban vásárolt egy cég mezőgazdasági földterületeket (ekkor még az volt). 2010-ben és 2015-ben elajándékozta ezeket a területeket a két alapító tulajdonosnak. (A*-gal jelölt terület a kisajátítást követően 2014-ben került a cég nevére és 2015-ben ajándékozásra.) Most ezek a területek átminősítésre kerültek 2017-ben, mint belterületi építési telek, és most ezt a magánszemélyek el kívánják adni, a táblázat szerinti értéken. Táblázat: Terület m2 Vásárlási érték Vásárlás időpontja Ajándékozási érték Ajándékozás időpontja Eladási egységár Ft/m2 Eladási ár 48 965 2 350 320 2003. év 2 350 320 2010. év 5 000 244 825 000 21 560 1 034 880 2003. év 1 034 880 2010. év 5 000 107 800 000 21 442 1 029 216 2003. év 1 029 216 2010. év 5 000 107 210 000 796 0 * 40 000 2015. év 5 000 3 980 000 240 0 * 20 000 2015. év 5 000 1 200 000 A kérdésem az, hogy kell meghatározni az ingatlan értékesítéséhez kapcsolódó különadó összegét? Mekkora adófizetés terheli ezt az értékesítést? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi témában. Egyházi fenntartású általános iskola vagyunk, az intézmény 2 db 9 személy szállítása alkalmas személygépkocsinak minősülő gépjárművet vásárol, a környező falvakból így szállítanánk be a gyermekeket az intézménybe. A vásárláshoz és a szállításhoz szeretnénk információt és segítséget kérni: a szállítást a tevékenységi körbe fel kell-e venni, illetve be kell-e jelenteni a NAV-hoz? A gépjárművet vezetőknek elég a B kategóriás jogosítvány vagy még más tanfolyamra is szükségük lesz? A menetlevél vezetése mellett mire kell még oda figyelni? Milyen jogszabályokat figyelnünk? Előre is köszönöm a segítséget.
Egy társaság egyedüli tulajdonosa megvásárolta 13 000 ezer Ft piaci értékű befektetett eszközök között szereplő üzletrészt 500 ezer forintért. A tulajdonos egyben a társaság ügyvezetője, havonta bér kerül számára kifizetésre. Véleményem szerint a piaci érték és fizetett ellenérték közötti különbözet egyéb összevonandó jövedelem. Kérdésem, hogy az szja fizetési kötelezettség csak a magánszemély 2016. évi bevallásában szerepeltetendő, vagy évközben a kifizetett bérekből is kellett volna levonni előleget? A magánszemély jövedelme után szocho-fizetési kötelezettség van, vagy a magánszemély fizet ehót? Válaszukat köszönöm. Szeles Béláné Controlling Kft ügyvezető
Tisztelt Szakértő! Kft. egy másik, független kft.-ben üzletrész vásárlását tervezi. A vételár tárgyalás alatt áll. A szerződés létrejötte után, a vételár kifizetésekor az üzletrészt értékesítő magánszemélyektől a keletkező jövedelmük után cégünk levonja az szja-t, és ha szükséges a 14 százalékos ehót. Ezen kívül van bármilyen adó, járulék, ami akár a mi társaságunkat mint vevőt terhel, akár az eladó magánszemélyeket? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy kft. Csehországból vásárolt személygépkocsit. Ilyen esetben az áfát közösségi termékbeszerzésként a vásárló kft. fizetendőként szerepelteti az áfabevallásában? És mivel az autót saját célra vásárolta, nem eladásra vagy bérbeadásra, így nem vonható le az áfa? Ha tartósan bérel a kft. személygépkocsikat szintén EU tagországból, akkor az áfa tekintetében hogyan kell eljárni a bérlettel kapcsolatban? Nem lízingről van szó, hanem tényleges bérlet, a futamidő végén visszaadják az autókat. Szerepeltetni kell a bevallásban az áfát? Levonhatóságnak milyen feltételei vannak? Előre is köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Két kft. működik egy telephelyen. Az egyik cég vásárolt nagyobb értékű mobil telefonkészüléket. A másik cég nevére szól a telefonszámla-előfizetés. Hogyan számolhatja el telefonvásárlást az a cég, melyben nem számolunk el telefonköltséget?
Ügyfelem, egy kft. vásárolt egy lakást, amit felújított és továbbértékesítené. Magánszemélytől vette, így az áfa fel sem merült, majd a felújításhoz vett anyag áfáját sem vontuk le. Most ha eladja, mivel az ingatlan 2 évnél régebbi, adhatja-e áfamentesen, mivel nem jelentkeztünk be az áfa alá értékesítés tekintetében? A tevékenységi körében benne van az ingatlanforgalmazás. Közben vett egy telket és lakásokat épített rajta, amit értékesíteni fog, ezt már - mivel újépítésű - áfásan fogja eladni. Az ingatlanokat a készletek között tartjuk nyilván. Elég lesz e az eladás előtt értékesítés tekintetében bejelenteni az áfa alá? Vagy abban az évben, mikor eladja, már január 1-vel be kell jelenteni? Válaszukat köszönöm
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét, hogyan kell helyesen eljárni, ha egy németországi vállalkozás megveszi a magyarországi leányvállalatának üzemcsarnokát mint ingatlant, majd bérbe adja vissza a magyarországi leányvállalatnak. Kérem, hogy az áfa, illeték és társasági adó és helyi adó kötelezettség tekintetében is legyen szíves megírni a választ! Keletkezik-e a német vállalkozásnak ebből kifolyólag telephelye Magyarországon? A NAV-hoz kell-e valamilyen bejelentést tenni a fentiekkel kapcsolatban? Köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Papné Galba Márta
Van egy cég, amelyet megvásárolnánk. Az szja és eho oldala számomra már tiszta, amennyiben szokásos piaci áron történik, akkor szja + a 14 százalékos eho van, aminek ugye van plafonja a 450 ezer forint…itt az szja az eladási ár és a jegyzett tőke különbsége. Az eho meg azon múlik, hogy beleférünk-e a szokásos piaci árba, mert ha nem, akkor 27 százalék az eho felső határ nélkül, tehát a teljes összegre…az szja törvény szerint alapvetően a saját tőkéig lehet elmenni a szokásos piaci árnál, illetve ha kellően alátámasztott, tehát szakmailag indokolt, akkor mehetünk e fölé is… A gondom ennek a másik oldalával van, a vevő oldalával…2016-tól a goodwillt egy picit újragombolták…e szerint, üzletrész adásvételre nem lehet goodwillt képezni, mert az a kiindulási pont, hogy a vételár a szokásos piaci ár…nincs e feletti rész, így nincs mit amortizálni, ugye mert az idei évtől került be az 5-10 év, tehát a szokásos piaci ár is visszatérülne a tao-ban, de így nem tud, mert nem értelmezhető a szokásos piaci ár feletti rész…ha jól értelmezem a törvényt és a cikkeket, amik megjelentek, abban az van, hogy üzletágvásárlásra, eszközvásárlásra vonatkozhat csak a goodwill, üzletrészre semmiképp…azért vagyok bajban, mert akkor itt ellentmondás van az szja és a tao törvény között…vagy rosszul értelmezek valamit? Köszönöm válaszát
Tisztelt Szakértő! Cégünk vásárolt egy telefonkészüléket 70 ezer forint értékben. Magánszemélytől vásárolta, nem készült számla, csak egy adásvételi szerződés. Elszámolhatjuk a cégben 100 ezer forint alatti tárgyi eszközként? Vagyis számla nélkül mi az az összeghatár amit költségként elszámolhatunk és lekönyvelhetünk? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbi adózási szabályok értelmezésében: Magánszemélyként 2007. évben lakóház, udvar megjelölésű 409 négyzetméter belterületi ingatlant vásároltam. Ezen ingatlant az azóta eltelt 9 év alatt lakóházként használtam. 2016 évben megvásároltam a fenti ingatlan melletti, szintén családi házas 328 négyzetméter területű ingatlant. A közeljövőben a két ingatlant egy helyrajzi szám alá kívánom összevonni, az így létrejövő ingatlanon a lakóházakat lebontani, s az üres telket mint beépítetlen építési telket kívánom társasház céljára értékesíteni, építéssel és értékesítéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság részére. Kérdésem, hogy ebben az esetben a 2007-ben megszerzett ingatlan értékesítése esetén vonatkozik-e rá a lakóépületekre vonatkozó 5 éves szabály, tehát mentesülök személyi jövedelemadó megfizetése alól ezen ingatlan(rész) esetében, és nem a telekre érvényes 15 éves szabály a mérvadó, annak ellenére, hogy most telekként értékesítem? Amennyiben jól értelmezem a törvényt, további kérdésem az, hogy a 2016-ban szerzett ingatlan értékesítése utáni adóköteles jövedelem megállapításakor az értékesítéskori teljes forgalmi érték területalapú (409:328nm.) arányosítása lehet a jövedelemszámítás alapja? Köszönettel, és üdvözlettel: Miklós
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték