Interneten vásárol? Figyeljen a jogaira! Cikk
Az internetes vásárlás még mindig sok bosszúságot okoz a fogyasztóknak, a problémák megoldásában az online vitarendezési eljárás és az uniós békéltető honlap segíthet.
Az internetes vásárlás még mindig sok bosszúságot okoz a fogyasztóknak, a problémák megoldásában az online vitarendezési eljárás és az uniós békéltető honlap segíthet.
Tisztelt Szakértő? Az áfatörvény hatálya alá az általános szabályok szerint tartozó egyéni vállalkozó, 2003-ban ingatlant vásárolt (áfásan), amelynek áfáját levonásba helyezte. 2008. 01. 01-jétől kilépett az áfakörből és alanyi mentes lett, és azóta is alanyi mentes. Az előbb említett ingatlant 2016-ban értékesíteni szeretné. Kérdés: 1. Hány éves figyelési időszak vonatkozik a 2003-ban beszerzett ingatlanra? – a 2003-ban hatályos 1992. évi LXXIV. törvény 39 § (1)-(3) szerinti 120 hónap, – vagy a 2008. 01. 01-jétől hatályos 2007. évi CXXVII. törvény 135–136. §-ai szerinti 240 hónap? 2. A fenti figyelési időszak alapján keletkezett-e fizetendő áfája, kellett-e (kell-e) a korábbi adólevonást módosítani a tárgyi eszközökre vonatkozó különös szabályok szerint: – akkor, amikor alanyi mentes lett, – vagy az alanyi mentesség időszaka alatt, a figyelési időszakon belül évente, – vagy az ingatlan értékesítésekor? 3. Az áfatörvény 193. §-a szerint az adóalany az alanyi mentesség időszakában nem járhat el alanyi mentes minőségében tárgyi eszközként használt termék értékesítéskor. Ez mit jelent adott egyéni vállalkozó esetében? Azt jelenti, hogy az ingatlan értékesítésekor vonatkozik rá az áfatörvény 86. § (1) j), amely szerint a beépített ingatlan értékesítése mentes, és mivel az ingatlanértékesítést nem tette a 88. § (1) a) szerint adókötelessé, így az adott ingatlant nem alanyi mentesen, hanem az áfatörvény 86. § (1) j) szerint – a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel – mentesen értékesítheti? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A társaság megvásárolt egy licencet 66 millió forint értékben. A szerződésben a fizetési feltételek között az szerepel, hogy évenként számla alapján 10 millió forintot köteles a társaság fizetni. Kérdésem, hogy ebben az esetben a licenc aktiválása miként történik, tekintettel hogy a szerződésben szereplő összegről részletekben kap számlát a társaság?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem: egyéni vállalkozó esetében a termőföldvásárlás beszerzési költségét (vételi árát) mikor és hogyan lehet elszámolni, ha az egyéni vállalkozó pénztárkönyvet vezet? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem az építési telket 2015. 02.13-án adta el, 1 800 000 forintért. A bérházi lakást 2016. 02. 05-én vásárolták meg az élettársával, 3 500 000 forint vételárért, amiben az ügyfelem tulajdonjoga 2/3, ennek értéke közel 2 300 000 forint. Kérdésem a következő: - ilyen esetben kell-e személyi jövedelemadót fizetnie, - mennyi illetéket kell fizetniük, ha ez a bérház az első lakásuk, és mind a ketten 35 év alattiak. Válaszát előre is köszönöm: Üdvözlettel Gönczi Katalin, Zombor Gábor
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy a 2014 decemberében vásárolt 2 szobás ingatlant szeretném értékesíteni és helyette egy 3 szobás lakást vásárolnék. Az eladás és a vétel is egy éven belül történne meg. A kérdésem, hogy ebben az esetben milyen adóvonzata van az ingatlannal kapcsolatos ügyletnek. Köszönettel Margit
Bármilyen hamisított termék forgalmazása bűncselekménynek számít a magyar lakosság közel kétharmada szerint, és ugyanekkora része a jelenleginél szigorúbban büntetné azokat, akik hamis sportszereket, gyógyszereket, élelmiszereket és szoftvereket árulnak, állapította meg a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatása. A felmérés azt is kimutatta, hogy bár a magyarok többsége tisztában van a hamis árucikkek által okozott társadalmi és gazdasági károkkal, mégis növekedett az ilyen termékeket vásárlók aránya a teljes lakosságon belül.
A jogosulatlan követelésvásárlások visszaszorítása érdekében az MNB nemrég rendkívüli adatszolgáltatást rendelt el a pénzügyi piacon, majd vezetői körlevélben tájékoztatta a pénzügyi intézményeket – illetve ezúton a követelésvásárlókat – arról, hogy e tevékenység mikor minősülhet üzletszerűnek, tehát engedélyhez kötöttnek. A jegybank a beérkezett adatok alapján első körben tíz követelésvásárlónál piacfelügyeleti eljárást is indít.
Milyen esetekben vásárolható szolgálati idő, van-e erre mód visszamenőleg, mennyit kell fizetni? Összefoglaltuk a szabályokat.
Tisztelt Szakértő! Adott ’A’, ’B’, és ’C’ vállalkozás. „A” cég számlát állított ki „C” cégnek, „C” cég meg „B” cégnek állított ki számlát. A „C” cég helyett „B” cég utalná el „A”részére a kötelezettséget, „B” cég meg ugyanilyen értékben nem fizetné ki a „C” céggel szemben fennálló kötelezettségét. Így a három cég közötti kötelezettségek pénzügyileg rendezettnek minősülnének. Hogyan lehetne ezt jogilag leírni? Tehát engedményezés, és vagy kompenzálás, esetleg követelésvásárlásnak nevezhető a három fél között létrejött számlarendezés? Mely cégek között milyen jellegű szerződésnek kell létrejönni, hogy fedje a leírt ügyletet? A „C” cég oldaláról hogyan kell számvitelileg könyvelni az ügyletet? Köszönöm előre is a válaszukat!
Bt. katás adózás alatt vásárolna egy ingatlant tevékenységéhez szükséges iroda céljára növekedési hitelből. Kérdések: egyáltalán kaphat-e, ha nincs számviteli mérlege? Ha mégis, akkor milyen adóvonzata van, ha a katás időszaka alatt eladja x idő múlva? Ha kilép a katából és akkor adja el? Kérem tájékoztatásukat ez ügyben.
Mi szükséges a lakásvétel illetékmentességéhez, illetve -kedvezményéhez? Összefoglaltuk a feltételeket.
A NAV kezdeményezésére számos olyan esetben indult nyomozás, amelyben az elkövetők a gyanútlan gépjárművásárlók megtévesztéséből húztak hasznot. A legutóbb vádemelési javaslattal zárult nyomozás eredményeként 57 rendbeli magánokirat-hamisítással, 53, illetve további 4 rendbeli csalással gyanúsítják az elkövetőt.
T. Válaszadó! Egyik ügyfelünk haszonszerzési céllal követelést vásárolt meg egy pénzintézettől. A követelés értékesítése nagy valószínűséggel az idei évben nem fog megtörténni, csak jövőre. A kérdésem az lenne, hogy az említett tranzakciónál az idei vásárlási érték kiva-adóalap növelő tétel lesz-e, ami véleményem szerint logikusnak tűnhet, hiszen a követelés értékesítésének bevétele csak a következő évben fog realizálódni ? Válaszukat köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlant (üzletet) szeretne vásárolni bérbeadás céljára. Megoldható-e, hogy magánszemélyként bérbeadásra áfás adószámot kér, és az ingatlan vétele ezután történik? Tulajdonképpen az adásvételi szerződés megkötésekor áfaalanynak kell lennie ahhoz, hogy a bérbe adni kívánt ingatlant fordított adózással tudja megvásárolni. Köszönöm a segítséget. .
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől