Két jogi személy között létrejön egy használt ingatlanra adásvétel. Az eladó bejelentkezett az áfa hatálya alá, így áfásan értékesíti az ingatlant. A vevő nem jelentkezett be az áfa hatálya alá. A vásárolt ingatlant felújítja és eladja egy magánszemélynek. Miként alakul a vásárláskor, a felújítás során vásárolt anyagok esetében és az eladáskor az áfa? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: milyen feltételekkel vásárolhat egy kft. lakást, milyen felhasználást kell igazolni az adóhatóság felé, hogy az megfeleljen a törvényi előírásoknak?
A fentiekhez kapcsolódóan szeretnék érdeklődni, illetve tanácsukat kérni, hogy 1954. 03.18-án született 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfi hogyan tudná "megvásárolni" az öregségi nyugdíjhoz szükséges kb.1,5 évet. További kérdésem lenne, hogy méltányossági táppénz igényelhető-e, 1 éves táppénzes állomány igénybevétele után. Válaszukat várva: Pongrácz Jolán
Tisztelt Szakértő! Kft. vásárolt ingatlant 2011-ben fordított áfásan, mivel új ingatlan volt. Az áfát levonásba is helyezte, mivel bérbeadáshoz vásárolták. Ezt a tevékenységet a 2012-es üzembe helyezés óta áfásan végzik. Most az ingatlan tároló részét értékesítenék. Áfásan kell-e tenniük, vagy áfamentes az értékesítés? Válaszát előre is köszönöm.
Előfordul, hogy valakinek hiányzik egy időszak a szolgálati idejéből, illetve egyáltalán nem biztosított, de idős korában szeretne nyugdíjat kapni. Összeszedtük, mikor lehet utólag és előre szolgálati időt vásárolni.
Az előzőekben már kérdésként feltettem az üzletrész értékesítését. Ezzel kapcsolatban lenne még kérdésem: felvetődött, hogy a munkavállalók is vennének üzletrészt, persze nem annyiért, amennyiért a cég kivásárolta a tulajdonos részét. Mi van abban az esetben, ha térítésmentesen kapnak üzletrészt, milyen szja és eho vonzata van, vagy van-e egyáltalán, mikor kell levonni és kinek? Van-e bármilyen retorziója, ha a cég üzletrészét nem értékesíti egy éven belül. Várom szíves válaszukat. Köszönöm.
Egy kft. két tehergépkocsiját értékesíti. Az egyiket magánszemélytől vette meg. A másikat pedig különbözeti adózással egy kft.-től. A kérdésünk: hogyan kell ki állítani a számlát és annak áfáját, hogyan kell elszámolni? Válaszukat köszönjük.
Az internetes vásárlás még mindig sok bosszúságot okoz a fogyasztóknak, a problémák megoldásában az online vitarendezési eljárás és az uniós békéltető honlap segíthet.
Tisztelt Szakértő? Az áfatörvény hatálya alá az általános szabályok szerint tartozó egyéni vállalkozó, 2003-ban ingatlant vásárolt (áfásan), amelynek áfáját levonásba helyezte. 2008. 01. 01-jétől kilépett az áfakörből és alanyi mentes lett, és azóta is alanyi mentes. Az előbb említett ingatlant 2016-ban értékesíteni szeretné. Kérdés: 1. Hány éves figyelési időszak vonatkozik a 2003-ban beszerzett ingatlanra? – a 2003-ban hatályos 1992. évi LXXIV. törvény 39 § (1)-(3) szerinti 120 hónap, – vagy a 2008. 01. 01-jétől hatályos 2007. évi CXXVII. törvény 135–136. §-ai szerinti 240 hónap? 2. A fenti figyelési időszak alapján keletkezett-e fizetendő áfája, kellett-e (kell-e) a korábbi adólevonást módosítani a tárgyi eszközökre vonatkozó különös szabályok szerint: – akkor, amikor alanyi mentes lett, – vagy az alanyi mentesség időszaka alatt, a figyelési időszakon belül évente, – vagy az ingatlan értékesítésekor? 3. Az áfatörvény 193. §-a szerint az adóalany az alanyi mentesség időszakában nem járhat el alanyi mentes minőségében tárgyi eszközként használt termék értékesítéskor. Ez mit jelent adott egyéni vállalkozó esetében? Azt jelenti, hogy az ingatlan értékesítésekor vonatkozik rá az áfatörvény 86. § (1) j), amely szerint a beépített ingatlan értékesítése mentes, és mivel az ingatlanértékesítést nem tette a 88. § (1) a) szerint adókötelessé, így az adott ingatlant nem alanyi mentesen, hanem az áfatörvény 86. § (1) j) szerint – a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel – mentesen értékesítheti? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A társaság megvásárolt egy licencet 66 millió forint értékben. A szerződésben a fizetési feltételek között az szerepel, hogy évenként számla alapján 10 millió forintot köteles a társaság fizetni. Kérdésem, hogy ebben az esetben a licenc aktiválása miként történik, tekintettel hogy a szerződésben szereplő összegről részletekben kap számlát a társaság?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem: egyéni vállalkozó esetében a termőföldvásárlás beszerzési költségét (vételi árát) mikor és hogyan lehet elszámolni, ha az egyéni vállalkozó pénztárkönyvet vezet? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem az építési telket 2015. 02.13-án adta el, 1 800 000 forintért. A bérházi lakást 2016. 02. 05-én vásárolták meg az élettársával, 3 500 000 forint vételárért, amiben az ügyfelem tulajdonjoga 2/3, ennek értéke közel 2 300 000 forint. Kérdésem a következő: - ilyen esetben kell-e személyi jövedelemadót fizetnie, - mennyi illetéket kell fizetniük, ha ez a bérház az első lakásuk, és mind a ketten 35 év alattiak. Válaszát előre is köszönöm: Üdvözlettel Gönczi Katalin, Zombor Gábor
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy a 2014 decemberében vásárolt 2 szobás ingatlant szeretném értékesíteni és helyette egy 3 szobás lakást vásárolnék. Az eladás és a vétel is egy éven belül történne meg. A kérdésem, hogy ebben az esetben milyen adóvonzata van az ingatlannal kapcsolatos ügyletnek. Köszönettel Margit
Bármilyen hamisított termék forgalmazása bűncselekménynek számít a magyar lakosság közel kétharmada szerint, és ugyanekkora része a jelenleginél szigorúbban büntetné azokat, akik hamis sportszereket, gyógyszereket, élelmiszereket és szoftvereket árulnak, állapította meg a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatása. A felmérés azt is kimutatta, hogy bár a magyarok többsége tisztában van a hamis árucikkek által okozott társadalmi és gazdasági károkkal, mégis növekedett az ilyen termékeket vásárlók aránya a teljes lakosságon belül.
A jogosulatlan követelésvásárlások visszaszorítása érdekében az MNB nemrég rendkívüli adatszolgáltatást rendelt el a pénzügyi piacon, majd vezetői körlevélben tájékoztatta a pénzügyi intézményeket – illetve ezúton a követelésvásárlókat – arról, hogy e tevékenység mikor minősülhet üzletszerűnek, tehát engedélyhez kötöttnek. A jegybank a beérkezett adatok alapján első körben tíz követelésvásárlónál piacfelügyeleti eljárást is indít.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték