Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    470 találat a(z) továbbszámlázás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk mosodai szolgáltatást végez, melyhez alvállalkozót veszünk igénybe. A megrendelő (a saját területén) a tevékenység elvégzéséhez biztosít helységet, raktározás céljára. A megrendelő ezért bérleti díjat számol fel, valamint a felmerült rezsiköltséget is kiszámlázza felénk. Ezeket a költségeket mi továbbterheljük az alvállalkozónk felé. Megrendelőnk a bérleti díjat és a rezsiköltséget (villamos energia) áfa nélkül számlázza felénk. Cégünk viszont nem adómentességet választott a bérbeadás tekintetében. Kérdésünk, hogy a bérleti díjat, illetve a rezsiköltséget áfásan vagy áfamentesen kell továbbszámláznunk az alvállalkozónk felé. Szakértő segítségüket előre is nagyon köszönjük!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. ("A" cég) jogi tevékenységet számlázott tovább két másik kft.-nek ("B és C"). A továbbszámlázó cégnek ("A" cég) sem a tevékenységi körében, sem a tulajdonosai, sem az alkalmazottai között nem szerepel jogi végzettségű személy. E tevékenységről egy velük megbízási szerződésben álló ügyvéd számláz be a cégnek ("A "cégnek) .... forintért, amit "A" cég továbbszámláz – közvetített szolgáltatásként – "B" és "C" cégnek, jóval magasabb összegért, mint a bekerülési érték. Kérdésem a következő: helyes-e ez így, a jogi tevékenység továbbszámlázása nem kötött-e feltételekhez (például alkalmazotti jogviszony a jogásszal)? A nagyarányú értékkülönbözet megvédhető-e, vagy ez teljesen szabályellenes? Válaszát köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy idegen ingatlanon végzett engedélyköteles beruházást a bérbeadónak továbbszámlázza, amely azt megtéríti. Az ügyfelem által kapott számla fordított áfás. A továbbszámlázása tudtommal az áfatörvény értelmében közvetített szolgáltatásnak minősül. Kérdés, hogy az engedélyköteles beruházás továbbszámlázása bérbeadó részére egyenes, vagy fordított áfával történik?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Gyártó termékvásárláshoz kötött akciót hirdet nagykereskedőn keresztül. Aki teljesíti az akció feltételeit, utalványt kap ajándékba. A gyártó leszámlázza a megrendelt árut és az ajándékutalványt a nagykereskedőnek. Az utalvány 2 forint plusz áfa összeggel szerepel a számlán. Az utalvány tényleges értéke a számlából nem derül ki. (Például Mol-utalvány tankolásra használható, Media Markt utalvány műszaki cikk vásárlására.) A nagykereskedés továbbszámlázza a kiskereskedő felé az akciós árut és az utalványt, változatlan értékben. Kérdéseim: 1. Ha a gyártó megfizette a vásárolt utalványok után az adót, a nagykereskedőnél vagy a kiskereskedőnél keletkezik-e adófizetési kötelezettség a kapott utalvány után? 2. Ha a gyártó nem fizette meg az adót, csak továbbszámlázta az utalványt, abban az esetben kinek van adófizetési kötelezettsége? A nagykereskedő valószínű, hogy nem adózik, mivel csak továbbszámlázza változatlan értékben az utalványt. Köszönettel várom válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. székhelyként teljes egészében bérel egy családi házat, magánszemélytől. A mérőórák továbbra is a magánszemély nevén vannak. Minden bérkező közműszámlát továbbszámlázott a magánszemély, s ezt – a bérleti díjjal együtt – havonta szerepelteti a kft. a 08-as bevallásban (10 százalék költséghányad figyelembevételével). A magánszemély a saját szja-bevallásában természetesen a bevételből – mint költséget – levonta a továbbszámlázott rezsit. A bérbevevő kft. ragaszkodik az eddigi gyakorlathoz, kérdés, hogy 1./ ez folytatódhat-e így 2019-ben? 2./ Amennyiben folytatódik, akkor a továbbszámlázott rezsi szerepeljen-e a 1908-as bevallásban, vagy idén már elegendő csupán a bérleti díjat feltüntetni? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségét. Az ügyletben három cégről van szó, kettő magyar kft., egy EU-s adóalany. 1. Informatikus Kft 2. Közvetítő Kft 3. EU-s Ltd. A folyamat a következő. Az EU-s cég megbízza a Közvetítő Kft.-t, hogy keressen neki meghatározott projektekre Informatikus Kft.-t. A projektek között vannak olyanok, amelyeket az Informatikus Kft. belföldön végez, és vannak olyanok, amelyeket külföldön. Informatikus Kft. két számlát állít ki Közvetítő Kft.-nek. A megállapodás szerint Informatikus Kft. a felmerült utazási, szállás, étkezési költségeit egy az egyben továbbszámlázza – egy számlán – Közvetítő Kft.-nek, áfa felszámításával. A másik számlája a megbízási díja, szintén áfa felszámításával. Közvetítő Kft. ezután midezeket továbbszámlázza – áfamentesen – az EU-s Ltd-nek. 1. Azt szeretném megtudni, hogy a számlázásnak ez a módja rendben van-e, vagyis hogy az Informatikus Kft. áfás számlát bocsát ki Közvetítő Kft.-nek, függetlenül attól, hogy hol végezte a munkát (belföld, külföld)? 2. Felmerül-e szja- és szocho- (egyes meghatározott juttatás címén) fizetési kötelezettség valamelyik cégnél az étel-, ital-, utazási költségek miatt? 3. Melyik kft.-nél, melyik költség áfája vonható le és melyik nem, kifejezetten az utazásra, szállásra, étkezésre tekintettel? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Egy szállítmányozással foglalkozó belföldi gazdasági társaság ügylete a következő: A fuvarozással összefüggő áru Kambodzsából érkezett Budapestre tengeri úton, majd vasúton. A vámkezelés Koperben, Szlovéniában történt. A vámalapba semmilyen járulékos költség nem lett beleszámítva, így a vámkezelésig felmerült költségeket mentesen, míg a vámkezelés után felmerült költségeket 27 százalék áfával számláznák egy magyar kft. (megbízó) részére. Azonban a vámkezelés előtt a koperi kikötőben, valamint utána a budapesti terminálon is merült fel konténer tárolási és konténer használati díj, amelyet szintén szeretnék az ügyfélre terhelni. Ezeket milyen módon kell számlázni (áfával, vagy áfa nélkül)? Köszönettel.

    Kérdés

    Egy erdőgazdaság megállapodás alapján kb. 1,8 millió forint összegben vadvédelmi kerítést épített a területen működő vadásztársasággal kötött megállapodás alapján, 50-50 százalékos költségviselés mellett. A kerítés elkészülte után, tételesen felsorolva a felhasznált anyagokat, munkadíjat, igénybe vett szolgáltatást, jegyzőkönyvben rögzítették az összegeket, amelyek felét a vadásztársaság az erdőgazdaságnak át is utalta. Az erdőgazdaság számlát semmiről nem adott a vadásztársaságnak, álláspontjuk szerint ez az összeg a vadásztársaságnál egyéb ráfordításként könyvelendő a jegyzőkönyv alapján, nekik pedig egyéb bevétel. Az én álláspontom szerint ez nem helyes, szeretném kérni az Önök véleményét a témával kapcsolatban. Köszönettel: Malikné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magánszemély bérbeadók esetén a 2019. januártól életbelépő szabályok alapján nem kell (vagy nem szabad) a rezsiköltséget továbbszámlázni. Kérdésem a következő: Nem kell, vagy nem szabad továbbszámlázni az ingatlan rezsiköltségét? Tehát a bérbeadó eldöntheti-e ezt a dolgot, vagy törvényi kötelezettsége van? Mi a helyzet a közös költséggel? Része-e a rezsinek, vagy külön kezelendő és kötelező a továbbszámlázása? Amennyiben kötelező továbbszámlázni, és a közös költség vízmérő hiányában víz-, és csatorna díjat is tartalmaz, akkor a víz-, és csatornadíjjal csökkentett közös költséget kell továbbszámlázni? Nagyon köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás, amely flottaszerződést kötött egy mobilszolgáltatóval. A kedvező percdíjak miatt a flottához csatlakoztak a cég alkalmazottai, illetve azok családtagjai is. A készülék az alkalmazottak tulajdonában van, a számlát fizeti a cég. Az ügylettel kapcsolatban több kérdésem is felmerült: 1. Rendben van-e így, hogy a készülék a munkavállalóé, és úgy számolja el a cég a telefont? 2. A családtagoknak a költség továbbszámlázásra kerül, jól gondolom-e, hogy az internetet (járulékos költségként) 27 százalékos áfával kellene továbbterhelni? 3. Mivel a havi számla több mint 30 százaléka továbbszámlázásra fog kerülni, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben a telefonköltség áfája teljes egészében levonható? Esetleg van-e valamilyen korlátozás amiatt, hogy nem „klasszikus” továbbszámlázásról van szó például. bérlők felé? Köszönöm a segítséget! Emília

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném állásfoglalását: Az ingatlant bérbeadó társaság a bérlő igényeinek megfelelően az ő kérésére közüzemi fejlesztést (áram-kapacitásnövelést) hajt végre, és kifizeti a közüzemi szolgáltatónak a fejlesztés díját. A bérlő határozott ideig bérli az ingatlant. A két fél megállapodása alapján a fejlesztés díját a bérlő megtéríti a bérbeadónak. Mi az ügylet helyes elszámolása? 1.) A bérleti díjba beépítheti-e a fejlesztés költségét a bérbeadó, azaz megemelheti-e a hátralévő bérleti díjakat a fejlesztés összes kiadásával? Okozhat-e később problémát az, hogy a szerződés lejárta után esetleg mégis jogi igénnyel léphet fel a bérbevevő, vagy szerződésben jogszerűen rögzíthető-e az, hogy a fejlesztés az ő kérésére történt, és annak teljes összegét megtéríti a bérbeadónak, függetlenül attól, hogy ő azt csak bizonyos ideig élvezi? Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett eszköz amortizációját hogyan lehet helyesen megállapítani? 2.) Van-e jogi lehetősége annak, hogy a fejlesztés továbbszámlázásra kerüljön? Ehhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges? Ebben az esetben áruként kellene nyilvántartásba venni vagy közvetített szolgáltatásként? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel.

    Kérdés

    Tisztelt Címzett! Cégünk dolgozóinak szűrővizsgálatot biztosított a helyi kórházban. A kórház, az áfatörvény 85. §-a alapján áfa nélkül állította ki a számlát. A költség egy részét át kell számláznunk a kapcsolt válalkozásunknak (szintén magyar cég), mivel az ő dolgozóinak a szűrővizsgálati költsége is szerepel a számlán. Kérdésem hogy ezt adómentesen vagy áfával kell-e megtennünk? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Autósiskolaként végezzük tevékenységünket. A gyakorlati oktatást alvállalkozók, a vizsgáztatást pedig a közlekedési hatóság végzi. Hogyan lehet ezeket a szolgáltatásokat szabályszerűen továbbszámlázni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan egy osztrák étterem által kiállított eurós számlát fizetett ki, amely étel- és ital- (alkohol) fogyasztást tartalmazott. Az osztrák étterem 19 százalékos áfakulccsal számlázott. A számla összegét három magyar székhelyű társaság között kell elosztanunk. A számlát a mi cégünk fizette, és ezt szeretnénk továbbszámlázni a magyar partenerek felé. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben milyen adókulccsal kell továbbszámláznunk az étkezés költségét? Illetve reperezentáció címén a teljes összeg után keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk? Előre is köszönöm válaszukat.

    Kérdés

    Egy kft. kártalanítási számlát szeretne benyújtani az önkormányzatnak, melynek alapja az üzem áthelyezésével kapcsolatosan felmerült költségek továbbszámlázása. Az önkormányzat az összeget elfogadta, kivéve a kft. által felszámítandó áfát, mondván, a kft. korábban már levonta a beszerzés áfáját. A kft. ragaszkodik az áfa felszámításához. Helyesen jár el?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Távmunka, hipa

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Román forrásadó a kivában

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Kiküldetés – túlóra

    dr. Hajdu-Dudás Mária

    ügyvéd

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media