Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    451 találat a(z) továbbszámlázás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Fuvarjainkat az érdekeltségi körünkbe tartozó társaság (B) fuvarjaival együtt szervezzük. A fuvarozó cég a teljes összeget társaságunknak számlázza ki. Mi 6 százalékkal (ügyintézés költsége) növelt összegen továbbszámlázzuk B társaságnak a rá eső részt. A számlán a teljes összeg továbbszámlázott szolgáltatás jogcímen szerepel. Helyesen járunk el, vagy a 6 százalékot külön soron, más jogcímen kellene számláznunk? Köszönöm megtisztelő válaszukat!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy cégnek az anyacége telefonhasználatot egy az egyben továbbszámláz. Viszont a telefonszámlán szereplő bruttó összegre még egyszer ráteszi az áfát, és úgy állítja ki a számlát. A kérdésem az lenne, hogy ez a plusz áfa levonható-e? És ha biztosítást vagy postai szolgáltatást számláz tovább? Ezeket áfásan kell továbbszámlázni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk megbízást kapott áruszállításra Magyarországról harmadik ország területére. A fuvart egy harmadik országbeli alvállalkozóval végeztettük el. Megbízónk a számlát egy külföldi társaság címére, de annak magyar adószámára kéri kiállítani. Továbbszámlázható-e így a fuvar? Mentesen számlázható? Az áfabevallás mely sorában kell szerepeltetnünk az általunk kiállított, és mely sorban az alvállalkozó által kiállított számlát? Előre is köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Főállású kisadózó (alanyi mentes) fodrászszalont vesz bérbe. A bérleti díj egy részét továbbszámlázná a műkörmös részére. Katásként nem teheti meg, hogy bérleti díjról számlát ad. Megoldás lehetne az, hogy adószámos magánszemélyként bérli a szalont és számlázza tovább? Lehetséges, hogy csak magánszemélyként bérli és mint magánszemély bérleti szerződéssel adja tovább? (Ezt persze, majd az szja-bevallásában rendezi.) Legyen kedves nekem erre valami megoldás találni! Nagyon köszönöm a válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk nyergesvontatót bérel egy másik vállalkozástól. A bérleti díjat havonta számlázzák (áfás), a casco díját negyedévente, szintén áfával növelten. Nem tudom megmondani, miért áfás a biztosítási díj továbbszámlázása, meglátásom szerint ez nem épülne be a bérbeadás alapjába. Önök szerint milyen áfakulccsal kell a továbbszámlázást intézni? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Több helyen eltérő álláspontokat olvastam a témában, ezért kérném állásfoglalásukat. Ügyvédi iroda tevékenysége során maga fizeti meg - általában átutalással - az ügyfeleit terhelő illetéket, díjakat (végrehajtási díj, fizetési meghagyásos eljárás díja, földhivatali eljárási díj stb.), amiről az iroda nevére állítanak ki számlát. Ez egyrészt az elektronikus ügyintézés miatt, másrészről az ügyvédi tevékenység gyorsabb ellátása érdekében szükséges. Ezen illetékek és díjak áfa területi hatályon kívüli tételek. Az ügyvédi iroda köteles továbbszámlázni vagy egyéb számviteli bizonylat kiállítására köteles csak? Mikor minősül mellékszolgáltatásnak és 27%-os áfával növelten számlázandó tovább (természetesen az ügyfél ügyvédi tevékenységet rendel meg az irodától)? Célszerűbb lenne az ügyfél nevére kérni a bizonylatok kiállítását és ekkor továbbszámlázás fel sem merülhet - az irodának ügyféllel szembeni követelésként kell kimutatnia? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ingatlanbérbeadással foglalkozó kft. áfamentesen számláz a bérlői felé. Hogyan jár el helyesen a következő esetben: egy ingatlanrész új tulajdonosának azért számláz rezsit, mert a mérőóra korábbi tulajdonosaként a kft. nevén van, és még az ő nevére jön a számla. Tehát fel sem merül bérbeadás. Áfamentes vagy áfaköteles rezsiszámlázásról beszélünk ilyenkor? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: S. G.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egy raktárépületet vett az adásvételi szerződésen egy magánszemélytől 2016-ban. A későbbiekben a raktárépület lebontása után társasház épülne a telken. Az építkezést szeretné az társasház építésére időközben létrehozott kft.-ben elkezdeni. Kérdésem a következő, ha nem jelentkeztünk be áfakörbe a lakóingatlannak nem minősülő egyéb ingatlan, illetve egyéb beépítetlen ingatlan esetén, a szóban forgó raktárépületet mentesen továbbszámlázhatja? A további kérdésem, ha a tulajdonos lebontja a raktárépületet, megcsinálja a tereprendezést, és így adja tovább a társasház építő cégnek, akkor így már építési teleknek minősül, és áfásan kell továbbszámláznia? Milyen ismérvek alapján döntöm el, hogy ez építési telek-e? Ha az utóbbi mellett dönt, akkor a vásárló telekáfáját levonhatja? Ha esetleg apportként vinné be a másik cégbe a telket, akkor keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget? Köszönöm a válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Egy teljes munkaidős alkalmazott dolgozik egy kft.-ben, emellett van egyéni vállalkozása is. A partnercég, ahonnan a bevétel származik, csak az egyéni vállalkozással köt szerződést, cég céggel nem szerződik. Viszont a másik félnek sokkal kedvezőbb a munkaviszonyát fenntartani. Van-e abban "adóügyileg", kivetnivaló, ha az egyéni vállalkozás a bevételét akár teljes összegben vagy csökkentve továbbszámlázza a kft. részére? Az említett kft.-ben a bevételt szerző tulajdonos is, de heti 36 órát elérő munkaviszonyban, alkalmazottként dolgozik a kft.-ben. Válaszukat köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy cég nevére szóló számlában szerepel telefon-, internet-, kábeltévé-előfizetési díj. A szolgáltatás a cég székhelyén van, ami egyben a tulajdonos lakóhelye is. 1.) Ez esetben az internetköltség 100 százalékban elszámolható, illetve az áfája 100 százalékban levonható, vagy vélelmezni kell itt is a magánhasználatot, és 70-30 százalékban vonható le a forgalmi adó? 2.) TV-előfizetési díjat, ha 100 százalékban továbbszámlázza áfásan a tulajdonos részére, akkor annak áfája 100 százalékban levonható?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Korábbi munkahelyi baleset következtében egy cég havonta téríti mindig a nyugdíjbiztosítónak a volt munkavállalója után folyósított özvegyi nyugdíjat. A megfizetett özvegyi nyugdíj összegének feléről minden hónapban áfamentesen nyugellátás szöveggel számlát állít ki egy másik cég részére, mivel egy megállapodás alapján az özvegyi nyugdíj felét az a cég fizeti. Véleményem szerint nem szabadna ezt az összeget kiszámlázni áfamentesen, hanem csak a megállapodás alapján az elutalt összeget bekönyvelni 96-os számlaosztályba. Ön szerint melyik megoldás a szabályos?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlanjait bérbe adja, fő tevékenysége 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása. Az ingatlanokkal kapcsolatos közüzemi díjak a kft. nevére jönnek, ő számlázza tovább a bérbevevők részére. Kérdésem az lenne, hogy mi ebben a helyes elszámolási mód? A kft. a nevére érkező víz, gáz, áram számlákat költségként elszámolja és a továbbszámlázott értéket árbevételként veszi figyelembe? A továbbszámlázás egy az egyben történik, nincs megemelt díj, vagy bármi kezelési költség. Vagy ebben esetben nyilvántarthatja és kezelheti követelésként, mondjuk a 3-as számlaosztályban nyitott elszámolási számla használatával? (Tehát mind a bejövő, mind a kimenő számlákat árbevétel- és költségszámlák helyett egy elszámolási számlán tartja nyilván.) Vagy pedig a továbbszámlázott értéket árbevételként a 9-es számlaosztályban kimutatja és a közüzemi költséget a 8-as számlaosztályban tartja nyilván? A kérdésem lényege végül is az, hogy a kft. árbevételeként kell-e a továbbszámlázott közüzemi költségeket kimutatni?

    Kérdés

    Osztrák vállalat egy gép programozását kiszámlázta a magyar vállalatnak (fordított adózás hivatkozással). A magyar vállalat továbbszámlázná ezt a szolgáltatást osztrák anyavállalat felé, mivel a gép (ami a magyar adóalany tulajdonában van) programozásával kapcsolatos költségeket ők fizetik. A szolgáltatás Magyarországon teljesült. Hogyan kell kiállítania a magyar adóalanynak a számláját (EU-s nyújtott szolgáltatás, vagy magyar áfával)? Köszönöm a segítségüket előre is! Üdv: Zsuzsa

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlanbérbeadással foglalkozik. A közüzemi díjak továbbszámlázásával kapcsolatban kérném segítségüket. Az elektromos áram energiaátalakításon esik át, és így jut el a bérlőinkhez (10 kV csatlakozási pont van és egy az egész területet ellátó transzformátor állítja elő a 3x380 V-t). A gáz pedig egy emelt nyomású hálózaton érkezik, egy nyomáscsökkentőn, egy mérőórán illetve további nyomáscsökkentőn keresztül jut el a végfelhasználóhoz. A gázművek mérőórája és az alfogyasztók mérőórája között többszáz méter távolság van és az alfogyasztóig terjedő hálózat fenntartása és karbantartása a cégünk feladata. Így már nem teljesül teljes mértékben a változatlan formában történő továbbértékesítés. Kérdéseim a következők: 1. Ebben az esetben is kezelhetjük közvetített szolgáltatásként az energia továbbszámlázását? Ráírhatjuk a számlára a "közvetített szolgáltatást tartalmaz" kifejezést ebben az esetben? 2. Ha eddig nem írtuk rá a számlákra ezt a kifejezést, attól még anyagértékesítésként (814) elszámolhatjuk? 3. Hogyan történik az elszámolás, ha a portaszolgálat díját, úthasználat-elszámolást, illetve kezelési költséget is továbbszámlázzuk a bérlőinknek? 4. Kötelező változatlan áron továbbértékesítenünk a közüzemi díjakat? 5. Hogyan könyveljük a bejövő számlákat, ha azok a saját irodánk közüzemi díjait is tartalmazzák? Segítségüket előre is köszönjük!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég, aki a rendezvényszervezéssel, azok lebonyolításával foglakozik (amibe beletartozik olykor a rendezvény helyszínének bérlése, étkeztetése, előadók megszervezése, fuvarozás, szállás, rendezvényeszközök bérleti díja stb.) hogyan számlázza tovább például a szállásköltséget, vagy bármi más költséget, ami 18 százalék áfás? Tehát nem ő szolgáltatja a szállást, ételt italt, vagy minden mást, hanem közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza azokat. A számlázásnál minden költséget külön-külön fel kell tüntetni, vagy elég, ha azt írják a számlára hogy rendezvényszervezés? Válaszukat előre is köszönöm Asbóth Istvánné

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Be nem fizetett jegyzett tőke

    dr. Tuczai Dóra

    LL.M. (Berlin) ügyvéd

    budlegal Ügyvédi Társulás tagja

    40 év alatti anyák szja-mentessége

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Ingatlan-bérbeadás egyéni vállalkozó

    dr. Csobánczy Péter

    közgazdász, jogász, adótanácsadó

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media