446 találat a(z) továbbszámlázás cimkére
Ügyvédi iroda áthárított szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Több helyen eltérő álláspontokat olvastam a témában, ezért kérném állásfoglalásukat. Ügyvédi iroda tevékenysége során maga fizeti meg - általában átutalással - az ügyfeleit terhelő illetéket, díjakat (végrehajtási díj, fizetési meghagyásos eljárás díja, földhivatali eljárási díj stb.), amiről az iroda nevére állítanak ki számlát. Ez egyrészt az elektronikus ügyintézés miatt, másrészről az ügyvédi tevékenység gyorsabb ellátása érdekében szükséges. Ezen illetékek és díjak áfa területi hatályon kívüli tételek. Az ügyvédi iroda köteles továbbszámlázni vagy egyéb számviteli bizonylat kiállítására köteles csak? Mikor minősül mellékszolgáltatásnak és 27%-os áfával növelten számlázandó tovább (természetesen az ügyfél ügyvédi tevékenységet rendel meg az irodától)? Célszerűbb lenne az ügyfél nevére kérni a bizonylatok kiállítását és ekkor továbbszámlázás fel sem merülhet - az irodának ügyféllel szembeni követelésként kell kimutatnia? Köszönettel.
Rezsi továbbszámlázása áfamentes vagy áfaköteles?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanbérbeadással foglalkozó kft. áfamentesen számláz a bérlői felé. Hogyan jár el helyesen a következő esetben: egy ingatlanrész új tulajdonosának azért számláz rezsit, mert a mérőóra korábbi tulajdonosaként a kft. nevén van, és még az ő nevére jön a számla. Tehát fel sem merül bérbeadás. Áfamentes vagy áfaköteles rezsiszámlázásról beszélünk ilyenkor? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: S. G.
Raktárépület vagy építési telek?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egy raktárépületet vett az adásvételi szerződésen egy magánszemélytől 2016-ban. A későbbiekben a raktárépület lebontása után társasház épülne a telken. Az építkezést szeretné az társasház építésére időközben létrehozott kft.-ben elkezdeni. Kérdésem a következő, ha nem jelentkeztünk be áfakörbe a lakóingatlannak nem minősülő egyéb ingatlan, illetve egyéb beépítetlen ingatlan esetén, a szóban forgó raktárépületet mentesen továbbszámlázhatja? A további kérdésem, ha a tulajdonos lebontja a raktárépületet, megcsinálja a tereprendezést, és így adja tovább a társasház építő cégnek, akkor így már építési teleknek minősül, és áfásan kell továbbszámláznia? Milyen ismérvek alapján döntöm el, hogy ez építési telek-e? Ha az utóbbi mellett dönt, akkor a vásárló telekáfáját levonhatja? Ha esetleg apportként vinné be a másik cégbe a telket, akkor keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget? Köszönöm a válaszát!
Egyéni vállalkozó – továbbszámlázás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy teljes munkaidős alkalmazott dolgozik egy kft.-ben, emellett van egyéni vállalkozása is. A partnercég, ahonnan a bevétel származik, csak az egyéni vállalkozással köt szerződést, cég céggel nem szerződik. Viszont a másik félnek sokkal kedvezőbb a munkaviszonyát fenntartani. Van-e abban "adóügyileg", kivetnivaló, ha az egyéni vállalkozás a bevételét akár teljes összegben vagy csökkentve továbbszámlázza a kft. részére? Az említett kft.-ben a bevételt szerző tulajdonos is, de heti 36 órát elérő munkaviszonyban, alkalmazottként dolgozik a kft.-ben. Válaszukat köszönöm!
Cég TV-előfizetésének továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég nevére szóló számlában szerepel telefon-, internet-, kábeltévé-előfizetési díj. A szolgáltatás a cég székhelyén van, ami egyben a tulajdonos lakóhelye is. 1.) Ez esetben az internetköltség 100 százalékban elszámolható, illetve az áfája 100 százalékban levonható, vagy vélelmezni kell itt is a magánhasználatot, és 70-30 százalékban vonható le a forgalmi adó? 2.) TV-előfizetési díjat, ha 100 százalékban továbbszámlázza áfásan a tulajdonos részére, akkor annak áfája 100 százalékban levonható?
Munkáltató által fizetett özvegyi nyugdíj továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábbi munkahelyi baleset következtében egy cég havonta téríti mindig a nyugdíjbiztosítónak a volt munkavállalója után folyósított özvegyi nyugdíjat. A megfizetett özvegyi nyugdíj összegének feléről minden hónapban áfamentesen nyugellátás szöveggel számlát állít ki egy másik cég részére, mivel egy megállapodás alapján az özvegyi nyugdíj felét az a cég fizeti. Véleményem szerint nem szabadna ezt az összeget kiszámlázni áfamentesen, hanem csak a megállapodás alapján az elutalt összeget bekönyvelni 96-os számlaosztályba. Ön szerint melyik megoldás a szabályos?
Ingatlant bérbeadó kft. árbevétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlanjait bérbe adja, fő tevékenysége 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása. Az ingatlanokkal kapcsolatos közüzemi díjak a kft. nevére jönnek, ő számlázza tovább a bérbevevők részére. Kérdésem az lenne, hogy mi ebben a helyes elszámolási mód? A kft. a nevére érkező víz, gáz, áram számlákat költségként elszámolja és a továbbszámlázott értéket árbevételként veszi figyelembe? A továbbszámlázás egy az egyben történik, nincs megemelt díj, vagy bármi kezelési költség. Vagy ebben esetben nyilvántarthatja és kezelheti követelésként, mondjuk a 3-as számlaosztályban nyitott elszámolási számla használatával? (Tehát mind a bejövő, mind a kimenő számlákat árbevétel- és költségszámlák helyett egy elszámolási számlán tartja nyilván.) Vagy pedig a továbbszámlázott értéket árbevételként a 9-es számlaosztályban kimutatja és a közüzemi költséget a 8-as számlaosztályban tartja nyilván? A kérdésem lényege végül is az, hogy a kft. árbevételeként kell-e a továbbszámlázott közüzemi költségeket kimutatni?
Továbbszámlázott szolgáltatás
Kérdés
Osztrák vállalat egy gép programozását kiszámlázta a magyar vállalatnak (fordított adózás hivatkozással). A magyar vállalat továbbszámlázná ezt a szolgáltatást osztrák anyavállalat felé, mivel a gép (ami a magyar adóalany tulajdonában van) programozásával kapcsolatos költségeket ők fizetik. A szolgáltatás Magyarországon teljesült. Hogyan kell kiállítania a magyar adóalanynak a számláját (EU-s nyújtott szolgáltatás, vagy magyar áfával)? Köszönöm a segítségüket előre is! Üdv: Zsuzsa
Közüzemi díjak bérlőnek történő továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlanbérbeadással foglalkozik. A közüzemi díjak továbbszámlázásával kapcsolatban kérném segítségüket. Az elektromos áram energiaátalakításon esik át, és így jut el a bérlőinkhez (10 kV csatlakozási pont van és egy az egész területet ellátó transzformátor állítja elő a 3x380 V-t). A gáz pedig egy emelt nyomású hálózaton érkezik, egy nyomáscsökkentőn, egy mérőórán illetve további nyomáscsökkentőn keresztül jut el a végfelhasználóhoz. A gázművek mérőórája és az alfogyasztók mérőórája között többszáz méter távolság van és az alfogyasztóig terjedő hálózat fenntartása és karbantartása a cégünk feladata. Így már nem teljesül teljes mértékben a változatlan formában történő továbbértékesítés. Kérdéseim a következők: 1. Ebben az esetben is kezelhetjük közvetített szolgáltatásként az energia továbbszámlázását? Ráírhatjuk a számlára a "közvetített szolgáltatást tartalmaz" kifejezést ebben az esetben? 2. Ha eddig nem írtuk rá a számlákra ezt a kifejezést, attól még anyagértékesítésként (814) elszámolhatjuk? 3. Hogyan történik az elszámolás, ha a portaszolgálat díját, úthasználat-elszámolást, illetve kezelési költséget is továbbszámlázzuk a bérlőinknek? 4. Kötelező változatlan áron továbbértékesítenünk a közüzemi díjakat? 5. Hogyan könyveljük a bejövő számlákat, ha azok a saját irodánk közüzemi díjait is tartalmazzák? Segítségüket előre is köszönjük!
Továbbszámlázott szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég, aki a rendezvényszervezéssel, azok lebonyolításával foglakozik (amibe beletartozik olykor a rendezvény helyszínének bérlése, étkeztetése, előadók megszervezése, fuvarozás, szállás, rendezvényeszközök bérleti díja stb.) hogyan számlázza tovább például a szállásköltséget, vagy bármi más költséget, ami 18 százalék áfás? Tehát nem ő szolgáltatja a szállást, ételt italt, vagy minden mást, hanem közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza azokat. A számlázásnál minden költséget külön-külön fel kell tüntetni, vagy elég, ha azt írják a számlára hogy rendezvényszervezés? Válaszukat előre is köszönöm Asbóth Istvánné
Közüzemi díjak továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlan bérbeadással foglalkozik. A közüzemi díjak továbbszámlázásával kapcsolatban kérném segítségüket. Az elektromos áram energia átalakításon esik át, és így jut el a bérlőinkhez (10 kV csatlakozási pont van és egy az egész területet ellátó transzformátor állítja elő a 3x380 V-t). A gáz pedig egy emelt nyomású hálózaton érkezik egy nyomáscsökkentő egy mérőóra illetve további nyomáscsökkentőn keresztül jut el a végfelhasználóhoz. A gázművek mérőórája és az alfogyasztók mérőórája között több 100 métere távolság van és az alfogyasztóig terjedő hálózat fenntartása és karbantartása a cégünk feladata. Így már nem teljesül teljes mértékben a változatlan formában történő továbbértékesítés. Kérdéseim a következők: 1. Ebben az esetben is kezelhetjük közvetített szolgáltatásként az energia továbbszámlázását? Ráírhatjuk a számlára a közvetített szolgáltatást tartalmaz kifejezést ebben az esetben? 2. Ha eddig nem írtuk rá a számlákra ezt a kifejezést, attól még anyagértékesítésként (814) elszámolhatjuk? 3. Hogyan történik az elszámolás ha a portaszolgálat díját, úthasználat-elszámolást, illetve kezelési költséget is továbbszámlázzuk a bérlőinknek? 4. Kötelező változatlan áron továbbértékesítenünk a közüzemi díjakat? 5. Hogyan könyveljük a bejövő számlákat, ha azok a saját irodánk közüzemi díjait is tartalmazzák? Segítségüket előre is köszönjük!
Éttermi szolgáltatás továbbszámlázása külföldre
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Éttermi és szállodai szolgáltatásokat kell kiszámláznunk anyavállalatunknak Németországba. Érdeklődni szeretnék, hogy helyesen járunk-e el akkor, ha az áfát visszaigényeljük a bejövő számláknál, és a kiszámlázáskor magyar áfával számlázzuk ki a külföldi félnek? Válaszukat előre is köszönöm!
Áramdíj átszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Egy magánszemély tulajdonát képező ingatlant 3 kft. bérel (nem kapcsolt vállalkozások). A havi áramdíj teljes összege viszont az egyik kft.-re van kiszámlázva, amely megállapodás alapján az áramdíj 30-30 százalékát tovább számlázza a másik 2 kft.-re. Az ármszolgáltató számláján a 27 százalékos adókulcs mellett viszont AHK (adó hatályán kívüli) tétel is szerepel. Kérdésünk: A kft. az áramdíj 30-30 százalékos összegének továbbszámlázása során mindent 27 százalékos mértékkel kell, hogy továbbszámlázzon vagy az árámszolgáltató számláján szereplő AHK tétel 30-30 százalékát neki is adó nélkül kell továbbszámláznia? Válaszukat előre is köszönöm.
Továbbszámlázott üzemanyagköltség áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. céges a személygépkocsik esetében a magánhasználatot kiszámlázza a gépkocsit használó munkavállaló felé. Ilyen esetben az üzemanyagköltség áfája (gázolaj) a továbbszámlázott részre levonható? A számlát a munkavállaló felé áfásan állítsa ki a kft.? Előre is köszönöm a válaszát!
Áram továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk az áramszolgáltatótól beérkező számla egy részét továbbszámlázza egy másik cégnek. A számla tartalmaz 27 százalékos és nem áfás tételt is. A továbbszámlázásnál a számla összegének arányában osztjuk meg a továbbszámlázandó összeget 27 százalékos áfatartalmú és nem áfás összegre. A cég, akinek az áramot továbbszámlázzuk, a szomszédos telephelyen működik, nem tőlünk bérli a területet, csak az áramszolgáltatás mérője van a mi telephelyünkön. Főtevékenység ebben az esetben nincs. Az almérők adatait olvassuk le hónap végén és ennek alapján számlázzuk tovább az ő fogyasztásukat. Kérdésem hogy áfa szempontjából megfelelően járunk-e el? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
