Tisztelt Szakértő! Ingatlanbérbeadással foglalkozó kft. áfamentesen számláz a bérlői felé. Hogyan jár el helyesen a következő esetben: egy ingatlanrész új tulajdonosának azért számláz rezsit, mert a mérőóra korábbi tulajdonosaként a kft. nevén van, és még az ő nevére jön a számla. Tehát fel sem merül bérbeadás. Áfamentes vagy áfaköteles rezsiszámlázásról beszélünk ilyenkor? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: S. G.
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egy raktárépületet vett az adásvételi szerződésen egy magánszemélytől 2016-ban. A későbbiekben a raktárépület lebontása után társasház épülne a telken. Az építkezést szeretné az társasház építésére időközben létrehozott kft.-ben elkezdeni. Kérdésem a következő, ha nem jelentkeztünk be áfakörbe a lakóingatlannak nem minősülő egyéb ingatlan, illetve egyéb beépítetlen ingatlan esetén, a szóban forgó raktárépületet mentesen továbbszámlázhatja? A további kérdésem, ha a tulajdonos lebontja a raktárépületet, megcsinálja a tereprendezést, és így adja tovább a társasház építő cégnek, akkor így már építési teleknek minősül, és áfásan kell továbbszámláznia? Milyen ismérvek alapján döntöm el, hogy ez építési telek-e? Ha az utóbbi mellett dönt, akkor a vásárló telekáfáját levonhatja? Ha esetleg apportként vinné be a másik cégbe a telket, akkor keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget? Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Adózóna! Egy teljes munkaidős alkalmazott dolgozik egy kft.-ben, emellett van egyéni vállalkozása is. A partnercég, ahonnan a bevétel származik, csak az egyéni vállalkozással köt szerződést, cég céggel nem szerződik. Viszont a másik félnek sokkal kedvezőbb a munkaviszonyát fenntartani. Van-e abban "adóügyileg", kivetnivaló, ha az egyéni vállalkozás a bevételét akár teljes összegben vagy csökkentve továbbszámlázza a kft. részére? Az említett kft.-ben a bevételt szerző tulajdonos is, de heti 36 órát elérő munkaviszonyban, alkalmazottként dolgozik a kft.-ben. Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy cég nevére szóló számlában szerepel telefon-, internet-, kábeltévé-előfizetési díj. A szolgáltatás a cég székhelyén van, ami egyben a tulajdonos lakóhelye is. 1.) Ez esetben az internetköltség 100 százalékban elszámolható, illetve az áfája 100 százalékban levonható, vagy vélelmezni kell itt is a magánhasználatot, és 70-30 százalékban vonható le a forgalmi adó? 2.) TV-előfizetési díjat, ha 100 százalékban továbbszámlázza áfásan a tulajdonos részére, akkor annak áfája 100 százalékban levonható?
Tisztelt Szakértő! Korábbi munkahelyi baleset következtében egy cég havonta téríti mindig a nyugdíjbiztosítónak a volt munkavállalója után folyósított özvegyi nyugdíjat. A megfizetett özvegyi nyugdíj összegének feléről minden hónapban áfamentesen nyugellátás szöveggel számlát állít ki egy másik cég részére, mivel egy megállapodás alapján az özvegyi nyugdíj felét az a cég fizeti. Véleményem szerint nem szabadna ezt az összeget kiszámlázni áfamentesen, hanem csak a megállapodás alapján az elutalt összeget bekönyvelni 96-os számlaosztályba. Ön szerint melyik megoldás a szabályos?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlanjait bérbe adja, fő tevékenysége 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása. Az ingatlanokkal kapcsolatos közüzemi díjak a kft. nevére jönnek, ő számlázza tovább a bérbevevők részére. Kérdésem az lenne, hogy mi ebben a helyes elszámolási mód? A kft. a nevére érkező víz, gáz, áram számlákat költségként elszámolja és a továbbszámlázott értéket árbevételként veszi figyelembe? A továbbszámlázás egy az egyben történik, nincs megemelt díj, vagy bármi kezelési költség. Vagy ebben esetben nyilvántarthatja és kezelheti követelésként, mondjuk a 3-as számlaosztályban nyitott elszámolási számla használatával? (Tehát mind a bejövő, mind a kimenő számlákat árbevétel- és költségszámlák helyett egy elszámolási számlán tartja nyilván.) Vagy pedig a továbbszámlázott értéket árbevételként a 9-es számlaosztályban kimutatja és a közüzemi költséget a 8-as számlaosztályban tartja nyilván? A kérdésem lényege végül is az, hogy a kft. árbevételeként kell-e a továbbszámlázott közüzemi költségeket kimutatni?
Osztrák vállalat egy gép programozását kiszámlázta a magyar vállalatnak (fordított adózás hivatkozással). A magyar vállalat továbbszámlázná ezt a szolgáltatást osztrák anyavállalat felé, mivel a gép (ami a magyar adóalany tulajdonában van) programozásával kapcsolatos költségeket ők fizetik. A szolgáltatás Magyarországon teljesült. Hogyan kell kiállítania a magyar adóalanynak a számláját (EU-s nyújtott szolgáltatás, vagy magyar áfával)? Köszönöm a segítségüket előre is! Üdv: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlanbérbeadással foglalkozik. A közüzemi díjak továbbszámlázásával kapcsolatban kérném segítségüket. Az elektromos áram energiaátalakításon esik át, és így jut el a bérlőinkhez (10 kV csatlakozási pont van és egy az egész területet ellátó transzformátor állítja elő a 3x380 V-t). A gáz pedig egy emelt nyomású hálózaton érkezik, egy nyomáscsökkentőn, egy mérőórán illetve további nyomáscsökkentőn keresztül jut el a végfelhasználóhoz. A gázművek mérőórája és az alfogyasztók mérőórája között többszáz méter távolság van és az alfogyasztóig terjedő hálózat fenntartása és karbantartása a cégünk feladata. Így már nem teljesül teljes mértékben a változatlan formában történő továbbértékesítés. Kérdéseim a következők: 1. Ebben az esetben is kezelhetjük közvetített szolgáltatásként az energia továbbszámlázását? Ráírhatjuk a számlára a "közvetített szolgáltatást tartalmaz" kifejezést ebben az esetben? 2. Ha eddig nem írtuk rá a számlákra ezt a kifejezést, attól még anyagértékesítésként (814) elszámolhatjuk? 3. Hogyan történik az elszámolás, ha a portaszolgálat díját, úthasználat-elszámolást, illetve kezelési költséget is továbbszámlázzuk a bérlőinknek? 4. Kötelező változatlan áron továbbértékesítenünk a közüzemi díjakat? 5. Hogyan könyveljük a bejövő számlákat, ha azok a saját irodánk közüzemi díjait is tartalmazzák? Segítségüket előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég, aki a rendezvényszervezéssel, azok lebonyolításával foglakozik (amibe beletartozik olykor a rendezvény helyszínének bérlése, étkeztetése, előadók megszervezése, fuvarozás, szállás, rendezvényeszközök bérleti díja stb.) hogyan számlázza tovább például a szállásköltséget, vagy bármi más költséget, ami 18 százalék áfás? Tehát nem ő szolgáltatja a szállást, ételt italt, vagy minden mást, hanem közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza azokat. A számlázásnál minden költséget külön-külön fel kell tüntetni, vagy elég, ha azt írják a számlára hogy rendezvényszervezés? Válaszukat előre is köszönöm Asbóth Istvánné
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlan bérbeadással foglalkozik. A közüzemi díjak továbbszámlázásával kapcsolatban kérném segítségüket. Az elektromos áram energia átalakításon esik át, és így jut el a bérlőinkhez (10 kV csatlakozási pont van és egy az egész területet ellátó transzformátor állítja elő a 3x380 V-t). A gáz pedig egy emelt nyomású hálózaton érkezik egy nyomáscsökkentő egy mérőóra illetve további nyomáscsökkentőn keresztül jut el a végfelhasználóhoz. A gázművek mérőórája és az alfogyasztók mérőórája között több 100 métere távolság van és az alfogyasztóig terjedő hálózat fenntartása és karbantartása a cégünk feladata. Így már nem teljesül teljes mértékben a változatlan formában történő továbbértékesítés. Kérdéseim a következők: 1. Ebben az esetben is kezelhetjük közvetített szolgáltatásként az energia továbbszámlázását? Ráírhatjuk a számlára a közvetített szolgáltatást tartalmaz kifejezést ebben az esetben? 2. Ha eddig nem írtuk rá a számlákra ezt a kifejezést, attól még anyagértékesítésként (814) elszámolhatjuk? 3. Hogyan történik az elszámolás ha a portaszolgálat díját, úthasználat-elszámolást, illetve kezelési költséget is továbbszámlázzuk a bérlőinknek? 4. Kötelező változatlan áron továbbértékesítenünk a közüzemi díjakat? 5. Hogyan könyveljük a bejövő számlákat, ha azok a saját irodánk közüzemi díjait is tartalmazzák? Segítségüket előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Éttermi és szállodai szolgáltatásokat kell kiszámláznunk anyavállalatunknak Németországba. Érdeklődni szeretnék, hogy helyesen járunk-e el akkor, ha az áfát visszaigényeljük a bejövő számláknál, és a kiszámlázáskor magyar áfával számlázzuk ki a külföldi félnek? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő ! Egy magánszemély tulajdonát képező ingatlant 3 kft. bérel (nem kapcsolt vállalkozások). A havi áramdíj teljes összege viszont az egyik kft.-re van kiszámlázva, amely megállapodás alapján az áramdíj 30-30 százalékát tovább számlázza a másik 2 kft.-re. Az ármszolgáltató számláján a 27 százalékos adókulcs mellett viszont AHK (adó hatályán kívüli) tétel is szerepel. Kérdésünk: A kft. az áramdíj 30-30 százalékos összegének továbbszámlázása során mindent 27 százalékos mértékkel kell, hogy továbbszámlázzon vagy az árámszolgáltató számláján szereplő AHK tétel 30-30 százalékát neki is adó nélkül kell továbbszámláznia? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. céges a személygépkocsik esetében a magánhasználatot kiszámlázza a gépkocsit használó munkavállaló felé. Ilyen esetben az üzemanyagköltség áfája (gázolaj) a továbbszámlázott részre levonható? A számlát a munkavállaló felé áfásan állítsa ki a kft.? Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Cégünk az áramszolgáltatótól beérkező számla egy részét továbbszámlázza egy másik cégnek. A számla tartalmaz 27 százalékos és nem áfás tételt is. A továbbszámlázásnál a számla összegének arányában osztjuk meg a továbbszámlázandó összeget 27 százalékos áfatartalmú és nem áfás összegre. A cég, akinek az áramot továbbszámlázzuk, a szomszédos telephelyen működik, nem tőlünk bérli a területet, csak az áramszolgáltatás mérője van a mi telephelyünkön. Főtevékenység ebben az esetben nincs. Az almérők adatait olvassuk le hónap végén és ennek alapján számlázzuk tovább az ő fogyasztásukat. Kérdésem hogy áfa szempontjából megfelelően járunk-e el? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem lenne az idén már 18 százalékos internet továbbszámlázásával kapcsolatban. (Csomagban van a telefon az internettel egy korábbi együttműködés miatt.) A havonta érkező számlákból a telefon díját és az internetet is továbbszámlázza a számla címzettje (maga is áfaalany, kft.). Ebben az esetben ez továbbszámlázott szolgáltatás és 27 százalék az áfája vagy felveszi az eredeti számla áfáját és 18 százalék áfával készül el a számla? Előre is köszönöm válaszukat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték