451 találat a(z) továbbszámlázás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. székhelyként teljes egészében bérel egy családi házat, magánszemélytől. A mérőórák továbbra is a magánszemély nevén vannak. Minden bérkező közműszámlát továbbszámlázott a magánszemély, s ezt – a bérleti díjjal együtt – havonta szerepelteti a kft. a 08-as bevallásban (10 százalék költséghányad figyelembevételével). A magánszemély a saját szja-bevallásában természetesen a bevételből – mint költséget – levonta a továbbszámlázott rezsit. A bérbevevő kft. ragaszkodik az eddigi gyakorlathoz, kérdés, hogy 1./ ez folytatódhat-e így 2019-ben? 2./ Amennyiben folytatódik, akkor a továbbszámlázott rezsi szerepeljen-e a 1908-as bevallásban, vagy idén már elegendő csupán a bérleti díjat feltüntetni? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségét. Az ügyletben három cégről van szó, kettő magyar kft., egy EU-s adóalany. 1. Informatikus Kft 2. Közvetítő Kft 3. EU-s Ltd. A folyamat a következő. Az EU-s cég megbízza a Közvetítő Kft.-t, hogy keressen neki meghatározott projektekre Informatikus Kft.-t. A projektek között vannak olyanok, amelyeket az Informatikus Kft. belföldön végez, és vannak olyanok, amelyeket külföldön. Informatikus Kft. két számlát állít ki Közvetítő Kft.-nek. A megállapodás szerint Informatikus Kft. a felmerült utazási, szállás, étkezési költségeit egy az egyben továbbszámlázza – egy számlán – Közvetítő Kft.-nek, áfa felszámításával. A másik számlája a megbízási díja, szintén áfa felszámításával. Közvetítő Kft. ezután midezeket továbbszámlázza – áfamentesen – az EU-s Ltd-nek. 1. Azt szeretném megtudni, hogy a számlázásnak ez a módja rendben van-e, vagyis hogy az Informatikus Kft. áfás számlát bocsát ki Közvetítő Kft.-nek, függetlenül attól, hogy hol végezte a munkát (belföld, külföld)? 2. Felmerül-e szja- és szocho- (egyes meghatározott juttatás címén) fizetési kötelezettség valamelyik cégnél az étel-, ital-, utazási költségek miatt? 3. Melyik kft.-nél, melyik költség áfája vonható le és melyik nem, kifejezetten az utazásra, szállásra, étkezésre tekintettel? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy szállítmányozással foglalkozó belföldi gazdasági társaság ügylete a következő: A fuvarozással összefüggő áru Kambodzsából érkezett Budapestre tengeri úton, majd vasúton. A vámkezelés Koperben, Szlovéniában történt. A vámalapba semmilyen járulékos költség nem lett beleszámítva, így a vámkezelésig felmerült költségeket mentesen, míg a vámkezelés után felmerült költségeket 27 százalék áfával számláznák egy magyar kft. (megbízó) részére. Azonban a vámkezelés előtt a koperi kikötőben, valamint utána a budapesti terminálon is merült fel konténer tárolási és konténer használati díj, amelyet szintén szeretnék az ügyfélre terhelni. Ezeket milyen módon kell számlázni (áfával, vagy áfa nélkül)? Köszönettel.

Kérdés

Egy erdőgazdaság megállapodás alapján kb. 1,8 millió forint összegben vadvédelmi kerítést épített a területen működő vadásztársasággal kötött megállapodás alapján, 50-50 százalékos költségviselés mellett. A kerítés elkészülte után, tételesen felsorolva a felhasznált anyagokat, munkadíjat, igénybe vett szolgáltatást, jegyzőkönyvben rögzítették az összegeket, amelyek felét a vadásztársaság az erdőgazdaságnak át is utalta. Az erdőgazdaság számlát semmiről nem adott a vadásztársaságnak, álláspontjuk szerint ez az összeg a vadásztársaságnál egyéb ráfordításként könyvelendő a jegyzőkönyv alapján, nekik pedig egyéb bevétel. Az én álláspontom szerint ez nem helyes, szeretném kérni az Önök véleményét a témával kapcsolatban. Köszönettel: Malikné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély bérbeadók esetén a 2019. januártól életbelépő szabályok alapján nem kell (vagy nem szabad) a rezsiköltséget továbbszámlázni. Kérdésem a következő: Nem kell, vagy nem szabad továbbszámlázni az ingatlan rezsiköltségét? Tehát a bérbeadó eldöntheti-e ezt a dolgot, vagy törvényi kötelezettsége van? Mi a helyzet a közös költséggel? Része-e a rezsinek, vagy külön kezelendő és kötelező a továbbszámlázása? Amennyiben kötelező továbbszámlázni, és a közös költség vízmérő hiányában víz-, és csatorna díjat is tartalmaz, akkor a víz-, és csatornadíjjal csökkentett közös költséget kell továbbszámlázni? Nagyon köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás, amely flottaszerződést kötött egy mobilszolgáltatóval. A kedvező percdíjak miatt a flottához csatlakoztak a cég alkalmazottai, illetve azok családtagjai is. A készülék az alkalmazottak tulajdonában van, a számlát fizeti a cég. Az ügylettel kapcsolatban több kérdésem is felmerült: 1. Rendben van-e így, hogy a készülék a munkavállalóé, és úgy számolja el a cég a telefont? 2. A családtagoknak a költség továbbszámlázásra kerül, jól gondolom-e, hogy az internetet (járulékos költségként) 27 százalékos áfával kellene továbbterhelni? 3. Mivel a havi számla több mint 30 százaléka továbbszámlázásra fog kerülni, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben a telefonköltség áfája teljes egészében levonható? Esetleg van-e valamilyen korlátozás amiatt, hogy nem „klasszikus” továbbszámlázásról van szó például. bérlők felé? Köszönöm a segítséget! Emília

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném állásfoglalását: Az ingatlant bérbeadó társaság a bérlő igényeinek megfelelően az ő kérésére közüzemi fejlesztést (áram-kapacitásnövelést) hajt végre, és kifizeti a közüzemi szolgáltatónak a fejlesztés díját. A bérlő határozott ideig bérli az ingatlant. A két fél megállapodása alapján a fejlesztés díját a bérlő megtéríti a bérbeadónak. Mi az ügylet helyes elszámolása? 1.) A bérleti díjba beépítheti-e a fejlesztés költségét a bérbeadó, azaz megemelheti-e a hátralévő bérleti díjakat a fejlesztés összes kiadásával? Okozhat-e később problémát az, hogy a szerződés lejárta után esetleg mégis jogi igénnyel léphet fel a bérbevevő, vagy szerződésben jogszerűen rögzíthető-e az, hogy a fejlesztés az ő kérésére történt, és annak teljes összegét megtéríti a bérbeadónak, függetlenül attól, hogy ő azt csak bizonyos ideig élvezi? Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett eszköz amortizációját hogyan lehet helyesen megállapítani? 2.) Van-e jogi lehetősége annak, hogy a fejlesztés továbbszámlázásra kerüljön? Ehhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges? Ebben az esetben áruként kellene nyilvántartásba venni vagy közvetített szolgáltatásként? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel.

Kérdés

Tisztelt Címzett! Cégünk dolgozóinak szűrővizsgálatot biztosított a helyi kórházban. A kórház, az áfatörvény 85. §-a alapján áfa nélkül állította ki a számlát. A költség egy részét át kell számláznunk a kapcsolt válalkozásunknak (szintén magyar cég), mivel az ő dolgozóinak a szűrővizsgálati költsége is szerepel a számlán. Kérdésem hogy ezt adómentesen vagy áfával kell-e megtennünk? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Autósiskolaként végezzük tevékenységünket. A gyakorlati oktatást alvállalkozók, a vizsgáztatást pedig a közlekedési hatóság végzi. Hogyan lehet ezeket a szolgáltatásokat szabályszerűen továbbszámlázni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan egy osztrák étterem által kiállított eurós számlát fizetett ki, amely étel- és ital- (alkohol) fogyasztást tartalmazott. Az osztrák étterem 19 százalékos áfakulccsal számlázott. A számla összegét három magyar székhelyű társaság között kell elosztanunk. A számlát a mi cégünk fizette, és ezt szeretnénk továbbszámlázni a magyar partenerek felé. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben milyen adókulccsal kell továbbszámláznunk az étkezés költségét? Illetve reperezentáció címén a teljes összeg után keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk? Előre is köszönöm válaszukat.

Kérdés

Egy kft. kártalanítási számlát szeretne benyújtani az önkormányzatnak, melynek alapja az üzem áthelyezésével kapcsolatosan felmerült költségek továbbszámlázása. Az önkormányzat az összeget elfogadta, kivéve a kft. által felszámítandó áfát, mondván, a kft. korábban már levonta a beszerzés áfáját. A kft. ragaszkodik az áfa felszámításához. Helyesen jár el?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbeadással foglalkozó kft. a közüzemi díjakat (víz, gáz, áram, csatornahasználati díj) továbbszámlázza a bérlő részére. Kérdésem, hogy az említett szolgáltatás áthárítása során hogyan jár el helyesen a bérbeadó: ha "költségtérítésként" vagy ha "közüzemi díj áthárítása" címen számlázza tovább? A számlára szükséges ráírni, hogy: "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz"? Az említett közüzemi díjat mikor kell anyagjellegű ráfordításként, és mikor közvetített szolgáltatásként könyvelni? A közüzemi díjon felül a társaság a MÁV Zrt.-től igénybe vesz pályafelügyeleti- és vágányhasználati szolgáltatást, amelyet szintén áthárít a bérlő részére. Hogyan történik az említett szolgáltatás helyes elszámolása? Köszönöm a segítséget!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Felszámolással foglalkozó társaság bérgarancia-biztosként a törvényszéktől 20 ezer forint plusz áfa díjazásra jogosult, plusz ezen felül a felmerült 4 ezer forint postaköltség készkiadásként történő megtérítésére. Kérdésem, hogy a számla kiállításánál áfaszempontból hogyan kezelje a postaköltséget a törvényszék, a beküldött számla alapján a posta által kiállított számlán szereplő áfamentes összeget utalja át? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A vállalkozás továbbszámlázza a dolgozói részére a céges mobiltelefon használata során az esetleges kerettúllépést, mobil parkolást, mobil internethasználatot. A mobiltelefon-szolgáltató számlája folyamatos teljesítéssel kerül kiállításra és a továbbszámlázás során mi is folyamatos teljesítéssel számlázzuk tovább a dolgozó felé a magánhasználatot. Az egyik kérdésem az, hogy ez így helyes-e? A gyakorlatban konkrét példát nézve: Telekom számla: Kelt: 2018.07.02. Teljesítési és fizetési határidő: 2018.08.14. Dolgozónak továbbszámlázott számla: Kelt 2018.08.15., Teljesítési és fizetési határidő: 2018.08.31. A másik kérdés, amit még tisztázni szeretnénk, hogy mi számít ebben az esetben a teljesítés időpontjának? Megegyezik a Telekom számla áfatörvény szerinti teljesítési időpontjával? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a véleményét kérni. Ügyfelemnek 3 társas vállalkozása van. A DKV-val csak egyiknek van szerződése az üzemanyagvásárlásra. A munkái (futár cégek) úgy alakultak, hogy mindhárom ezzel foglalkozna/foglalkozik. A másik cégeknek még nincs a DKV-val szerződése. A bevételeket mindegyik cég a saját szerződése alapján realizálja, de tankolásra a DKV szerződéssel rendelkező cég kártyáját használják. Így az összes üzemanyagköltség az egyik cégnél jelenik meg. Továbbszámlázhatja-e a másik cégeknek egy erről szóló megállapodás alapján? Köszönöm válaszát. Feketéné Németh Anna

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Be nem fizetett jegyzett tőke

dr. Tuczai Dóra

LL.M. (Berlin) ügyvéd

budlegal Ügyvédi Társulás tagja

40 év alatti anyák szja-mentessége

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Ingatlan-bérbeadás egyéni vállalkozó

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink