Tisztelt Szakértő! Társaságunk nevére szóló – személygépkocsi éves autópályamatricára vonatkozó – számlánkat szeretnénk továbbszámlázni a cégcsoportba tartozó kapcsolt vállalkozásunknak, mivel az autópályamatricára vonatkozó számla ennek a társaságnak a tulajdonában lévő személygépkocsira vonatkozik. Társaságunknál milyen áfatartalommal történik a személygépkocsi autópályamatricára vonatkozó számla kezelése és továbbszámlázása? Köszönettel.
Villanyszámlát szeretnék továbbszámlázni. Lehet villanyszámlát kiállítani vagy közvetített szolgáltatást számlázok?
Kedves Szakértő! Az egyik cégünk bérel két helyiséget, a bérbeadó nem választotta az áfát a bérbeadásra, tehát mentesen számláz. Ez a cég ezt a két helyiséget tovább adja bérbe, ő sem választotta az ingatlan-bérbeadásra az áfát. A kérdésem az, hogy attól függetlenül, hogy nem az ő ingatlanát, hanem egy bérelt ingatlant ad tovább bérbe, azt ugyanúgy megteheti áfamentesen, ugye? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! A következő kérdésem lenne: Magyar kft. harmadik országból hoz elektronikai berendezéseket, eszközöket, majd azokat továbbértékesíti, szintén EU-n kívüli (harmadik) országba. Az áru vámudvarba kerül, és onnan megy tovább a vevőhöz. (Magyarországra nem érkezik.) Vámjogi képviselő látja el az ide vonatkozó feladatokat. A vámjogi képviselőtől megkapjuk a kiviteli értesítőket és a kiléptetési igazolást, hogy az áru elhagyta az EU-t. (Tudomásunk szerint, a vámjogi képviselő bevallásokat küld a NAV-nak az adott tranzakciókról.) Kérdések: 1.) Számla érkezik harmadik országból, és a magyar beszerző egy másik EU-n kívüli országba számláz, és oda is megy az áru. Magyar fél a fuvarozó! Az áfabevallásban hol kell ezt feltüntetni, ha egyáltalán kell? (Ha a vámjogi képviselő már megtette ezt?) 2.) Számla érkezik harmadik országból, a magyar beszerző egy másik EU-s országbeli cégnek számláz, amely továbbszámláz egy EU-n kívüli országba, és az áru egyenesen a harmadik országba megy. Magyar fél a fuvarozó. A kérdés ugyanaz: Az áfabevallásban hol kell ezt feltüntetni, ha egyáltalán kell? (Ha a vámjogi képviselő már megtette ezt?) Köszönettel.
Adóköteles-e a konferencián elfogyasztott étel, áfaköteles-e a konferencia részvételi díja? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Cégünk szerződés alapján egy önkormányzat megbízásából indít végrehajtási eljárásokat az önkormányzat felé tartozást felhalmozó magánszemélyekkel és cégekkel szemben. A szerződésben sajnos nem szabályozták, hogy az önkormányzat milyen módon téríti meg cégünknek a felmerült költségeket. Kérdésünk, hogy a végrehajtónak kifizetett költségek (munkadíj, költségátalány, ügyviteli költség stb.) továbbhárítása történhet-e számla kiállításával? Amennyiben továbbszámlázni nem lehet, milyen más módot tudna megoldásként javasolni? Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelt Adószakértő! Egy tárgyalásra érkeztek hozzánk a szerb kollégák, akik egy éjszakára szállást kaptak. A szállásról a számlát (reggelire, minibárral és garázzsal) a mi társaságunk kapta, de ezt tovább kell terhelnünk (+5%) a szerb vállalat felé. A számlát ebben az esetben (mivel a teljesítési hely Magyarország), a számlán szereplő áfamértékkel kell egy az egyben (+5% felárral megnövelten) továbbszámláznom? A szállásban lévő reggeli- és minibárfogyasztást meg kell adóztatnom repiként? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretnénk állásfoglalásukat kérni: Egy társaság a tulajdonában álló ingatlant több bérlőnek is bérbe adja. A bérleti díj mellett a bérlők üzemeltetési díjat is fizetnek, a bérelt ingatlan m2-nek arányában. A szerződés szerint az üzemeltetési díj az alábbi tételeket foglalja magában: - ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó, - központi épületgépészeti berendezések, fő vezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás) - épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása, - közös területek takarítása, az ingatlan előtti út és járda rendben tartása, rovarirtás, - non-stop őrzés és védelem, - tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása, - az üzemeltetési tevékenység felügyelete. Bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre utalás a szerződésben nincs. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetési díjelőlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetési díj részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetési költségelőleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. Az a kérdésünk, hogy fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel?
A bérleti díj mellett a közüzemi (áram-, víz-, gáz-) díjakat is továbbszámlázza a bérbeadó a bérlőnek. Van-e bármi kötelezettség arra vonatkozóan, hogy az elkészült számla mellé az eredeti (a szolgáltatótól megkapott) számla másolatát mellékelni kell? – kérdezte olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Bérlő részére a bérleti díj mellett továbbszámlázásra kerülnek a közüzemi (áram-, víz-, gáz-) díjak is. Van-e bármi kötelezettség arra vonatkozóan, hogy az elkészült számla mellé az eredeti (a szolgáltatótól megkapott) számla másolatát mellékelni kell? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, akinek a felvett tevékenységei között kizárólag a kőműves munkák szerepelnek, jogosult-e villanyszerelési tevékenységet folytatni, illetve állíthat-e ki elvégzett villanyszerelési munkálatokról számlát saját teljesítésben? Vagy mivel ezen tevékenység nem szerepel a felvett tevékenységei között, alvállalkozóval elvégeztetheti-e ezen munkálatokat, és mint közvetített szolgáltatás továbbszámlázhatja-e a kapcsolódó költségeket? Továbbszámlázás esetén szükséges-e ezen tevékenység felvétele? Ha nem lehetséges a számlakibocsátás egyik módon sem, akkor legyen szíves megjelölni a megsértett vonatkozó jogszabályt.
Tisztelt Szakértő! Több kft. bérel irodákat egy társasházban. Az egyikük beköttette az internetet, és – megállapodásuk alapján –"wifihálózaton keresztül" a szomszédban lévő vállalkozó is ezt az internetet használja. Helyesen járnak el, ha közvetített szolgáltatásként a költség egy részét – 5 százalékos áfakulccsal – továbbszámlázzák? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Cégcsoport egyik cége (AA Kft.) rendelkezik belföldi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített, üzemanyag-tankoló automatával ellátott tartállyal, amelyből elektronikus mérőeszközön keresztül, üzemanyagkártyás azonosítással tankolnak gázolajat a cég járművei. (A Jöv tv. 113. § (5) bekezdés b)-nek megfelelően, a közlekedéshez kapcsolódó jövedéki adó visszaigénylése miatt.) A cégcsoport másik cégének (BB Kft.) mezőgazdasági járművei más telephelyeken tankolnának, olyan módon, hogy az előbb említett, üzemanyag-tárolásra rendszeresített tartályból megtöltenének kisebb (1000 liter alatti) tartályt üzemanyagkártyás azonosítással, s azt szállítanák el a másik cég (BB Kft.) telephelyére. Az AA Kft. továbbszámlázná az elszállított gázolajat BB Kft.-nek az elszámolásról szóló írásos megállapodás alapján. Kérdés: nem minősül-e az ügylet üzemanyag-forgalmazásnak, és mivel jövedéki adót tartalmaz, engedélyköteles tevékenységnek? Jól értelmezem, hogy a fenti ügyletre alkalmazható a Jöt. 67. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti kivétel: „Az állami adó- és vámhatóság engedélyével folytatható a szabadforgalomba bocsátott ellenőrzött energiatermékkel (…) a kereskedelemről szóló törvény szerinti nagykereskedelmi tevékenység – ide nem értve az üzemanyagkártyával értékesített (beszerzett), felhasznált üzemanyag utólagos, pénzügyi-technikai jellegű elszámolását, ha az elszámolásról a felek írásban megállapodtak”? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő, Egy kft. üzlethelyiséget bérel, a bérbeadó áfával számlázza a bérleti díjat. A bérbevevő alkalmanként 1-1 napra, továbbadja a bérelt helyiséget, a bérbeadó engedélyével. Kérdésem, ha bérbevevő nincs bejelentkezve a bérbeadásra az áfa körbe, egyébként áfakörbe tartozik, akkor ebben az esetben, kell-e áfát felszámítania mint tovább számlázott szolgáltatást? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Költségek továbbterhelése esetén a továbbszámlázott költséget :81-ben vagy 86-ban, a bevételt 92-ben, vagy 96-ban kell könyvelni? Köszönettel.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték