Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó felé kiállított számla hogyan érvényesíthető az egyéni vállalkozó halála esetén? A szolgáltatás elvégzésre került, a számla szabályosan ki lett állítva, de az egyéni vállalkozó meghalt, így a számlát nem fizette ki. Az örökösök kötelesek ilyen esetben helytállni? Milyen módon lehet érvényesíteni a követelést? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! X.Y. magánszemély tulajdonában van egy ingatlan. Ehhez kapcsolódóan 200 millió forintos hiteltartozása van egy pénzintézettel szemben. A pénzintézet ezt a követelését eladja „A” gazdasági társaságnak 100 millió Ft-ért. „B” gazdasági társaság megvásárolja az ingatlant (amelyhez „A” gazdasági társaság a hozzájárulását adja) 10 ezer forintért. Az adásvételi szerződés szerint: „…A vételár megállapítása arra tekintettel történt, hogy a vevő az ingatlan tulajdonjogát a…pontban megjelölt teher (200 millió Ft) átvállalásával, a teher fennmaradásával szerzi meg….A Felek az Ingatlan tehermentes forgalmi értékét 125 millió forintban állapítják meg…” Az adásvételi szerződés szerint „A” gazdasági társaság nyilatkozik, hogy a tulajdonjog „B” gazdasági társaságra történő átszállásával a magánszeméllyel szemben fennálló teljes követelését teljesítettnek tekinti, a továbbiakban a „B” gazdasági társasággal mint új tulajdonossal számol el. „A” és „B” gazdasági társaság tulajdonosai ugyanazok a magánszemélyek. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményeket a gazdasági társaságoknál? Válaszukat előre is köszönöm.
Számos előnye lehet annak, ha az adózók időnként maguk is ránéznek adófolyószámlájukra, hiszen túlfizetésüket az elévülés miatt elveszíthetik, tartozásaikra pedig adóhatósági felszólítás esetén kamat és bírság rakódhat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves segítségét: Egyik munkavállalónknak több letiltása is van, ezért a munkabérének az 50 százalékáig vonjuk a tartozásokat. Most kaptam értesítést, hogy önkéntes teljesítéssel gyermektartást is fizet 2 gyermek után. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben is maximum 50 százalékig lehet vonni a munkabéréből, de vegyem figyelembe a gyermektartási díjat is? Például nettó 120 000 forint fizetés esetén a levonás összege az alábbiak szerint alakul: 35 000 forint gyermektartás díj (önként fizeti, nem a cég vonja) és további 25 000 forintot vonhatok le a tartozások kiegyenlítése céljából? Szíves válaszát várva, köszönettel.
A Nemzeti Adóhivatal közzétette a 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező adózók legfrissebb listáját.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megkezdte a folyószámla-kivonatok és a késedelmipótlék-értesítők kiküldését, október végéig mintegy másfél millióan kapnak értesítést a hivataltól – közölte a NAV az MTI-vel pénteken.
Tisztelt Szakértő! Szeretnénk kft.-nket végelszámolással megszüntetni. Köztartozása nincs a cégnek, de veszteséges működése miatt kölcsöntartozása van az egyik tulajdonossal szemben. A tartozás rendezéséhez, a társaság piaci áron eladná a tulajdonosnak a leltárban lévő tárgyi eszközöket, ezen értékesítés áfáját befizetnénk, és a bevételből rendeznénk a kölcsön egy részét. A fennmaradó részt elengedné a tulajdonos, amit rendkívüli bevételként számolnánk el, illetve megfizetnénk a 18 százalékos ajándékozási illetéket is. Kérdésem: eljárhatunk-e az említett módon? Köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértők! Cégünkben folyamatos egyeztetések folynak mind a szállítói tartozások, mind pedig a vevői kintlevőségek terén. Több könyvelőváltás történt, és most én is szembesültem olyan kintlévőségekkel és szállítói tartozásokkal, amik már több mint 5 évesek és van amelyikről kiderült, hogy már nem is valós nyitott tételek. Kérdésem lenne, hogy ezeket hogyan lehet hivatalosan és törvényesen kivenni a könyvelésből, milyen okiratokkal kell alátámasztani ezeket, van-e elévülési idő? Segítségüket köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megválaszolásában kérném szíves álláspontját. Egy kereskedelmi kft. átvállalt egy másik (nem kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő) kft. tartozását. A tartozást átvállaló kft. elhatárolta az átvett tartozást T 39 (Aktiv i.e) - K 4 Szállitó. A 2014. évben kifizetett összeget lekönyvelte: T 4 Szállító - K Bankszámla, majd ezt az összeget 88 Rendkívüli ráf. és K 39-re is könyvelte. Helyes a könyvelés? A társaságiadó-alapot meg kellett növelni a 88-ra elszámolt összeggel? Egy másik cég (kft.) tartozik egy kft.-nek hosszabb idő óta. Ezt a tartozást (áruszállítás volt az eredeti) a 2015. évben elengedték. Csak az a kérdéses, hogy a tartozó cégnél mi a helyes eljárás. Helyes-e a könyvelés, ha a rendkívüli bevételre könyvelik a szállítóval szemben? Tao-vonzata nincs? Más könyvelési lépés van-e még? Előre is nagyon köszönöm a választ.
A korábbi évektől eltérően korábban, már április elején megkapják a vámhatóság által vezetett vám- és adófolyószámlákról készült egyenlegközlőt és a pótlékértesítőt a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) az adózók, mintegy 36 ezer ilyen értesítést küld ki a hatóság.
Tisztelt Szakértő! A céghez új alkalmazottat szeretnének felvenni, de az előző munkahelye visszatartja a kilépő papírjait tartozás miatt. A dolgozó felmondott. Jogos-e a visszatartás, illetve milyen megoldás létezik ilyen esetre? Köszönettel: Urbán Ágnes
Tisztelt Szakértő! Egy cég szállítói tartozásait átvállalta egy másik cég, aki ezt ellenérték fejében vállalta át. Akinek a tartozását átvállalják, annak a cégnek a könyvelési tételeivel kapcsolatban vannak kétségeim. A szállítói tartozásokat kivezetném T454 K988, viszont a fizetendő ellenértéket T888 K456 (faktoring tartozások), vagy T454 K456 írom elő? A 456 főkönyvi számot használhatom-e, vagy inkább egyéb más kötelezettségbe tegyem, például 479? Egyáltalán jól gondolom a könyvelést? Segítségét előre is köszönöm!
Köszönöm írását – de nemigazán értem – ezek szerint 72 évesen mehetek kedvezményes nyugdijba?(Most 61 éves vagyok.) Az öregségi nyugdijkorhatárhoz még 3 évem van, vagy ez sem biztos? Lehet, nem írtam világosan. 2014 elején kértem szolgálati idő megállapítását, ennek 2 éve, azóta is, és most is dolgozom. Szeretnék pontositani. Idézem "A nők kedvezményes öregségi teljes nyugdijra jogosultsághoz figyelembe vehető idő: 32 év 251 nap, ebből kereső tevékenységben szerzett idő: 29 év 201 nap. Az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vehető szolg.idő: 1970.09–2009. 04-ig: 35 év 87 nap (ezt kaptam 2 éve) nem jól tudom, hogy 32 év kell a keresőtevékenyként? 1 gyermeket neveltem az 3 év 1975-től. Azt nem értem, ha 2 éve volt 35 év szolg.időm, akkor miért nem 3 kell a 40-hez? Miért 11 év? Az öregségi nyugdijhoz (1955-ös vagyok, 3 év szükséges), akkor ez a lehetőség a nyugdijba vonulásomhoz, ez a közelibb? Belezavarodtam,bocsánat,segitsen kérem! Mit ajánl, mit tehetnék? Tisztelettel köszönöm közreműködését!
A román adóhatóság ezentúl nyilvánosságra hozza a magán- és jogi személyek nevét, akik tartoznak az államnak – olvasható abban a határozatban, amely a múlt héten jelent meg a román közlönyben.
61 éves vagyok – a nők kedvezményes (40 éves) nyugdijjogosultságom érdekében szeretnék tájékoztatást kérni. 2 éve kértem adategyeztetést, mely szerint 29 év jogosultsági időm, és közel 36 év szolgálati időm van. A NAV nem igazolt több évet, mert tartozásom van, ebben nyugdijjárulék is kamatokkal, késedelmikkel. Jelenleg is dolgozom, egyéni vállalkozóként(kényszervállalkozóként) fizetési könnyitéssel éltem, és kaptam. Kérdésem a Tisztelt adószakértőhöz az irányú, hogy érhetem el nyugdijbavonulásom mielőbbi időpontját törvényesen, becsülettel. Van-e lehetőség az elmaradt nyugdijjárulékom utólagos rendezésére, hogy biztosítási jogviszonyom keletkezzen, éveim így növekedjenek. A kamatok, késedelmik utólagos elengedése miként lenne lehetséges?Talán igy 2-3 évet tudnék a 40 évhez biztositani, melyet kölcsön segítségével tudnék talán megoldani.Tisztelettel kérem tanácsát kérdésemre.
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték