Tisztelt Szakértő! Cégünkben törzstőkét szeretnénk emelni, de az eredménytartalék terhére. Ha lehetséges ez, a könyvelőnek milyen teendői vannak? Vagy csak jelzem az ügyvédnek, hogy eredménytartalék terhére történjen, és ez fog szerepelni a tárasasági szerződésben? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy partnerünknek a 2015. évi beszámolójában a jegyzett tőke 500 ezer forint, míg a saját tőkéje -163 ezer forint. Kft.-ről van szó, mely 2016. 02. 29-én társaságiszerződés-módosítással 03. 07-ei cégbírósági bejegyzéssel megemelte a jegyzett tőkéjét a minimális 3 millió forintra. Ezzel év közben a saját tőke 2 millió 237 ezer forintra változott. Csak a 2015-ös évben merült fel a probléma, hogy a saját tőke a jegyzett tőke alá csökkent. Van-e külön teendője a kft.-nek a saját tőke rendezésére a fentieket figyelembe véve? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kft. a kötelező törzstőkeemelést végrehajtotta a következő szerint. 2015. 12. 28-án elment az ügyvédhez, aki a dokumentumokat elkészítette. Még ezen a napon a társaság házipénztárába be is lett fizetve a törzstőke összege (2,5 millió forint) készpénzben (erről is vittük a bizonylatot az ügyvédhez). A cégbíróság bejegyezte a következő dátumokkal: változás időpontja: 2015/12/28; bejegyzés kelte: 2016/01/18; közzétéve: 2016/01/21; hatályos: 2015/12/28. Kérdésem az lenne, ezt hogyan kell 2015-ben és 2016-ban a könyvelésben szerepeltetni, mely főkönyvi számokra kell könyvelni? Illetve a 2015. évi beszámolóban hogyan kell kimutatni? Sürgős lenne! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. eredménytartalék terhére hajtott végre a 2014. üzleti évben törzstőkeemelést. A jelenlegi tulajdonos értékesítené az üzletrészét egy magánszemélynek 3 millió forint értékben. Jegyzett-tőke-emelés előtt 500 ezer forint, emelés után 3 millió forint. Az szja-törvény 67. § (9) ac) pontja szerint úgy értelmezzük, hogy az értékpapír megszerzésére fordított érték "...az értékpapír átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke (e rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő felemelése révén megszerzett értékpapírra is ). Jól értelmezzük, hogy ebben az esetben – bár eredménytartalékból történt az emelés –, de a megszerzésre fordított érték mégis 3 millió forint? Amennyiben igen, véleményünk szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség sem a vevőnél, sem az eladónál. Illetve, az értékesítés során figyelemmel kell lenni adózási szempontból a saját tőke összegére? A saját tőke jelen pillanatban kevesebb, mint a jegyzett tőke. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát: Szabóné Sós Ildikó
Tisztelt Szakértő! Segítségre van szükségem, mert időzavarba kerültem. Adott egy kft., amely 2016. január 1-jével újra a tao alá tartozik, korábban néhány évig evás volt. Március elején megemelte a törzstőkéjét az eredménytartalék terhére. Az eredménytartalék (az egyszerűség kedvéért) így nézett ki: 500 ezer forint régi eredménytartalék, még a korábbi tao-s időszakból, 2050 ezer forint evás eredménytartalék. A tőkeemelést – még márciusban – úgy könyveltem, hogy 500 ezer forint ment a tao-s eredménytartalékból, 2000 ezer forint fpedig az evás eredménytartalékból. A mostani mérleg szerinti eredményéhez pedig hozzácsaptam az 50 ezer forintot, hogy vegye ki még azt is. Adóznia nem kell utána, mivel az is evás időszak alatt keletkezett. Most azonban a sorrendiséget illetően elbizonytalanodtam. Jó-e ez így, vagy a plusz 50 ezer forint eredménytartalékot tao-snak kell tekinteni, és ha azt most kiveszi, szja-t és ehót kell utána fizetni. Remélem, hogy sikerült megértetnem a dilemmámat. Köszönöm a segítséget! Emília
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2015. 12. 21-én módosította a alapító okiratát, melyben megemelte a kft. tőkéjét 500 ezer forintról 3 millióra. A pénzt be is fizette még decemberben a bankszámlára törzstőke-befizetés címén. A cégbíróság viszont csak 2016. 01. 05-én hajtotta végre a bejegyzést. Hogyan kell szerepeltetni ezt a mérlegben? A jegyzett tőke értéke mennyi lesz a 2015. beszámolóban? És a jegyzett, de be nem fizetett tőke értéke? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni tagi kölcsönből történő törzstőkeemeléssel kapcsolatban. A végzésen a változás (törlés) időpontja 2015. 12. 21., a törlés kelte 2016. 01. 07., a változás időpontja 2015. 12. 21., a bejegyzés kelte 2016. 01. 07. Nem tudjuk eldönteni, melyik időpontra lehet könyvelni a 2000 e forint tagi kölcsön apportálását. Tudom, hogy rengeteg kérdés érkezik Önökhöz, de az évzáráshoz lenne szükségünk erre a válaszra. Segítségüket megköszönve. Üdv. Zsuzsa
Ez év március 15-e volt a határideje a jegyzett tőke feltöltésének, illetőleg azon nyilatkozatok megtételének, mely szerint a társasági szerződés tartalmát megfeleltetik az új Ptk.előírásainak. Előbbire az Országgyűlés egy év haladékot adott, az utóbbi nem veszítette el aktualitását. Egyik ügyfelem nyilatkozott is az ügyvédnél, mely cég 1998 óta folyamatosan működik, és amelynek jegyzett tőkéje 3 millió forint (2500 eFt készpénz, 500 eFt apport). Az ügyvéd az eljárásban jegyzőkönyvet készített, miszerint a tulajdonosoknak be kell fizetniük a jegyzett tőkére 500 ezer forintot, mivel az apport az eltelt idő alatt amortizálódott, és ezáltal a jegyzett tőke értéke alacsonyabb lett. Dermesztően hatott rám az információ, mivel a 25 éves praxisomban ilyet még nem hallottam, és amit magam is nonszensznek ítélek. Szerintem jogellenes az ügyvéd álláspontja, mivel sehol sem találtam egyetlen törvényben sem erre vonatkozó előírást. Vagy lemaradtam valamiről? Kérem, hogy az általam nagyra becsült Adózóna szakértői fejtsék ki álláspontjukat ez ügyben.
Tisztelt Szakértők! Egy kft. jelenleg két magánszemély taggal működik, az üzletrészek aránya 48-52 százalék, a jegyzett tőke 2,5 millió forint. Harmadik magánszemély szeretne új tagként belépni 4,1 millió forint befizetésével. A kft. saját tőkéje jelenleg 732 466 eFt. Kérdésem lenne, hogy az új tagként belépő magánszemélynek keletkezik-e szja- és esetlegesen ehofizetési kötelezettsége a szokásos piaci érték rá jutó része (455 008 eFt) és a befizetett 4,1 millió forint közötti különbözetre? Három telefonos NAV-válasz szerint az szja 77/a paragrafusra tekintettel 15 százalékos különadó-fizetési kötelezettség keletkezik. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Mennyire szabályszerű, ha egy betéti társaság tőkeemelése kapcsán a kültag február 15-én a bankba befizette ezen a jogcímen a pénzt, de a társasági szerződés módosítása március 15-ei keltezéssel dokumentálja ezt a gazdasági eseményt? Gyakorlatilag minden időpont a társasági szerződésben március 15. Cégbíróságra még nem kerültek az iratok. Ha esetleg nem teljesen szabályszerű az eljárás, milyen lehetőségeink vannak a korrekcióra? Válaszukat előre is köszönöm.
Befejezetlen ingatlant apportálva emelt egy társaság tőkét, a számviteli elszámolás során viszont számos kérdés merült fel. Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértőnk válaszolt.
Kedves Válaszadó! Olvastam sorait a tárgyban feltett kérdésemre, de nem igazán kaptam választ. A Ptké. 12 § (2) bekezdése ad általános előírást arra, hogy meddig szükséges a társasági szerződéseket összhangba hozni a Ptk. előírásaival. Ezt a részt válaszában ki is emelte. Viszont a jogszabály folytatódik a (3) bekezdéssel, ami kiegészíti, pontosítja az előző bekezdés előírását a következők szerint "(3) A létesítő okiratot a Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, és erre vonatkozóan társasági határozatot sem kell csatolni, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy a létesítő okirat - általános hivatkozásként - a Gt. rendelkezéseire utal. Közkereseti társaság és betéti társaság esetében nincs szükség továbbá a létesítő okirat módosítására kizárólag annak érdekében sem, hogy a létesítő okirat a társaság vezető tisztségviselőjét ügyvezetőként nevesítse. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a társaság köteles az e bekezdésben foglalt változást is azon átvezetni." Kérdésem: álláspontja szerint miért nem vonatkozik az idézett (3) bekezdés azokra a társaságokra, amelyek törzstőkéje eléri a 3 millió forintot, és jelenleg saját elhatározásból nem kívánnának módosítani a társasági szerződésen? Kérem, indokolja meg, Ön szerint miért kell figyelmen kívül hagyni a (3) bekezdést. Köszönöm szépen.
A Ptk. hatályba léptetéséről rendelkező eredeti törvény szerint nem kötelező csak azért módosítani a társasági szerződést, mert az a Gt.-re hivatkozik, hanem megengedett ilyen esetben a módosítást akkor végrehajtani, ha egyéb okok miatt a társasági szerződést módosítani szükséges. Ezzel ellentétes álláspont olvasható a "Kft.-k figyelem: van miről agyalni a tőkeemelési haladék ellenére is" című cikkben. Kérem a kérdéskörrel kapcsolatos jogi szakvéleményük megküldését. Köszönöm.
A kft.-k kötelező tőkeemelésének elhalasztásáról megszavazott, de tegnap estig még ki nem hirdetett törvénymódosítással nemcsak időt nyernek a kft.-k, hanem új szabályokra, illetve a korábbiak átértelmezett alkalmazására is figyelniük kell.
Kedves Kollégák! Segítséget szeretnék kérni, mivel már annyira belekeveredtem a dolgokba, hogy nem látom a kiutat. Adott egy társaság. Tőkeemelés történt, az egyik tag apportként bevitt egy ingatlant, rajta egy 30 százalékos készültségi fokban lévő társasházzal. A társaság célja, hogy befejezi az ingatlant, és eladja, illetve amit nem tud értékesíteni, azt bérbe adja. A társaságot bejelentettem áfa alá ingatlanértékesítés és bérbeadás tekintetében. Kérdéseim: 1. Az apport ebben az esetben minek minősül? Készlet? Befejezetlen beruházás? Félkész termék? 2. Ha értékesítjük, akkor mi lesz az apporttal? Jegyzett tőke? 3. Mivel bejelentkeztem az áfa alá, így a beruházási számlákból visszakérem az áfát. Viszont vannak saját embereim, akik ezen az építkezésen dolgoznak. Aktivált saját teljesítmény? Köszönöm szépen a segítséget: Anna
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték